A hazai pályán kiharcolt 1:0-ás előny birtokában érkezik az Öreg Hölgy Lisszabonba, azzal a nem titkolt céllal, hogy az Európa-liga elődöntőjébe verekedje magát. A bajnokságban eléggé megrekedt a gárda szekere, a Lazio és a Sassuolo ellen is vereség lett a nóta vége, illetve a hosszú ideje húzódó pontlevonásos történet végkifejlete is a mérkőzés előtti percekben várható, így Allegri mesternek nincs könnyű dolga a mentális felkészítés tekintetében. Mindenképpen szüksége van a klubnak és a játékosoknak is a jó eredményre, főleg annak tudatában, hogy a BL-ből a héten kiesett, de a bajnokságot toronymagasan vezető Napoli ellen jön a következő játszma, és hát ott sem számíthat a gárda könnyű mérkőzésre. A találkozó helyszíne az Estádio José Alvalade, a kezdés 21 órára esik, az RTL3 közvetíti, a játékvezető pedig a francia François Letexier lesz. 

Nagyon fiatal emberre esett a választás a mai meccs dirigálása szempontjából, hiszen csupán 33 esztendős, 1989. április 23-án született, Bédée településen, így vasárnap ünnepelheti a születésnapját. Érdekesség, hogy ebben a sorozatban 2018 szeptemberében pont a Sporting meccsén mutatkozott be, az akkori ellenfél a Qarabag volt, az eredmény pedig 2:0 lett a portugáloknak. Ezzel együtt 11 esetben dirigált az EL-ben, 34 sárga lapot adott, s 5 pirosat, valamint hatszor ítélt tizenegyest. A hazaiaknak vezetett már idén, a Midtjylland ellen, és ebben a stadionban akkor 1:1 arányban megosztoztak a pontokon. A luzitán gárdák közül irányított még a Benfica és a Braga ellen is. Ugyanez olasz csapatok esetében Atalanta és Napoli volt, jó hír, hogy csizmaország fiai ezeken az ütközeteken 100%-osak. 

Lisszabon Portugália fővárosa, és legnagyobb városa is. Közel félmilliós lakossággal bír. Ennél is többen élnek a város vonzáskörzetében, ez a majd 3 millió ember az ország lakosságának valamivel több mint negyedét adja. Az állam Magyarországhoz hasonlóan főváros központú, így itt található minden politikai és vallási centrum is. Két európai uniós hivatal is ide tette a székhelyét, így a kontinens irányításában is szerepet kap. Az Atlanti-óceán partján fekszik, Európa legnyugatibb fővárosa. Lisszabon alapterülete 83,84 km², átlagos népsűrűsége 5839 lakos/km²-ként. A város jelenleg 53 kerületre van felosztva, azonban előkészítés alatt áll egy új kerület kialakításának terve. Északon Odivelas és Loures községekkel, nyugaton Oeiras községgel, északnyugaton Amadora községgel, délkeletről pedig a Tejo folyó tölcsértorkolatával határos. Legmagasabb pontja, a Serra de Monsanto 227 méterre emelkedik a tengerszint fölé. Rómához hasonlóan a történelmi városnegyedek a város hét dombjára épültek. A város éghajlata mediterrán, így a legmelegebb európai fővárosok egyike. 

Már a neolitikum korában volt erre élet, Kr.e. 1200 körül föníciaiak alapítottak kolóniákat a környéken. A Tejo torkolatában már akkortájt is virágzó kikötő lehetett. Ezután a kelták keveredhettek erre, de még mindig időszámításunk előtt. Lisszabon nevének eredete egyes feltételezések szerint a föníciai Allis Ubbo, vagyis "biztonságos, barátságos kikötő" elnevezésből származik. Egy másik elmélet szerint az elnevezés a Tejo folyó római hódítás előtti nevével Lissóval vagy Lucióval hozható inkább kapcsolatba. 

A VIII. században az arabok kiszorítják a vizigótokat, és muzulmán emlékeket épületeket hoznak létre.  A X. század elejéről származik a Lisszabont körülölelő, tornyokkal megerősített kőfal a cerca moura, amelynek egyes szakaszai ma is láthatóak. A városban különféle népcsoportok éltek: keresztények, berberek, arabok és zsidók. A XII. század közepén? a II. keresztes hadjárat idején hódította meg a várost I. Alfonz portugál király.  1179-ben I. Alfonz szabad királyi város címet adományozott Lisszabonnak, 1255-ben pedig stratégiai jelentősége miatt ez lett a királyság fővárosa. A képen a várost védő György-vár látható.  A középkor vége felé már fontos kikötővárosként tartották számon. 1290-ben az ország első egyetemét is itt alapították. Az 1500-as évektől a világkereskedelem egyik legfontosabb fellegvára lett. Egészen 1755-ig Európa legfontosabb városai között szerepelt, de az abban az évben lezajlott földrengésben a város 85%-a elpusztult, és több mint 60 ezer ember halt meg. 1998-ban Lisszabon Budapest visszalépése miatt világkiállítást rendezhetett, mely mintegy 11 millió látogatót vonzott a 132 napos nyitvatartása alatt. 146 ország és 14 nemzetközi szervezett pavilonjait tekinthették meg az érdeklődők. 

