Az Inter ellen elért döntetlen után a soron következő fordulóban ismét idegenbeli mérkőzés vár a Juventusra, így a félsziget ultráit bemutató sorozat következő epizódja sem maradhat el. Az elmúlt három részben Olaszország ultra-mozgalmát is meghatározó szurkolótáborok kerültek bemutatásra, ezen a héten azonban ismét egy kisebb hatású csoporton a sor. Egy olyan városban vannak, mely egy másik sportág, a Formula 1 szentélyének számít, futballcsapata pedig csak az elmúlt pár évben került reflektorfénybe azáltal, hogy 2018-ban az idén elhunyt Silvio Berlusconi a tulajdonosává vált, az előző szezonban pedig történelme során először feljutott a Serie A-ba. Következzenek a Monza ultrái, akiknek szeretett csapata igyekszik tovább építeni a tavalyi szezon során elkezdett győzelmi szériáját a Bianconeri ellen.

Ha az elmúlt szezont leszámítva nem jut eszünkbe emlékezetes mérkőzés a Monza ellen a régmúltból, nem magunkban kell keresnünk a hibát, hiszen a Lombardiában található együttes 1912-es fennállása óta a tavalyi szezonban szerepelt először az olasz futball legmagasabb osztályában. A Paolo Berlusconi által elnökölt, és Adriano Gallianit is az igazgatótanács soraiban tudó Biancorossi történelme legnagyobb részét a Serie B-ben töltötte, egész pontosan 40 szezont. A klub többször is szembesült anyagi nehézségekkel az évtizedek során, legutóbb 2015-ben kellett újraalapítani csődeljárás miatt. Alapvetően volt meghatározó a 2018-as év, amikor Silvio Berlusconi megvásárolta a csapatot, ezzel pedig kezdetét vette az elmúlt évek sikerkorszaka. A Monza 2022. augusztus 13-án debütált a Serie A-ban, a Torino elleni 2-1-es hazai vereséggel, 52 ponttal a tizenegyedik helyen zárta a szezont, ami a második legjobb eredmény egy Serie A-debütáns számára. A Monza hazai mérkőzéseit a 17000-es férőhelyű minimalista hangulatú Stadio Brianteóban szokta játszani, szervezett szurkolói a déli kanyarban találhatók, mely a Curva Davide Pieri nevet viseli. Pieri a Monza egyik leghíresebb ultrája volt, aki 28 évesen meghalt egy autóbalesetben 1998-ban.

A történelem során a piros-fehérek elég nehezen tudtak számottevő szurkolóbázist kialakítani, habár Monza a maga 125 ezres lakosságával Lombardia harmadik legnagyobb városa, valamint a nemrég tartományi rangra emelt, Monza és Brianza tartomány fővárosa, mely tartomány 700 ezer lakost számlál. Ennek több oka is van: egyrészt a közelmúlt csődeljárásai miatt csökkent a stadionba látogatók száma, melyen a három legnagyobb olasz futball-klub földrajzi közelsége sem segít, ráadásul Brianza tartományban javarészt a Juventusnak szurkolnak. Nem volt ez mindig így, az 1960-as és az 1980-as évek között a lelátók gyakran zsúfolásig megteltek az alsóbb osztályok ellenére is, valamint a hangulatra sem lehetett panasz. Az 1966/67-es szezonból emlékezetes marad az Como elleni Bergamóban játszott derbi, mely a Serie B-be való feljutásért zajlott a monzaiak 1-0-s győzelmével. A szervezett szurkolás a városban 1971-ben jelent meg Commandos megalakulásával, amely a Monza korábbi stadionja, a Stadio Gino Alfonso Sada tribünén foglalt helyet. Őket követték 1972-ben a Club Ultras Monza, valamint 1977-ben a Brigate Biancorosse. A Brigate hamar kezébee ragadta szurkolást. Ez a korai szakasz az 1980-as évekkel bezárólag jelentette egyúttal a Biancorossi szurkolóinak fénykorát, a csapat is több ízben karnyújtásnyira volt az első osztálytól, azonban sosem jártak sikerrel. Ilyen alkalom volt például az 1978/79-es szezonban a Bolognában játszott Pescara elleni play-off a feljutásért. Körülbelül 4000 Monza-szurkoló indult el több, mint 25000 abruzzói ellenében, a mérkőzést a Delfinek nyerték 2-0-ra.

A következő szezonban is esély mutatkozik a feljutásra, szintén sikertelenül. 7 fordulóval a szezon vége előtt a csapat a Pistoiese ellen játszik idegenben, a szurkolók külön vonattal érkeznek a városba, a hazai szurkolók azonban kövekkel dobálják őket. A mérkőzést a Monza elveszíti, mely már a szurkolók türelmének végét jelenti, és dühükben megtámadják a klubszékházat. Ebben az évben még érdemes megemlíteni egy bíró elleni támadást, az ultrák ugyanis nehezményezték egy egyértelmű tizenegyes elmaradását. Az 1980-as évek elején megalakul az Eagles Monza, amely létszám tekintetében a legreprezentatívabb csoport lett, és az évtizedben az egyik legfőbb csoportnak számított. A ’90-es évek hanyatlást hozott a Monza ultrák életében, feloszlik 1992-ben az Eagles, egy évvel később némi életet lehelt a mozgalomba a Gioventù Brianzola megszületése. Jelképük egy sas lett, tisztelegve a nagy előd előtt. Az évek során több kisebb csoport is létrejött, azonban nem sikerült meghatározó szerepet betölteniük. 1994-ben született meg a Sempre Al Bar (S.A.B.), melynek tagjai a Gioventù Brianzolából váltak ki a szurkolás eltérő felfogása és egyéb nézeteltérések miatt. Az S.A.B. arról vált ismerté, hogy az idegenbeli mérkőzéseken fejjel lefelé lógatták ki a transzparenseiket, ha a stadion bárja üres volt.

