Régen hallatott már magáról a Juventus korábbi elnöke, Giovanni Cobogli Gigli, azonban a héten megtörte a csendet. Némiképp váratlan helyről kapott felkérést, ugyanis az Interrel foglalkozó L'Interista szurkolói oldal munkatársai keresték meg az egykori vezetőt, a beszélgetés fő témája pedig természetesen a közelgő Derby d'Italia volt. Andrea Agnelli elődje terjedelmes interjújában beszélt a találkozóval szemben támasztott elvárásairól, több ponton dícsérte a jelenlegi listavezetőt mind játékosi, mind szakmai oldalról, illetve szót ejtett természetesen a Juventusról is, megemlítve annak gyengeségeit. A beszélgetés kattintás után olvasható.

 L'Interista: Milyen mérkőzésre számít vasárnap?

Giovanni Cobogli Gigli: Kemény meccsre számítok. Nem tudom, hogy szép meccs lesz-e, de abban biztos vagyok, hogy kemény, és mindkét csapat nyerni akar. Számomra ez a kihívások kihívása.

I: Jobban, mint bármelyik másik?

GCG: Ez Olaszország derbije. Szurkolóként úgy érzem, még a torinói derbit is felülmúlja. A Nerazzurri mindig is a legfőbb ellenfeleim voltak. Ha megnézzük a statisztikákat, a Juve többször nyert a történelem során, mint az Inter, bár az utóbbi években az Inter sikeresebb volt. A Juve számára a büntetés sötét évének vége, most megtalálták a a csapatkohéziót és az eredmények is jönnek.

I: Mit gondol az Interről?

GCG: Az Interre jellemző a szép játék, és a csapatkohézió is megtalálható náluk. Inzaghi sokkal többet tesz, mint amit a megjelenése sugall. Mindig is úgy nézett ki, mint egy... kisfiú. De ezzel szemben pontosan tudja, hogy mit kell tennie, és tudja, hogyan kell azt elérni. 

I: És a Juve?

GCG: Én is kedvelem Allegrit, bár számára a szép játék egy nem létező fogalom. Történetesen olvastam Marotta nyilatkozatait róla: megőrizte az egyensúlyt, azt mondta, hogy reméli, a legjobb fog győzni, anélkül, hogy egyik vagy másik oldalba belemélyesztené a kést. Én is ugyanezt mondom: anélkül, hogy múltbéli sérelmeket kotyvasztanék, nézzük meg, mi lesz a vége. Szurkolóként abban reménykedem, hogy a hazai pálya pálya döntő tényező lesz abban, hogy a nem szép játékot játszó Juventust a három pont begyűjtésére sarkallja. Még akkor is, ha...

I: Még akkor is, ha?

GCG: Korábbi menedzserként azonban a döntetlennel is megelégednék.

I: Említette Marottát: mit gondol róla?

GCG: Egy menedzser, akit nagyon sajnálok, leginkább azt, hogy az Interhez ment. Minden bizonnyal jól teljesít Milánóban, ahogyan Torinóban is tette.

I: Adatok nélkül a kezünkben elmondható, hogy a szakértők és a bennfentesek körében főleg azt mondják, hogy az Inter erősebb, mint a Bianconeri, legalábbis papíron. Ön egyetért ezzel?

GCG: Igen, egyetértek. Az Internek jó játékosai vannak: akik kiválasztották őket, jól döntést hoztak, akik irányítják őket , azok is jól csinálják. Nem csak Lautaro van ott.

I: Lautaro, aki hihetetlenül jól kezdett...

GCG: Ő lett a csapat történelmi jelzőfénye. Fontos bizonyítékot adva arról, hogy azonosult az Interrel és annak stílusával, és sokáig ott akar maradni. Nyilvánvaló, hogy a vezetőség is ragaszkodik hozzá. Személy szerint több olyan Inter-játékos is volt rajta kívül, aki miatt nem tudtam aludni éjszaka...

I: Mint például?

