Az Európai Bíróság tegnap kiadott állásfoglalása szerint a FIFA és az UEFA "visszaélt az erőfölényével." Ez a döntés alapjaiban változtathatja meg a labdarúgás sorsát, mivel a bíróság gyakorlatilag a Szuperligát támogató klubok javára döntött.

"A FIFA és az UEFA szabályai a klubok közötti futballversenyek, például a Szuperliga előzetes jóváhagyásáról ellentétesek az Európai Uniós joggal, szembe mennek a versenyjoggal és a szolgáltatásnyújtás szabadságával" – áll a bíróság közleményében.

„A FIFA és az UEFA szabályozói, amelyek minden új, klubok közötti labdarúgó projektet – mint példának okáért a Szuperligát – előzetes jóváhagyásukhoz kötnek, és megtiltják a kluboknak, valamint a játékosoknak, hogy ezekben a sorozatokban szerepelhessenek, jogellenes. A FIFA és az UEFA szabályainak nincs olyan kerete, amely biztosítaná, hogy azok kellően átláthatóak, objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak legyenek.

Hasonlóképpen, a FIFA és az UEFA részéről az ezen sorozathoz kapcsolódó jogok kereskedelmi hasznosítása feletti kizárólagos ellenőrzést biztosító szabályai olyanok, amelyek korlátozzák a versenyt, holott az Európai Unió számára a média, a fogyasztók és a televíziónézők kiemelt fontossággal bírnak.

A bírósság megállapítja, hogy a klubok közötti labdarúgóversenyek szervezése és az ezekhez kapcsolódó médiajogok hasznosítása nyilvánvalóan gazdasági tevékenység.

Ezért meg kell felelniük a versenyszabályoknak, és tiszteletben kell tartaniuk a szabad mozgás jogát, még akkor is, ha a sport gazdasági célú űzése bizonyos sajátosságokkal rendelkezik, mint például egyedi szabályozási és ellenőrzési jogkörök, valamint szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörrel rendelkező szövetségek alakítása. A bíróság megjegyzi továbbá, hogy e hatáskörök mellett a FIFA és az UEFA maga is szervezhet labdarúgóversenyeket.

Ezt követően a bíróság megállapítja, hogy amennyiben az erőfölényben lévő vállalkozás rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a potenciálisan versengő vállalkozások piacra léphetnek, e hatáskörre – tekintettel az érdekellentét veszélyére, amelyet maga a hatáskör eredményez – olyan kritériumokat kell alkalmazni, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy azok átláthatóak, objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak legyenek. A FIFA és az UEFA hatáskörére azonban nem vonatkoznak ilyen kritériumok.

A FIFA és az UEFA tehát visszaél erőfölényével, monopol helyzetével. Továbbá, tekintettel az önkényes jellegükre, az engedélyezésre, az ellenőrzésre és a szankciókra vonatkozó szabályaikat a szolgáltatásnyújtás szabadságának indokolatlan korlátozásának kell tekinteni. Ez nem jelenti azt, hogy egy olyan versenysorozatot, mint a Szuperliga-projekt, feltétlenül jóvá kell hagyni. A bíróság, miután a FIFA és az UEFA szabályairól általánosságban kérdezték, ítéletében nem határoz e konkrét tervezetről.

Ezzel párhuzamosan a bíróság megállapítja, hogy a FIFA és az UEFA médiajogok hasznosítására vonatkozó szabályai olyanok, amelyek károsak az európai futballklubok, a médiapiacokon működő valamennyi vállalkozás, és végső soron a fogyasztók és a televíziónézők számára, mivel megakadályozzák őket abban, hogy új és potenciálisan innovatív vagy érdekes versenyeket élvezhessenek. A madridi Kereskedelmi Bíróság feladata azonban annak megállapítása, hogy e szabályok mindazonáltal a labdarúgás különböző érdekelt felei számára előnyösek lehetnek-e, például az e jogokból származó nyereség szolidaritásszerű újraelosztásának biztosítása révén."

