A számlahamisítási ügyként elhíresült visszaélés-sorozat legújabb fejleményeként az olasz sportsajtó a Pénzügyőrség (Guardia di Finanza) által publikált dokumentumok alapján próbálta rekonstruálni a Serie A-ban fennálló, s a Juventus által működtetett hálózatot, mely a torinóiak mellett más klubokra is kiterjedt, s melynek elsődleges célja a járvány okozta gazdasági nehézségek áthidalása volt a vádak egyik sarokpontját képező fiktív pénzmozgások és tőkenyereség által. 

A La Gazzetta dello Sport és a La Verità napilap ügyészségi forrásokból táplálkozó beszámolója szerint a központot minden kétséget kizáróan a Bianconeri jelentette a műveletek során, azonban az Öreg Hölgy korántsem egyedül dolgozott, mivel a gyanú szerint a Serie A-ban (az eddigi is sejthető tényállás alapján) valójában egy teljes, jól kiépített rendszer állt fenn az egyes alakulatok között, ami az érintettek közötti szövevényes megállapodásokon alapult, s ami lehetővé tette, hogy a kérdéses gárdák hamis tőkenyereségre tegyenek szert, hogy költségvetésüket (rossz gazdaságpolitikájukat elfedve) kényük-kedvük szerint kozmetikázhassák. 

Az információk értelmében a Juventus olyan, a pályán egyaránt kisebb-nagyobb riválisainak számító klubokkal működhetett együtt a manőverek során, mint az Atalanta, a Sassuolo, a Sampdoria, a Genoa, az Udinese, vagy éppen az Empoli. A nyomozati iratok szerint az felsorolt együttesek, illetve a Zebrák között megkötött transzferek java része ennek nyomán fiktív pénzmozgásokkal operált, értve ezalatt olyan átigazolásokat is, mint például Emil Audero szerződtetését, akit a klub már eredetileg is így adott el a Sampnak, majd a genovai gárda Ronaldo távozását követően arra kérte a fekete-fehéreket, hogy ismét szerezzék meg a hálóőrt, ezzel segítve a kék-fehér mezeseknek. 

A Sampdoria vezérigazgatója, Daniele Faggiano: "Igazoljátok le Auderót, akit kölcsönben aztán továbbra is nálunk tarthatnátok, hogy ezzel azonnali plusz bevétel generálódjon a Sampdoria számára."

Federico Cherubini: "Probléma van a költségvetési számaitokkal? Alapvetően az a helyzet, hogy pénzre lenne szükségestek, ugye?"

Faggiano: "Nem pontosan erről van szó, de kérlek, nézd meg, hogy köthetünk-e egy kölcsön + vételi opcióról szóló megállapodást!"

Cherubini: "Mikor kell elfogadnotok a költségvetést, júliusban, vagy decemberben?"

A La Repubblica szerint a Juventus más esetekben is a plusvalenza előállításának szükségessége miatt igazolt az eredetinél drágábban bizonyos labdarúgókat, egyebek mellett Manuel Locatellit, aki 2021 nyarán csatlakozott a klubhoz a Sassuolótól egy két éves kölcsön keretében, kötelező, 25 millió euró értékű vételi opcióval (mely összeg később további 12,5 millió euróval egészülhet majd ki különféle sporteredmények elérésének esetén). Az ügyészek a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján azt gyanítják, hogy az üzletet a felek valójában nem a hivatalosan feltüntetett számok mentén kötötték meg,  mivel a Neroverdi eredetileg olyan, könnyen elérhető bónuszokat szeretett volna beletenni a középpályás adásvételi szerződésébe, melyek nem kötődtek a játékos teljesítményéhez, miközben Cherubini és Giovanni Carnevali egy 5 millió eurós "hűségbónuszról" is megállapodtak, amit aztán nem tüntettek fel rögzített jutalékként a kontraktusban. 

A hatóságok szerint az egyik bónusz eléréséhez a Juventusnak például elegendő lenne egyetlen pontot szereznie a bajnokságban 2023 februárja és márciusa között, ami mellett a Bianconeri még arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Locatelli esetleges jövőbeni eladásából befolyó összeg 20%-át átutalja majd a Sassuolónak. A legsúlyosabb (s nem mellesleg korrupciógyanús) vádat talán az jelenti, hogy az Öreg Hölgy az egyezség megkötése után elfogadta, hogy a közeljövőben több barátságos meccset is lejátszik majd a zöld-feketék otthonának számító Mapei Stadiumban, mely találkozók teljes bevételét felajánlotta Carnevaliéknak. 

A Locatelli-ügyletet elemezve az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a felek a teljes átigazolást annak érdekében ötlötték ki, hogy enyhítsenek költségvetési terheiket, miközben a transzferrel való elszámolás során a Juventus nem tüntette fel az üzlet minden egyes anyagi vonzatát, ezzel pedig ismételten csalást követett el. A vádakra Cherubini egy 2021. augusztus 16-i telefonbeszélgetésben gyakorlatilag szilárd lábakon álló bizonyítékot szolgáltatott, mikor kijelentette, hogy a klubnak az olasz játékos "kölcsönvételét teljesítményhez kötődő bónuszokkal kell biztosítana, ezeknek viszont nem szabad bekerülniük a könyvelésbe."

