Az Udinese ellen egy a megszokottól merőben eltérő Juventust láthattunk, sokkal agresszívebbek és proaktívak voltak (proaktív: játékra, labdabirtoklásra törekvés a labda nélküli, kontrákra építő játékkal szemben). Mindez Allegri új segédjének, Francesco Magnanellinek köszönhető. De ki is ő valójában és miért is akarta őt annyira a Juventus mestere? Meglepő, de ebben is fellelhető Roberto De Zerbi kéznyoma.

A Juventus meggyőzően kezdte a 2023/2024-es Serie A szezont az Udinese fölött aratott magabiztos győzelmével. Magán az eredményen túl, ami már önmagában is lenyűgöző, Allegri csapatának teljesítménye volt a leginkább szembetűnő: régen láthatott a nézőközönség egy ennyire briliáns és agresszív Juventust. Természetesen még csak az első mérkőzésen vagyunk túl, azonban az az ember érzése, hogy ennek az irányváltásnak az egyik kulcsszereplője az Öreg Hölgy gépezetének legújabb tagja, aki nem egy futballista, hanem az edzői stáb oszlopos tagja, nevezetesen Francesco Magnanelli.

Az egykori középpályás az idei mercato során csatlakozott a csapathoz Max Allegri külön kérésére. A Mister különösen jól ismerheti, elvégre a 2007/2008-as szezon során az általa edzett Sassuolo egyik kulcsfigurája volt, éppen ezért meglátta benne azt a szükséges pluszt, amire a Juventusnak szüksége van. Játékosként taktikai intelligenciájával tűnt ki a csapattársai közül, az emilia-romagnai klub történelmének kiemelkedő alakja volt, melyet az támaszt alá a leginkább, hogy labdarúgó karrierjének befejeztével a Sassuolo visszavonultatta a négyes mezszámot is.

Magnanelli ez után sem szakadt el a labdarúgástól, azonnal elkezdte edzői karrierjét, melynek első lépéseként megszerezte az UEFA A licenszét, amely lehetővé teszi számára, hogy Serie A, valamint Serie B csapatoknál segédedzői szerepet vállalhasson. Az előző szezon során a Sassuolónál, Alessio Dionisi mellett pallérozódott, aztán ezen a nyáron befutott Allegri visszautasíthatatlan ajánlata, hogy csatlakozzon az ő stábjához és segítsen neki a csalódást keltő évek után megreformálni a csapat játékát. Magnanelli keze munkája már az előszezonban lejátszott mérkőzések alkalmával megmutatkozott a pályán, leginkább a támadások tekintetében.

Allegri azonban azonnal lehűtötte a kedélyeket: ”Még csupán egyetlen meccset nyertünk meg…”

Másrészt azonban ez egy lehetőség volt arra, hogy megpróbálja átültetni mindazt, amit a Sassuolónál eltöltött évei során De Zerbitól megtanulhatott: a támadásokat mélyről építkezve szervezni, a csapatrészeket egymáshoz közel tartani. Magnanelli volt az edző meghosszabbított keze a pályán. A szemléletváltást pedig maga a Juventus kezdeményezte Weah és Cambiaso közreműködésével, kiknek elévülhetetlen érdemei vannak a nyitófordulóban aratott hangos győzelemben. A változás azonban leginkább taktikai és mentális téren érhető tetten: nagyon magas letámadás, nagyfokú agresszió és rengeteg mozgás, valamint a játékra való törekvés.

Mindezen tényezők egyértelműen befolyásolták az udinei mérkőzést, melyet lényegében az első játékrész során döntésre vitt a csapat. A szemléletváltást és még inkább Magnanelli ebben betöltött szerepét Chiesa énekelte meg, aki az összecsapás során csatárként kapott szerepet, a kapuhoz közel. A Fiorentina egykori játékosa a DAZN munkatársának ezt mondta nyilatkozatában: „Mindig így kell játszanunk, mint ma este, nem mindig a saját kapunk közelébe visszahúzódva, mert a modern labdarúgást így játsszák. Ma megmutattuk, hogy képesek vagyunk rá. Jól érzem magam, Magnanelli érkezése óta az edző folyamatos mozgást vár el tőlünk a korábbi statikus játékkal szemben. Számtalan dologgal kísérletezünk. Nagyon jól érzem magam.”

Egyszóval, Magnanelli keze munkája már most látható egy olyan Juventusnál, ami szeretne szakítani a hagyományokkal és „európaibb” módon akar játszani. A csapat nyári szerzeményei közül nem egy játékos, hanem a mister új segítője lehet a legfontosabb érkező. Allegri örülhet: egy gyöngyszemet talált.

A cikk a www.fanpage.it oldalon megjelent bejegyzés alapján készült, melyet az olasz nyelvet ismerők ezen a linken érhetnek el eredeti nyelven is.