Az Alfama Lisszabon legrégebbi és talán legjellemzőbb negyede. A mór uralom alatt ez a negyed alkotta a város legnagyobb részét. Nevének eredete az arab al-hamma szóból származik, ami fürdőt vagy forrást jelent. A város kevés negyedeinek egyike amely túlélte az 1755-ös földrengést, így a korai középkorból visszamaradt apró terek és szűk utcák-sikátorok hálózata szinte változatlan formában megmaradt. Alfamában van a fado-házak többsége, ahol élőzenés előadásokra térhetnek be a vendégek. A városközpont legmagasabb dombján emelkedik a Szent György vár (Castelo de São Jorge), itt található a Nemzeti Panteon (Igreja de Santa Engrácia (Panteão Nacional), a São Vicente de Fora templom valamint a Lisszaboni katedrális (Sé de Lisboa) és mellette a Szent Antal templom (Igreja de Santo António).

A Bairro Alto vagy Felsőváros szomszédos a Baixával. Szűk, kockakővel borított utcáin főleg lakóházak állnak jellegzetes kőkeretes ablakaikkal, francia-erkélyeikkel és díszes öntöttvas korlátaikkal. A földszintjükön hagyományos kiskereskedések, boltok nyílnak. A 80-as évektől kezdve vált a lisszaboni éjszakai élet legismertebb negyedévé számtalan éttermével, bárjával. Kedvelt találkozóhelye Lisszabon fiataljainak, szórakozóhelyei és utcái az éjszakai órákban turisták valamint helyi lakosok tömegeivel telik meg. Legismertebb és legjellemzőbb épülete a Belém-torony (Torre de Belém), Belém városrészben, amit I. Mánuel rendelésére építettek meg 1515-1521 között. Portugália terjeszkedési korszakában szimbólummá vált az erődítmény. Igazi szépségét a külső díszítés adja: a faragott kötélforma, a nyitott erkélyek, a mór stílusú őrtornyok. A terasz alatt gótikus belső tér, amely börtön és fegyverraktárként funkcionált. Vele szemben található a Jeromosok kolostora.  A Szent György vár (Castelo de São Jorge) a városközpontban, a legmagasabb dombon fekszik. Lisszabon mellett található Európa leghosszabb hídja, a Vasco da Gama híd.

A stadiont, amely magában foglal egy bevásárlóközpontot mozival, egészségklubot, klubmúzeumot, sportpavilont, klinikát és egy irodaházat is, a portugál építész, Tomás Taveira tervezte. Az építési költségek 121 millió eurót tettek ki. Az UEFA az ötcsillagos stadion-kategóriába sorolta, amely lehetővé teszi azt, hogy nemzetközi eseményeket rendezhet. Eredetileg 40 ezer fő befogadására építették volna, de később közel 50 ezer férőhelyesre bővítették. A létesítmény alatt 1315 földalatti parkolót építettek, köztük 30-at a mozgássérülteknek. A megnyitó 2003. augusztus 6-án volt, amelyen a Sporting 3–1-re legyőzte a Manchester United csapatát. Érdekesség, hogy a Vörös Ördögök legendás menedzsere, Sir Alex Ferguron ezen a találkozón figyelt fel a hazaiak tehetséges szélsőjére, egy bizonyos Cristiano Ronaldóra, aki, mint ismert, a Sporting mellett később a Juventus sorait is erősítette. A 2004-es Európa-bajnokságon három csoportmérkőzésnek, a francia–görög-negyeddöntőnek, és a Portugália–Hollandia-elődöntőnek adott otthont. Itt rendezték a 2005-ös UEFA-kupa döntőt is, amelyen a CSZKA Moszkva 3–1-re legyőzte a Sportingot. A pálya mérete 105x68 méter. 

A hazai sérültek Jovane Cabral, Daniel Bragança, Paulinho és Jeremiah St. Juste lesznek, a Juventus oldalán pedig Kaio Jorge és Moise Kean fog hiányozni. 

Giovanni Albanese szerint Allegri az alábbi kezdőt küldi majd pályára: 

Szczęsny; Danilo, Bremer, Alex Sandro; Cuadrado, Fagioli, Locatelli, Rabiot, Kostić; Di María; Vlahović.