Andrea Abodi olasz sportminiszter az Olasz Olimpiai (CONI) új sportjogi kódexének bemutatóján a fenti vádak nyomán valószínűleg nem véletlenül tette a következő nyilatkozatot, megerősítve ezzel saját, korábbi szavait is: "Minden bizonnyal nem a Juventus lesz az egyetlen klub, aminél a hatóságok súlyosabb visszaélések nyomaira bukkannak majd. Mindenkinek az lenne a legjobb, hogyha hamarosan az ügy minden részletére fény derülne, mivel tudnunk kell, hogy az érintettek megfeleltek-e egy tisztességesnek tartott verseny alapvető követelményeinek. A magam részéről teljesen biztos vagyok benne, hogy a szóban forgó alakulatok az utóbbi éveiről mindez nem mondható el teljes mértékben, s talán még a legkevésbé sem."

A visszaélések kapcsán az elmúlt napokban sokakban felmerülhetett, hogy a nyomozás eddig miért nem terjedt ki egyes külföldi együttesekre, egyebek mellett a Juventusszal a sokat emlegetett Arthur-Pjanić cserét is megkötő Barcelonára, s ugyan a vizsgálatok mindeddig nem szóltak az európai topklubok érintettségéről, a svájci Lugano gárdájával kapcsolatban napvilágot látott néhány terhelő információ, melynek alapján az alpesi klub megállapodást kötött az Öreg Hölggyel Cendrim Kameraj és Roman Macek értékesítéséről, akikért cserébe Edoardo Masciangelót és Nikita Vlasenkót igazolta volna le. A transzferek a jelentés értelmében nagyjából 800 ezer euró értékben zajlottak le a felek között, mellyel a klubok amellett, hogy kiegyenlítették egymással szembeni kölcsönös adósságaikat és hiteleiket, a jól megszokott módon fiktív tőkenyereségre is szert tettek, elvégre a fiatal labdarúgókért a valóságban nem fizettek akkora összeget, amekkorát a könyvelésben később feltűntettek. 

Az ügyészségi dokumentumok szerint a Bianconeri egyébként olyan, kivitelezésre nem kerülő ügyletek tető alá hozását is fontolóra vette az elmúlt években, amikkel ismét csak lehetősége lett volna pozitívabb költségvetési mérleget kapni. 2021. augusztus 25-én például Cherubini arról beszélt Andrea Agnellinek, hogy a West Ham United komoly érdeklődést mutat Weston McKennie iránt, akit azonban csak akkor lenne szabad eladni, ha értékesítése legalább 50 millió eurós pluszt eredményezne. A sportigazgató az amerikai tekintetében jelentkező fejleményekkel párhuzamosan elutasította a Manchester United által felkínált Donny van de Beek leigazolását, a PSG által felajánlott Emre Can-Leandro Paredes cserét (a jelek szerint a két labdarúgó értékét az üzletben 60-60 millió euróra becsülték volna), valamint egy Mattia De Sciglio-Danny Rose cserét is, 20 millió euró értékben. 

Az ügyletekre valószínűleg azért nem került sor, mert Andrea Agnelli egy ponton túl elismerte, hogy a Juventus, a klub lehetőségeihez képest egy bizonyos szint után meg nem engedett módon élt a tőkenyereség adta esélyekkel, amit az elnök már egy 2020. április 24-i igazgatótanácsi megbeszélésen kifejtett a jelenlévőknek: "Muszáj elismernünk, hogy gazdasági szempontból rendkívül nehéz helyzetbe kerültünk, mivel az elmúlt idényekben a lehetőségeinken túl is megpróbáltunk fenntartani a bajnokságban elfoglalt státuszunkat, ami túlköltekezéshez, s korábbi egyensúlyunk felborulásához vezetett. E folyamatok során hatalmas kockázatokat vállaltunk, a Covid-19 pedig csak ezt követően bukkant fel a láthatáron, bár vezetőségünk a szituáció, s a 220 millió eurót kitevő költségvetési mínusz ellenére is vállalta a dolgozók és a játékosok béreinek június 30-ig való kifizetését. 

Kénytelenek leszünk átstrukturálni működésünket, azaz le kell faragnunk a keret tagjainak béreit, melynek elfogadtatására nagyjából 10-15 nap áll rendelkezésünkre. Az a feladatunk, hogy ismét olyan klubbá tegyük  a Juventust, mely képes fenntarthatóan működni, s megállni a saját lábán, e tekintetben pedig nagy segítséget nyújthatna a labdarúgók fizetésről való lemondása. Jelen pillanatban leginkább az Öreg Hölgy, a Barcelona, valamint a PSG vannak ilyen helyzetben, míg a Real Madrid és a Bayern München olyan stabil alapokkal bírnak, amiknek megléte miatt képesek hatékonyan megküzdeni a válsággal" – összegzett a nemrég leköszönő elnök.