GCG: Perišić. Az a nyavalyás, aki mindig a gólvonalról jött, hogy a csatárok fejére tegye a labdát.

I: Gyakran Icardi fejére.

GCG: Így van, ő egy másik ilyen név.... Amikor Ivan elindult a pályán, senki sem állította meg. Nem tudom, miért hagyta el Milánót, de sajnálom, hogy a Juve nem vitte el.

I: A mai napig Lautaro az, aki miatt a legjobban szenved?

GCG: Mielőtt az egyénekről beszélnék, azt mondom, hogy engem az tesz szenvedőssé, hogy az Inter egy masszív csapat a védelemet, a középpályát és a támadást tekintve egyaránt. Egyértelműen, ha egy nevet kell megneveznem, akkor Lautaro nevét mondom: az általa szerzett gólok száma önmagáért beszél. A góllövőlista élén áll, egy hozzáértő edző által szervezett játékrendszer élharcosa. És ha belegondolok, hogy Inzaghit az elmúlt szezonban bizonyos időszakokban megkérdőjelezték...

I: Chiesa-Vlahović, Thuram-Lautaro: melyik duó nyűgözi le jobban a jelenlegi teljesítményen túl?

GCG: Fájó szívvel, de Inter párosát kell választanom. Jobban teljesítenek, még akkor is, ha a két Bianconero potenciálja nyilvánvaló. Jelenleg Dušan nem játszik. Jól kezdtek, most ott van Kean, aki szintén a válogatottba került és jól teljesít. Sok az eladott labda, egyedül a védelmet látom meggyőzőnek, olyannyira, hogy a védők elkezdték lőni a gólokat a csatárok helyett.

I: És a középpálya?

GCG: Ez a Juventus gyenge pontja. Ha Locatelli nem játszana, Allegrinek ki tudja, milyen megoldásokat kellene találnia. Aztán ott van a támadás, ami egy nagy kérdőjel.

I: Allegri többet ad hozzá a dolgok értékéhez, mint kellene, pontosan annyit, vagy kevesebbet?

GCG: Az alapján válaszolok, amit olvastam. Olvastam, hogy Capello dicséri Allegrit azzal kapcsolatban, ahogyan irányítja a csapatot. Nem hiszem, hogy ezt hízelgésből teszi, inkább úgy képzelem, hogy valóban ezt gondolja. Aztán Del Piero is ezt mondja. Danilo dettó, aki mind edzőként, mind emberként elismerően nyilatkozik Maxról. Tehát az edző szerintem jól végzi a munkáját. Azt is olvastam, hogy sok szurkoló kritikus Allegrivel szemben, mert a jó játékról beszélnek. De én bízom benne.

I: Miben?

GCG: Négy évig voltam a Juventus vezetője, és megtanultam, hogy nem lehet minden pillanatban megkérdőjelezni egy embert. El kell ismerni azt, amit tavaly sikerült elérnie, hogy mindennek ellenére a harmadik helyen végzett. Megértem magának az edzőnek a nyilatkozatait is, amikor azt mondja, hogy a cél a negyedik hely: nekem ez tűnik helyesnek, nem szabad elragadtatni magunkat. Ha így mennek tovább a dolgok, a védelem tartja magát, és a csapatnak még az utolsó pillanatban is sikerül gólokat szereznie, akkor továbbra is az Inter marad a csapat, akit le kell győzni, de a Bianconeri a kupák hiánya miatt kisebb kötelezettségeivel méltó rivális lenne.

I: Fogadási botrány. Hogyan fogadta a híreket?

GCG: Számomra ez néhány játékos bizonyos éretlenségét jelenti. Néhányan fiatalok, mások kevésbé. Talán egy kicsit megrészegültek a túl sok pénztől, amit keresnek: újabb, rövidebb utakat választanak, hogy máshonnan is keressenek pénzt. Ehelyett inkább elveszítik azt. Azt mondani, hogy a szerencsejáték a probléma, túl egyszerű: ez egy rossz szokás. Azt mondanám, hogy ez egy igazi rossz szokás.