A bíróság ítéletét követően az érdekelt felek természetesen nem maradtak csendben, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Bernd Reichart, a Szuperliga mögött álló A22 cég vezérigazgatója felajánlotta a szurkolóknak, hogy ingyen nézhetik az új sorozat összes mérkőzését, míg az UEFA továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a bíróság ítélete „nem jelenti a lázadó verseny jóváhagyását vagy érvényesítését”.

Már eddig is rengeteg reakciót váltott ki a bíróság nyilatkozata, amely szerint az UEFA és a FIFA visszaél az erőfölényével és ezért nem büntetheti azokat a klubokat és játékosokat, akik nem az általuk szervezett bajnokságokban vesznek részt. Azonban a bíróság azt is tisztázta, hogy maga az ítélet "nem jelenti azt, hogy egy olyan versenyt, mint a Szuperliga-projekt, feltétlenül jóvá kell hagyni."

Éppen ezért az UEFA a hivatalos honlapján közzétett közleményében reagált az Európai Bíróság meghozott döntésére, amelyben azt állítják, hogy ez nem változtat sem az álláspontjukon, sem a lehetőségen, hogy a szabályaikon kívül új versenyt hozzanak létre:

"Az UEFA tudomásul veszi az Európai Bíróság mai ítéletét az Európai Szuperliga ügyében" – áll a közleményben.

"Ez az ítélet azonban nem jelenti az úgynevezett szuperliga jóváhagyását vagy érvényesítését; inkább egy, az UEFA előzetes engedélyezési keretén belül már korábban is meglévő hiányosságot emel ki, egy olyan szempontot, amelyet már 2022 júniusában elismertek és kezeltek. Az UEFA bízik az új szabályok szilárdságában, és különösen abban, hogy azok megfelelnek az összes vonatkozó európai törvénynek és szabályozásnak.

Az UEFA továbbra is eltökélt az európai futballpiramis fenntartása mellett, biztosítva, hogy az továbbra is a társadalom szélesebb körű érdekeit szolgálja. A nemzeti szövetségekkel, ligákkal, klubokkal, szurkolókkal, játékosokkal, edzőkkel, uniós intézményekkel, kormányokkal és partnerekkel együtt továbbra is közösen alakítjuk az európai sportmodellt.

Bízunk abban, hogy a szolidaritáson alapuló európai futballpiramist, amelyet a szurkolók és az összes érdekelt fél pótolhatatlan modellnek nyilvánítottak, az európai és nemzeti jogszabályok megvédik a leszakadás veszélyétől."

Az ellenkező oldalon, a Szuperliga mögött álló A22 nevű cég természetesen ünnepelte az UEFA monopóliumának megszűnését.

"Megnyertük a #RightToCompete jogot. Az UEFA monopóliumának vége. A futball INGYENES. A klubok mostantól mentesülnek a szankciók fenyegetésétől ÉS szabadon dönthetnek saját jövőjükről" – mondta Reichart vezérigazgató.

"A szurkolók számára: a Szuperliga összes mérkőzésének ingyenes megtekintését ajánljuk. A klubok számára: a bevételek és a szolidaritási kiadások garantáltak lesznek."

Természetesen az UEFA közleménye után Aleksander Čeferin elnök sem maradt adós a nyilatkozattal, melyben állítása szerint az új Szuperliga formátuma még zártabb, mint az eredeti, első modell és kifejezte abbéli reményét, hogy a sorozat minél hamarabb el tud indulni, két résztvevő egyesülettel.

"Megnéztem az A22 úgynevezett prezentációját. Nehéz eldönteni, hogy sokkolt vagy szórakoztatott inkább a bemutató. Még zártabb, mint a 2021-es változat, ami mindenki elutasított" – mondta az UEFA elnöke.

"Nem fogjuk megkísérelni azt, hogy megállítsuk őket. Azt alkotnak, amit csak akarnak. Remélem, minél hamarabb elkezdik a fantasztikus sorozatukat, két klubbal. Remélem tudják, hogy mit csinálnak, bár ebben azért egyáltalán nem vagyok biztos. Az UEFA alaposan meg fogja vizsgálni a bíróság döntését, és meglátjuk, hogy meg kell-e erősítenünk az engedélyt. Most már világos, hogy egy zárt versenyt kínálnak, amit végig tudtuk. Nem áll szándékunkban megakadályozni őket" – állította Ceferín.

