Az Öreg Hölgy egykori legendás kapusa, a következő idényre való felkészülést nemrég már a Parma szerelésében megkezdő Gianluigi Buffon a minap rövidebb nyilatkozatot adott az olasz médiának, melyben az olasz válogatott Európa-bajnoki szereplésén túl szót ejtett a Juventus kispadjára visszatérő Massimiliano Allegriről, valamint a Parmában való ismételt szereplésről is. 

Az ikonikus hálóőr mindenekelőtt természetesen az Azzurri teljesítményét, ezen belül pedig egykori csapat-, vagy poszttársait, azaz Giorgio Chiellinit, Loenardo Bonuccit, s Gianluigi Donnarummát vette górcső alá, leszögezve, hogy ezen három labdarúgó nélkül a nemzeti alakulat aligha érhetett volna el ilyen nagyszerű sikereket. 

"Chiellini és Bonucci teljesítménye nem meglepetés számomra, mivel e két klasszis a korábbiakban, s most is viszonyítási pontot jelent a válogatottnál, valamint a világ minden egyes védőjének számára. Úgy vélem, hogy fiatal reménységek mellett minden nemzeti alakulatnak szüksége van olyan veteránokra, akik tapasztalatukkal,  szilárdságukkal, valamint az általuk jelentett bizonyossággal tartást adnak az együttesnek, Giorgio és Leo pedig pontosan ilyen futballisták" – szögezte le a Sky Sport Italia munkatársának. 

"Megítélésem alapján Marco Verrati és Jorginho játéka sem okozhatott meglepetést azok számára, akik az elmúlt esztendőkben figyelemmel kísérték az olasz futballt, mivel míg előbbi játékos egy igazi bajnok, utóbbi középpályás a világ egyik legmagasabb szintű labdarúgója. Ha mégis meg kellene neveznem olyan futballistákat, akik előzetes reményeimhez képest jobb produkciót nyújtottak, mindenképpen Federico Chiesát, valamint Gianluigi Donnarummát mondanám. Ők ketten egészen elképesztő fiatalok, s kétségkívül fantasztikus labdarúgók, a jövőben pedig még jobbá válnak majd.

Nem tudom, hogy Gigio egyszer elnyerheti-e majd az Aranylabdát, azonban képességeinek köszönhetően meglátásom szerint  akár már idén is esélyes lehet a végső győzelemre, némi fejlődéssel pedig fenn is tarthatja, sőt magasabbra is emelheti az általa képviselt szintet. Fiatalon minden egyes játékosnak az a célja, hogy ő legyen a világtörténelem legnagyobb labdarúgója posztján, s nem titok, hogy ennyi idősen engem is hasonló motivációk vezéreltek. Egy alkalommal az orosz televízió riportere megkérdezte tőlem, hogy vajon pályafutásom végén úgy tekintenek-e majd rám, mint a második legjobb kapusra Lev Yashin után, én pedig kapásból rávágtam, hogy miért ne előzhetném a rangsorban nagy elődömet? Fiatalon mindenki nagy ambíciókkal rendelkezik, azonban ez így is van rendjén.

Hogy miben rejlett a végső győzelem kulcsa? Úgy vélem, hogy a jelenlegi siker három esztendő kemény, ugyanakkor rendkívül pontos és előre meghatározott lépéseken alapuló munkájának gyümölcse. Roberto Mancini elképesztő tevékenységet végzett az Azzurrinál, melynek során rengeteg olyan fiatalt próbált ki a válogatott kötelékében, akiknek képességeivel ő maga tisztában volt, azonban a szélesebb publikum előtt ismeretlenebb játékosoknak számítottak. Ezen felül természetesen rendkívül fontos szerepet játszott a győzelemben a Mancio által biztosított lelkes hangulat is, melynek megteremtését követően a mester egy tökéletesen működő gépezetet épített fel, a fogaskerekek igen kompetens és körültekintő alkalmazásával."

Mint ismert, Buffon első ízben 2001-ben szerződött a Juventushoz, ebből kifolyólag pedig kevés ember ismeri nála jobban a Bianconeri belső világát, ennek nyomán pedig az újságírók természetesen kikérték véleményét a klubnál végbemenő legújabb folyamatokról, továbbá az elmúlt idényről is. 

"Az Öreg Hölgy minden szükséges feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy a következő szezonban visszahódítsa a Scudettót az Inter alakulatától, ebben egészen biztos vagyok. Ha a tavalyi évadról beszélünk, gyakran merül fel bennünk csalódás az idény végkifejlete miatt, még a Coppa Italia, valamint a Supercoppa Italiana bezsebelésének ellenére is. Ez minden bizonnyal azért van így, mert a közvélemény, illetve a szakma túl nagy elvárásokat támasztott a Juventus elé ennek révén pedig az együttesnél dolgozó szakemberek is legalább ilyen horderejű követelményekkel szembesültek.

A vezetőség ezt érzékelve új útra lépett májusban, Max Allegri visszahozatalával pedig nem titkoltan azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy ismételten megszerzik a bajnoki címet. Úgy vélem, hogy Maxnál jobban senki sem tudja, hogy miként lehet kieszközölni a győzelmet, s nála senki sem jelent nagyobb garanciát az újabb és újabb sikerekre. A tréner mindenkinél jobban tudja, hogy milyen módon vezetheti vissza a Juvét Olaszország trónjára, s azzal is tisztában van, hogy mire van szüksége a csapatnak ahhoz, hogy ez valóban megtörténjen.