Később kisebb csoportok csatlakoztak hozzájuk, mint például az 1999-ben született Graziosa Group. A régi és az új évezred fordulóján megszületett az Altacurva és a Porno Group. 2001-ben a Gioventù Brianzola feloszlott, és az S.A.B. lett végleg a vezető csoport. A Graziosa feloszlásával az S.A.B. maradt egy ideig az egyetlen ultra-csoport. Azzal, hogy Berlusconi megvásárolta a csapatot, nagyobb élet költözött a lelátókra is, mely több kisebb csoport születését eredményezte, mint például a Gruppo Viale Libertà, az Ultras Cederna 2019, a Barella Brugherio és a Gruppo Pollakis.

A Monza-szurkolók esetében nem sorolhatunk fel olyan sok rivális tábort, azonban ezek közül kitűnik a Comóval való történelmi rivalizálás, mely a Derby della Brianza nevet viseli. A két település közelsége történelmi rivalizálást eredményezett, mely a csapatokba és azok szurkolóiba is tovább öröklődött, és számos összecsapást eredményezett az ’70-es és ’80-as években. Az évtizedek során a gyűlölet mit sem csillapodott, még az elmúlt évtizedek mérsékeltebb időszakából is olvashattunk komolyabb incidensekről, például a 2014. október 17-i derbi alkalmával. A mérkőzés után nagyjából száz monzai ultra megközelítette a vendégkanyart, hogy elzárják a Como szurkolók számára kijáratot, miközben övekkel és botokkal voltak felfegyverkezve. A Como szurkolók is keresték a konfliktust, a helyszínen szinte gerillaháború alakult ki, a rendőrségnek könnygázt is kellett alkalmaznia a stadion körüli parkoló környékén. A Monza feljutása előtti években is sor került kisebb összecsapásokra. A Como jelenleg negyedik a Serie B-ben, így nem lehetetlen, hogy jövőre ismét derbire készülhet a tartomány. Egy másik, történelmi rivalizálás köthető Lombardiából a Pro Sesto együtteséhez, mely jelenleg a Serie C „A” divíziójának alsó felében vitézkedik, így a közeljövőben nem számítható új összecsapásra a két együttes között.

A ’70-es évek végétől ered a Pistoiese elleni rivalizálás a fentebb leírt mérkőzés okán. A lefújást követően a két szurkolótábor nagy létszámban csapott össze a parkoló közelében. A rendőrség több szurkolót letartóztatott, azonban ezzel még nem értek véget az események. Akiknek sikerült kijátszaniuk a rendőröket, a toszkán város állomása felé vették az irányt, ahol folytatódtak az összecsapások. Viszonylag újabb keletű rivalizálás alakult ki a Vicenza szurkolóival, mely a 2019. március 13-án lejátszott Vicenza-Monza mérkőzésre vezethető vissza. A két csapat a Coppa Italia C elődöntő első mérkőzésén találkozott. A mérkőzést a 93. percben Ettore Marchi góljával a vendégek nyerték meg, aki a Vicenza déli kanyarja előtt a középső ujját mutatva ünnepelt a hazai szurkolókat hergelve, mely gesztusért kiállították. Nagyjából száz vicenzai szurkoló reagált erre a gesztusra, akik a Monza-szurkolók buszaira vártak, hogy revansot vehessenek. A Biancorossi ultrái közülük mintegy negyvenen szálltak le, majd verekedés alakult ki. Ellenséges viszony köti a Monza szurkolókat még a Pisa, Torino, Venezia és több lombard csapat ultráihoz.

Az ellenségeskedésen túl természetesen baráti kapcsolatokat is sikerült a Monza szurkolói csoportjainak kiépíteni. Az olasz csapatok közül a legrégebbi barátság a Triestina ultráihoz köthető, mely még 1983-ban alakult ki. Ezt a barátságot sikerült megerősíteni 2019-ben a két csapat mérkőzésén sálcserékkel, zászlókkal, plakettekkel. Kevésbé erős kötelék köti össze a Monza ultráit a Lecco szurkolóival, melyet inkább a Como elleni közös gyűlölet táplál, ugyanis a Comói-tó déli részén található város szintén Cesc Fàbregasék főbb riválisai közé tartoznak. Legmeglepőbb barátság talán a spanyol Sporting Gijon szurkolóihoz köthető. 2016 májusában több Monza ultra elutazott Spanyolországba, hogy megünnepelje a Gijón Ultras Boys S.G. csoportjának 35. születésnapját. Ez a barátság tovább mélyült az évek alatt, több alkalommal is részt vettek a Monza szurkolói a Gijón csoportjai között.

Felhasznált források: PianetaEmpoli.it, Wikipedia.it, Monza-news.it