Az Öreg Hölgy egykori legendás kapusa, Gianluigi Buffon a minap hosszabb nyilatkozatot adott az olasz sportsajtónak, melyben kísérletet tett a Juve eddigi átigazolási szezonjának értékelésére, ennek keretin belül pedig kitért egykori párizsi csapattársának, Ángel Di Maríának, továbbá Paul Pogbának visszatérésére, illetve a Giorgio Chiellini távozásával immár egyszemélyessé váló BBBC-re, ám nem feledkezett meg a Scudettóval kapcsolatos esélyek felméréséről sem. 

"Ángel kissé mindig a háttérben volt a többi nagy sztárhoz képest, s őszintén szólva sosem értettem, hogy ez miért alakult így, hiszen az argentinnak fantasztikus képességei vannak, melyek alapján abszolút megérdemelné, hogy az első vonalban lévő játékosok között emlegessék a nevét, ám a futballban, valamint a sportág egyes aspektusainak megítélésében olykor nem sok logika van. Úgy vélem, hogy személyében egyértelműen egy topjátékost tisztelhetünk, aki bármikor képes lenne áldozatokat hozni csapattársaiért, emiatt pedig az én alakulatomban mindig bérelt helye volna" – jelentette ki Superman a La Stampa kérdésére. 

"Di María leigazolása minden tekintetben nagyszerű húzás a Juventus részéről, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Fideo ingyen szerződött Torinóba. Az az érzésem, hogy Olaszországban jelenleg még nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mekkora értékek lakoznak Ángelben, azonban az emberek véleményem szerint nagyon hamar rá fognak jönni, hogy a Zebrák milyen szuper üzletet kötöttek megszerzése által. 

Hogy mit hoz Ángel a Juventushoz? Mindenekelőtt nagyszerű mentalitást, mivel egy fegyelmezett, könnyen alkalmazkodó labdarúgóról beszélünk, aki ha kell, egy órával korábban érkezik az edzőterembe, hogy jó formában legyen, s akin sosincs egyetlen kiló súlyfölösleg sem. Az argentin egy valódi, magasan képzett, profi játékos, emellett pedig technikai képességei is páratlanok. 

A közvélemény hajlamos egy külső kép, vagy egy felületes benyomás alapján ítéletet mondani egyes futballisták fölött. Sokan az alapján alkotnak véleményt egyes labdarúgókról, hogy melyik ligában futballoznak, mivel saját bajnokságukat sokkal fejlettebbnek és jobbnak látják annál a pontvadászatnál, ahonnan az adott játékos érkezett. Di María esetében némiképp hasonló tendenciát tapasztalok a Ligue 1 lenézése kapcsán, azonban az emberek hamar rá fognak jönni, hogy a jelenlegi Serie A-ban nem sok olyan futballista van, aki olyan szintet képviselne, mint Ángel. 

A kor csak egy szám, én sem véletlenül játszom még mindig negyvennégy esztendősen. Az argentin egy nagyon könnyen és hamar beilleszkedni képes, hatalmas motivációval bíró zseni, amit ha máshol nem, akkor a legutóbbi, Olaszország elleni válogatott összecsapásán is észre lehetett venni. Általánosságban véve úgy gondolom, hogy egy játékos életkora csak akkor válhat problémává, ha az nem idomul az adott klub projektjéhez: egy harmincnégy éves futballistára nyilvánvalóan ostobaság lenne hosszú távon építeni, ám ha rövidtávú elképzelésekről, s valami későbbi nagy megalapozásáról beszélünk, számos előnnyel járhat egy tapasztaltabb labdarúgó megszerzése. 

Di María abból a szempontból is ideális igazolás, hogy egyaránt szeret gólt lőni, illetve asszisztokat adni társainak. Rendkívül magas szintű kiszolgálást képes adni a csapat többi tagjának, ráadásul rendkívül önzetlen is, taktikai szinten pedig sokszínűsége révén tud tartást biztosítani az alakulatnak. Hogy őszinte legyek, minél többet beszélek Ángelről, annál kevésbé értem a futball fent említett dinamikáit: úgy tűnik, hogy a minőség mértéke valóban nincs arányban a népszerűség magasságával. 

Paul Pogba motivációjának nagyságát és szándékainak őszinteségét illetően egyáltalán nincsenek kétségeim. Bár sokan attól tartanak, hogy a francia Manchester Unitedben látott teljesítményének, s beteljesítetlen angliai sorsának következményei kihatnak majd torinói szereplésére is, én magam úgy vélem, hogy Paul számára keresve sem találhatnánk ideálisabb környezetet a csúcsra való visszatéréshez, mint azt a Juventust, ahol annak idején a világ megismerte a nevét, s ahol a játékos felnőtt, valamint klasszissá érett. 

Úgy vélem, hogy a Bianconeri idei mercatója eddig meglehetősen pozitívnak mondható, mivel a vezetőség fontos alapokat rakott le ahhoz, hogy az Öreg Hölgy visszatérhessen a győztes útra, s hogy eredményesebben teljesítsen Olaszországban és Európában. Megítélésem szerint a fekete-fehéreknél kialakulóban van egy olyan együttes, mely a korábbi gárdáknál jobban megfelel az aktuális mester elképzeléseinek, s aminek a vezetőedző ezáltal hatékonyabban tudja majd átadni akaratát. 

Ha azt látom, hogy az egykori BBBC-ből már csak Leonardo Bonucci maradt meg Andrea Barzagli és Giorgio Chiellini távozása, valamint az én elmenetelem után, egyáltalán nem érzek szomorúságot, mivel a topklubok legnagyobb bajnokaik visszavonulását vagy kikopását követően is új célokkal rukkolnak elő. A Juventus sikeres volt velünk, s minden bizonnyal sikeres lesz nélkülünk is, amit anélkül jelenthetek ki, hogy csorbítanám a jelentőségét annak, amit együtt elértünk a Zebráknál. 

A Scudettóért folyó versenynek véleményem alapján az Inter, valamint a Juve lehetnek majd a fő esélyesei, őket egyértelműen a többi csapat előtt látom, azonban a Bianconerit kicsit talán előrébb, hiszen Di María és Pogba leigazolása nagyban emeli a csapat által képviselt szintet, a klub pedig minden bizonnyal további erősítéseket is végrehajt majd a nyáron. A Milan csak a két fentebb említett csapat mögött következik, ez ugyanakkor semmit nem árul el az erőviszonyokról, mivel az előző idényben ugyanígy gondolkodtam a végleges sorrendről, s mindannyian tudjuk, hogy akkori jóslatom sem igazolódott be. A Napoli, a Roma, illetve a Lazio egyértelműen harcban lesznek majd a BL-helyekért, viszont mellettük nem becsülném le a Fiorentinát sem, akik szintén okosan menedzselnek a mercatót idén" – összegzett Buffon.