A Serie A klubjai egyelőre nem reagáltak a bíróság mai döntésére, de korábbi állaspontjaik ennek ellenére ismertek. A Juventus, az Inter és a Milan a 2021-es Szuperliga alapító tagjai között volt, de a Nerazzurri és a Rossoneri az eredeti bejelentést követő 48 órán belül visszalépett, miután a szurkolók Európa-szerte tiltakoztak.

A Juventus viszont néhány hónappal ezelőttig a Real Madrid és a Barcelona mellett továbbra is részt vett.

Tavaly júniusban tagadták, hogy tájékoztatták volna a La Liga-óriásokat a szakadár versenyről való kilépésükről, de bejelentették, hogy "a három klub között megkezdődött egy tárgyalási időszak a Juventus esetleges kilépéséről a Szuperliga-projektből."

Egy hónappal később a Bianconeri megerősítette, hogy kezdeményezték a Szuperligából való kilépési eljárást.

Ki kell emelni, hogy a Juventus a pénzügyeivel kapcsolatos UEFA-vizsgálat közepette hozta meg ezt a döntést. Úgy vélik, hogy a Szuper Ligából való kivonulás része volt egy megállapodásnak, hogy elkerüljék a hosszabb eltiltást az európai versenyektől. A Juventust annak ellenére kizárták a 2023-24-es Konferencia Ligából, hogy az előző idényben a Serie A hetedik helyén végzett, miután a FIGC 10 pont levonással sújtotta.

A Juventus 2021-ben kilépett az ECA-ból, és még mindig nem csatlakozott újra a FIFA és az UEFA által elismert klubszervezethez, annak ellenére, hogy a közelmúltban meghívást kapott Nasszer Al-Khelaifi elnöktől, aki Andrea Agnellit váltotta az ECA vezetői posztján.

Agnelli azt mondta, hogy az eredeti Szuperliga-klubok által aláírt szerződések a 12-ből 11 klub számára kötelező érvényűek, és spanyolországi jelentések szerint az egyetlen csapat, amely hivatalosan kilépett a projektből, az Inter, de a történetnek ez az oldala még mindig nem világos, mivel a klubok által kötött szerződések mögötti részletek még mindig nagyrészt ismeretlenek.

Az Inter azonban úgy tűnik, nem ellenzi teljesen az új verseny gondolatát, amely több pénzügyi forrást hozhat a kluboknak.

"A Szuperliga néhány, erős versenycéllal rendelkező klub riadalmának, kétségbeesésének kiáltása volt. A szervezeti modellt felül kell vizsgálni" – mondta Marotta vezérigazgató 2021 októberében.

"A formában jobban is cselekedhetnénk, de a cél szentesíti az eszközt. A COVID és az adósságok megfojtják a klubokat. A nehézség az üzleti és a meritokrácia fogalmának ötvözése."

A Nerazzurri igazgatója november végén valami hasonlót mondott, ragaszkodva ahhoz, hogy a Szuperliga egy "ösztönös reakció" volt, amelyet „rossz módon és rossz időben" mutattak be, de "nagy nehézségekről van szó, egy rendszerről, amely a pénzügyi szűkülés miatt küzd."

A Roma 2021 áprilisában, a Szuperliga bejelentése után azt mondta, hogy ellenzi a "zárt rendszert", mert az ellentétes "a játék szellemével, amit szeretünk."

A Szuperliga mögött álló A22 cég azonban most bejelentette, hogy az új formátumban 64 klub vesz majd részt a bajnokságban, a részvétel pedig a sportszerűségen alapul. Hogy ez a Roma és más Serie A-klubok részéről változik-e az álláspont, azt még nem tudni.

A Serie A címvédő Napoli nem volt az eredeti Szuperligába „meghívott" klubok között, de Aurelio De Laurentiis elnök nem éppen a FIFA és az UEFA barátja, és a közelmúltban elhangzottak alapján szívesen részt venne egy másik bajnokságban is.