Hogy mit gondolok a Serie A-ban végbemenő edzőváltásokról? Úgy gondolom, hogy igen érdekes idény áll előttünk, azonban kissé hiányérzetem is van, mivel szívesen láttam volna Antonio Contét is valamely alakulat kispadján, akivel kiegészülve a jövő évi kiírás valóban páratlan megmérettetéssé válhatott volna. Meggyőződésem, hogy a Serie A következő évada az elmúlt időszak egyik legjobbja lesz, melyről rendkívül hosszas vitákat folytathat majd az utókor, ugyanis véleményem szerint a bajnokság topcsapatainak kispadjait elfoglaló szakemberek egytől-egyig rendelkeznek a szükséges kompetenciával és minőséggel ahhoz, hogy Európa legjobb ligájává tegyék az olasz első osztály küzdelmeit."

A kapus mondanivalójának utolsó szakaszában a Sonkásokhoz való visszatéréséről értekezett, kijelentve, hogy érzése szerint az elkövetkezendő négy-öt esztendőben is képes lehet viszonylag magas szinten teljesíteni, s meggyőződése, hogy pályafutásának utolsó kalandja is eredményesen fog zárulni az előttünk álló években. 

"Az én koromban már nem lehetnek kétségeim azt illetően, hogy továbbra is jó kapus vagyok-e, vagy sem. Meggyőződésem, hogy az előttem álló négy-öt idényben is képes leszek kimagasló teljesítményt nyújtani, mivel fizikai szempontból jól érzem magam, s mert eddigi karrierem során rendkívül fontos és nagyszerű tapasztalatokkal gazdagodtam. Nem aggódom a jövőm miatt, s nem félek attól sem, hogy csalódást okozom, azonban ezen érzéseket nem tartom nagyképűségnek, sokkal inkább egészséges önbizalomként tekintek rájuk. 

Természetesen ha életed egy pontján rossz döntést hozol, egy olyan határozatot, mely egy bizonyos időn túl már nem okoz kielégülést szívednek és lelkednek, akkor felmerülhet benned, hogy rossz benyomást fogsz kelteni az emberekben, emellett pedig saját magadnak is hátrányokat okozol. Leszögezném, hogy bennem egyáltalán nem voltak ilyen gondolatok, mikor a Parmába való visszatérés mellett döntöttem, mivel a Sonkások klubja minden tekintetben megfelelő környezetet biztosít számomra a befejezéshez, valamint utolsó célkitűzéseim eléréséhez. 

Nem tudom, hogy pontosan mennyi idő után jöttem haza a Parmához, azonban, ha felhasználom maradék matematikatudásomat, megállapíthatom, hogy nagyjából kilencezer napot, s húsz esztendőt követően tértem vissza nevelőegyesületemhez. Itt újra sikerült felfedeznem a játék iránti vágyat, mely sajnálatos módon néhány esztendeje már nem volt meg bennem a korábbiakban látott szinten, s úgy vélem, hogy ez elengedhetetlennek bizonyult karrierem folytatásához. Futballista, s sportember vagyok, ennek folytán pedig az újabb és újabb kihívások felkutatása számít életem értelmének, mely mostantól fogva újra meglelhető legbelsőbb énemben. 

A fiatal kapusok számára természetesen rendkívül furcsa jelenségnek tűnhet egy negyvenhárom esztendős hálóőr, akinek a közvélekedés szerint már régen vissza kellett volna vonulnia, ehelyett éppen olyan státuszban, azaz újoncként szerepel egy klub kötelékében, mint ők. Magától értetődő módon elég intelligens vagyok ahhoz, hogy mások irántam táplált érzéseit a helyén tudjam kezelni, ekképp pedig az első néhány napot követően máris képes voltam nagyszerű viszonyt kialakítani itteni poszttársaimmal, akik talán bizonyos szempontból fel is néznek rám. Bárhogy is legyen, a derűs légkör elengedhetetlen egy eredményes idényhez, s rendkívül boldog vagyok, hogy ez megtalálható a Parma gárdájánál. 

Hogy mit gondolok egykori csapattársamról, a most mesteremként tevékenykedő Enzo Marescáról? Az első benyomásaim tréneri munkásságáról meglehetősen pozitívak. Egy szakembert legfőképpen az emeli ki kollégái közül, hogy valami egyedi, egészen új dolog, vagy játékmód megvalósítására törekszik, véleményem szerint pedig Enzo sem jelent kivételt e tekintetben. Természetesen egy vezetőedző nem elégedhet meg az újszerű ötletekkel, mivel ezen elképzeléseket át is kell adnia együttesének, s el kell érnie, hogy futballistái feltétel nélkül elfogadják és végrehajtsák ezeket. Ez az igazán meghatározó egy mester és egy labdarúgó kapcsolatában. 

Természetesen tudom, hogy nagyjából mit várhatok a Serie B-től, mely megannyi magas szinten töltött idényt követően új élményt jelent majd számomra is. Tisztán emlékszem a szezonra, melyet a Juventus labdarúgójaként töltöttem a másodosztályban, ekképp pontosan tudom, hogy a szezon elején milyen nehézségekkel kellett szembesülnünk, s hogy később miként sikerült túllendülnünk ezen problémákon. Meglátásom szerint a Parma alakulatánál az évad első összecsapásai jelentősen befolyásolják majd a későbbieket, ugyanis ezen fordulók döntenek majd arról, hogy milyen célokért küzdünk majd a szezon későbbi szakaszaiban. Remélem, hogy ez minél magasabb helyezést takar majd, s kijelenthetem, hogy én magam minden tőlem telhetőt meg fogok tenni ennek érdekében" – zárta szavait Buffon.