A Cesena és a Palermo korábbi sportigazgatója, az egykor Paulo Dybalával is együtt dolgozó Rino Foschi a tegnapi nap folyamán hosszabb nyilatkozatot adott az olasz médiának, melyben többek között leszögezte, hogy a jelen pillanatban a Serie C-ben szereplő Csikóhalak alakulatának szombaton megrendezendő, Öreg Hölgy elleni összecsapása a Bianconeri ellenfelének visszasüllyedése ellenére továbbra is presztízsmeccsnek tekinthető, emellett pedig szót ejtett Paulo Dybala múltjáról és jelenéről, illetve két rendkívül tehetséges olasz futballistáról, Federico Chiesáról és Manuel Locatelliről is. 

"Úgy vélem, hogy a Juve és a Cesena összecsapása még azzal együtt is presztízsértékű találkozó marad, hogy a meccs a szurkolók jelenléte nélkül kerül majd lebonyolításra. Őszintén remélem, hogy életem során lesz alkalmam még egy ehhez hasonló mérkőzést látnom a Serie A versenynaptárának keretein belül is, s mivel őszinte vagyok, ezzel együtt azt is kénytelen vagyok leszögezni, hogy a futball világán kívül úgy érzem magam, mint egy ketrecbe zárt oroszlán. Nálam a labdarúgásban való szereplés sosem a pénz, sokkal inkább a szenvedély kérdése volt, s egyszerűen képtelen vagyok elszakadni a labdarúgástól, ennek folytán pedig időm legjavát azzal töltöm, hogy a sportággal kapcsolatos újságcikkeket olvasok, illetve mérkőzéseket nézek. Természetesen a szombati derbit is követni fogom" – szögezte le mondanivalójának kezdeteként a Tuttosport munkatársának. 

"Hogy miként zajlott Dybala csatlakozása a Juventushoz? Tisztán emlékszem a tárgyalásokra, melyet az ügylet kivitelezése érdekében folytattunk a Bianconerivel. Maurizio Zamparini rendkívül kedvelte Paulót, ugyanakkor ő is kénytelen volt belátni, hogy az adott helyzetben a szintlépés megtétele volt az egyetlen járható út La Joya számára, akinek ennek révén mindenképpen csatlakoznia kellett Olaszország egyik legjelentősebb együtteséhez. Utólagos megállapításként leszögezhetem, hogy a Dybala iránt érdeklődő klubok közül az Öreg Hölgy bizonyult a legelszántabbnak, mivel Beppe Marotta és Fabio Paratici minden követ megmozgattak annak érdekében, hogy az argentin hozzájuk kerüljön. 

A Juve az egyeztetések elején kevesebb összeget kínált a futballistáért, mint melyet mi követeltünk játékjogának átruházásáért, e pillanatban pedig befutott egy hívás Zamparinitől, melyben azt taglalta, hogy éppen most kapott Aurelio De Laurentiistől egy visszautasíthatatlannak tetsző ajánlatot Dybaláért. A Napoli ennek alapján 20 millió euró mellett Jorginhót is odaadta volna a Palermónak, s mivel a brazil felmenőkkel rendelkező középpályás ekkor már nagyobb névnek számított posztján, erősen elgondolkodtunk az üzlet megkötésén. Zamparini a napokban kijelentette, hogy akkoriban én voltam az egyetlen, aki megláttam a Jorginhóban lakozó potenciált, ám ennek ellenére mégsem fogadtuk el a nápolyiak megkeresését, s 32 millió euróért + 8 millió eurót kitevő bónuszokért cserébe eladtuk Paulót a fekete-fehéreknek. 

Hogy miért teljesített rosszul Dybala az elmúlt idényben? Meglátásom szerint Paulo egy hatalmas bajnok, aki ezen megállapítás tényszerűségét rendre be is bizonyította torinói időszakának éveiben, ebből kifolyólag pedig úgy gondolom, hogy hatalmas hiba lenne őt csupán az előző évadban mutatott teljesítménye alapján megítélni. La Joya rendkívül nehéz esztendőn ment keresztül, melyet számos sérülés és formaingadozás tarkított, azonban ennek ellenére is biztos vagyok benne, hogy a következő hónapokban ismét a régi, s egyúttal az igazi Dybalát láthatjuk majd. 

Egy szakvezető mindig hálás lehet, ha olyan stáb tevékenykedik alatta, akik a lehető legnagyobb szakértelemmel végzik munkájukat. A modern futballban igen sok szó esik a játékosmegfigyelőkről, s nem is véletlenül, mivel a topkluboknál mára elengedhetetlen szükségességgé vált egy kiválóan dolgozó scout-hálózat, akik képesek kiszúrni a legnagyobb tehetségeket, s már egészen fiatal korukban alkalmazójuk ifjúsági alakulataihoz láncolni őket. Az én életemben Beppe Corti volt az a személy, akire a legbátrabban hagyatkozhattam e tekintetben, s aki nem kisebb nevet szeretett volna leigazolni annak idején a Cesena együtteséhez, mint Federico Chiesa. 

Mikor Corti felhívta a figyelmemet Enrico fiára, a név ismertsége miatt egyből Firenzébe utaztam, s miután megtekintettük Fede játékát, szinte azonnal megállapodást kötöttünk a Fiorentina akkori sportigazgatójával, Pantaleo Corvinóval arról, hogy a Cesena a következő szezonra kölcsönveszi majd Chiesát. A transzfer ennek ellenére kútba esett, mivel a Violák mestere, Paulo Sousa meglátta a Federicóban rejlő elképesztő potenciált, s mindenáron ragaszkodott megtartásához, ami nem is véletlen, hiszen a Juve labdarúgója már most sokkal jobb futballista, mint amilyen édesapja volt, ami az is bizonyít, hogy az elmúlt időszakban egy rendkívül erős Azzurri meghatározó tagja lehetett az Égszínkékek tornagyőzelmét hozó Európa-bajnokságon. Hogy ki hasonlítható hozzá a jelenlegi olasz generációból? Mindenekelőtt Manuel Locatellit mondanám, aki, amennyiben valóban a Juventushoz szerződik, hatalmas igazolás lesz. A Bianconeri általában nem szokott tévedni, mivel kivételes szakemberek döntenek a klub igazolásairól, ebből a szempontból pedig nagy valószínűséggel Federico Cherubini is tovább halad majd a Marotta-Paratici kettős által kikövezett úton" – zárta szavait Foschi.