A Partenopei elnöke a Radio 24-nek nyilatkozva 2023 márciusában kijelentette: "Akartam-e a Szuper Ligát? Egyáltalán nem. Mondtam Agnellinek, hogy felejtse el. Ő az elitnek akarta. Helytelen, hogy továbbra is európai versenyeket csinálunk; helytelen, hogy az UEFA évente 800 millió eurót keres, és nem tudjuk, hogy ez a pénz hova kerül. Csináljunk egy Európa-bajnokságot, és tegyünk le 10 milliárd eurót az asztalra, ahol a vezető bajnokságok első hat helyezettje vagy egy kisebb bajnokság bajnoka játszik egymás ellen, mind kiütéses meccseket."

A FIGC határozottan kiáll minden olyan torna ellen, amelyet a FIFA és az UEFA hatáskörén kívül rendeznek, Gabriele Gravina elnök pedig szerdán azt mondta, hogy a Serie A minden, a Szuperligában részt vevő klubot ki fog tiltani.

Ha már szó esett a formátumról, akkor lássuk az A22 legújabb tervezetét, amelyben a „részvétel a sportszerűségen alapul”, három divízió lesz, kieséssel és feljutással egyetemben. A Szuperliga mögött álló cég csütörtökön jelentette be egy alternatív európai bajnokság új formátumát.

"A sarokpont továbbra is az a tíz alapelv marad, amelyet tavaly februárban tettünk közzé, de ezek közül néhányat érdemes újra elővenni" – mondta Bernd Reichart vezérigazgató.

„A részvétel a sportszakmai érdemek alapján történik majd, nem lesznek állandó tagok, és a klubok továbbra is elkötelezettek maradnak a hazai bajnokságuk iránt.”

Hogyan is fog működni akkor a Szuperliga?

Nyílt rendszerű, feljutással és kieséssel, továbbá két szakaszra bontva: a bajnoki és a kieséses szakasz. Három ligára osztva 64 klub vesz majd részt benne. A három liga a Csillag, az Arany és a Kék. A Csillag és az Arany ligában 16 klub szerepel, két nyolcas csoportba sorolva, a Kék ligában 32 klub, négy nyolcas csoportba rendezve. A bajnoki szakasz során, mely szeptembertől áprilisig tart, a klubok két alkalommal találkoznak majd, hazai pályán és idegenben, így egy együttes legalább 14 mérkőzésen fog pályára lépni.

A Csillag és az Arany ligában minden csoportból az első négy helyezett, a Kék ligában az első két helyezett kvalifikálja magát a negyeddöntővel kezdődő egyenes kieséses szakaszba. A negyeddöntők és az elődöntők oda-visszavágó formátumban zajlanak majd. Minden egyes szezonban lehetőség lesz a feljutásra, a visszasorolásra és a versenysorozatból történő kiesésre is.

A Csillag liga csoportjainak utolsó helyezettjei kiesnek, helyüket az Arany liga döntősei veszik át. A metódus hasonló az Arany és a Kék liga vonatkozásában is. A kék ligában a 32 klubból 20 kiesik a sorozatból, a helyüket a hazai bajnokságból teljesítmény alapján más klubok veszik majd át. Hétközi fordulókat rendeznek majd a sorozatban.

Az A22 szerint "ez a formátum garantálja a nyitottságot, a versenyhelyzet feszültségét és a sportszerűségen alapuló sikert. Egy verseny minden klubnak, minden játékosnak és minden szurkolónak."

Reichart szerint a Kék ligába való kvalifikáció folyamata "a formátum kritikus eleme", és "jelenleg még több munkára és párbeszédre van szükség a klubokkal és a ligákkal a szükséges részletek kidolgozásához." Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a "feljutásoknak minden liga számára egyformán nyitottnak kell lenniük, és a klubok hazai teljesítménye alapján kell meghatározni őket."

Akit nem zavar az angol nyelvű tájékoztatás, az az alábbi videón audiovizuális formában is megtekintheti az A22 bejelentését a Szuperliga formátumáról: