A Juventus argentin támadója, a jelenlegi szezont kölcsönben a Frosinone alakulatánál töltő Matías Soulé a mai  nap folyamán rövidebb interjút adott a La Gazzetta dello Sportnak, melyben részletesebben értekezett a januári, Al-Ittihadtól érkező ajánlatról, az idei évadban nyújtott kimagasló teljesítményéről, a jövőre vonatkozó tervekről, valamint arról is, hogy végül miért szülőhazája válogatottját választotta az olasz nemzeti együttes helyett. 

"Amikor az Al-Ittihad némileg váratlan megkeresése eljutott hozzám, azonnal megbeszéltem a helyzetet a családommal, ám valójában egy pillanatra sem volt kérdés bennem, hogy mi a teendőm: itt akartam maradni, hogy segítsek a Frosinone alakulatának a kiesés ellen folytatott küzdelemben, minden más lépés pedig vétek lett volna" – fogalmazott a fiatal támadó. 

"A szezon végén vissza fogok térni a Juventushoz, a továbbiakat pedig majd meglátjuk. Nem tudom, hogy más olasz klubok érdeklődnek-e irántam, viszont több alakulatot is figyelemmel kísérek. Ilyen az Atalanta is, akik nemrég öt gólt rámoltak be nekünk, holott a nyáron még éppen az ő legyőzésük idején döntöttem el, hogy a Kanárikhoz igazolok kölcsönbe. 

Enzo Barrenechea ekkor már egy ideje győzködött, hogy jöjjek a Frosinonéhoz, viszont mikor az együttes vereséget mért a bergamóiakra, rájöttem, hogy a gárda játékmódja tökéletesen megfelel nekem, itt lévő barátaim pedig sokat meséltek a keretben lévő srácokról, a bennünket körülvevő környezetről, s persze a városról is, ezek az információk pedig könnyebbé tették a választásomat. 

Úgy vélem, hogy az utóbbi hónapokban rengeteget fejlődtem, többek között a védekezés terén is. Ez nagyrészt a csapatnak, valamint a környezetnek köszönhető, mivel Frosinone egy kisváros, ahol a kevesebb lehetőség miatt több időt tölthetek együtt a társakkal. Ettől függetlenül a védekezés fontosságáról már a Juventusban is sokat hallottam, bát való igaz, hogy torinói éveim előtt nem tartottam magától értetődőnek, hogy szükség esetén én is beálljak bekkelni. 

Eusebio Di Francesco nagy szabadságot engedélyez nekem a pályán, erre irányuló elképzeléseit pedig már egyik első telefonbeszélgetéseink során közölte velem. Ekkor árulta el azt is, hogy az ő csapata minden ellenféllel szemben a saját játékát próbálja majd játszani, ez a filozófia pedig rendkívül szimpatikussá tette számomra a sárga-kékeket. 

Massimiliano Allegri rengeteget tanított nekem, hiszen megmutatta, hogy hogyan kell elfoglalni az üres tereket, vagy miként lehet több szerepkörben is helytállni. Irányítása alatt ötödik védőként, középpályásként, vagy jobbszélsőként is játszottam – utóbbit a 4-3-3-as felállásban –, ami véleményem szerint jóval sokoldalúbbá tett a korábbi énemhez képest. A mester természetesen a védekezés mesterfogásainak elsajátításában is sokat adott számomra. 

Az ősz folyamán Luciano Spalletti személyesen is felkeresett a Frosinone edzőközpontjában, hogy szemtől szemben győzzön meg az olasz válogatotthoz való csatlakozásról. Bevallom, találkozónk előtt kissé ideges voltam, mivel az én koromban nem mindennapi dolog, hogy két remek nemzeti együttes is érdeklődést mutat irántad, ám a szakember megértette a választásomat, s az Argentína iránt érzett elkötelezettségemet, amiért nagyon hálás vagyok neki. 

Gyermekkorom legnagyobb példaképe argentinként természetesen Lionel Messi, aki messze a többi labdarúgó fölé magasodik. Ifjú futballistaként Kun Agüero játékát is nagyon szerettem, s csodáltam a Chelsea-nél szereplő Eden Hazardot is. Hogy mik karrierem eddigi legjobb pillanatai? Nos, ebből kettő is van: az a nap, mikor a Juventushoz igazoltam, valamint, mikor megszereztem első találatomat a Frosinone mezében. 

Mint mondtam, egyelőre az a legfőbb célom, hogy megmentsem csapatomat a kieséstől, amiért minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a hátralévő hónapokban. A későbbiekre nézve természetesen én is szeretném megnyerni a Bajnokok Ligáját, s talán egy napon a világbajnoki trófeát is, ám még sok idő van hátra addig, amíg ezek a serlegek elérhető közelségbe kerülnek számomra" – összegzett Soulé.