A Juventus egykori ügyvezető igazgatója, Luciano Moggi egy tegnap este adott nyilatkozatában éles kritikával illette az Öreg Hölgy jelenét, kijelentve, hogy szeretett csapat mostanra leginkább a 2006-ban a Bianconeri Serie A-ból való kizárásáért felelős Massimo Moratti Internazionaléjához hasonlítható, mind megnyilvánulásait, mind pedig átigazolási módszereit tekintve. 

A fent említett év során minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott szakember, aki jelen pillanatban, nyolcvanhárom esztendős korában is a Zebrák szurkolójának mondja magát, leszögezte, hogy a torinóiak utóbbi években életbe léptetett döntései mindenekelőtt a 2010-es évek elején széthulló Inter által meghozott határozatokra emlékeztetnek, hiszen alkalmatlan futballistákat és edzőket szerződtetnek, miközben személyiségük sem mondható megfelelőnek. 

"Olyanok akartunk lenni, mint Olaszország pápái, ennek pedig meg is lett az eredménye, ugyanis mostanra azokká is váltunk, azonban eközben nem őriztük meg saját értékeinket, hiszen mostanra leginkább a Moratti-féle Inter jut eszembe a Juventusról. Azt akartuk, hogy tiszteljenek bennünket, ám végül utálat, majd gúny tárgyaivá lettünk" – fogalmazott keserűen a Juventibus legutóbbi adásában folytatott beszélgetés során. 

"Andrea Pirlo kinevezése merő szerencsejáték, egy felmérhetetlenül nagy rizikó volt a vezetőség részéről, azonban tapasztalatlanságához képest nem teljesít annyira rosszul, mint ahogy azt a kispadra való leültetésének napján gondoltam. Az Öreg Hölgy ennek ellenére továbbra sem funkcionál eredményesen klubként, hiszen semmibe veszi a hagyományait, miközben a keretet illetően is súlyos baklövéseket követ el. Ennek ékes példája a fiatalítási hullám igen kései megkezdése, mivel a vezetőség nem ismerte fel időben a keret idősödő labdarúgói által jelentett, egyre növekvő problémát, majd siettetni kezdte a keret megújítását, s meglepődött, hogy a fiatal futballisták számának hirtelen megnövekedése csak rontott az előző évekhez képest viszonyított teljesítményen. 

A Juve jelenlegi keretének mindenekelőtt egy olyan trénerre lenne szüksége, aki képes motiválni az együttest, egy olyan karakterre, aki kemény, ugyanakkor személyiségéből fakadóan a játékosai tűzbe mennének érte. Nos, Pirlo finoman szólva sem ez az alkat. Agnellinek ezen felül el kellene gondolkodnia a csapat olasz futballistáinak egyre csökkenő létszámán is, hiszen a külföldi játékosok nem életük nagy szerelmének, hanem egyszerű munkaadónak tekintik a csapatot, ahonnan azonnal tovább is állnak, amennyiben úgy tartja kedvük. Mintha a 2010-es Intert látnám, mely szinte olaszok nélkül hódította el a Bajnokok Ligája-serleget."

A mai napig nagy tekintélynek számító egykori igazgató a továbbiakban a keret nyári reformjával kapcsolatban is igyekezett kifejteni álláspontját, leszögezve, hogy a kritikák ellenére Paulo Dybala rendkívül hiányozna az alakulatnak, amennyiben a mercato alatt távozna Torinóból. 

"Ha Paulo Dybala nincs a pályán, a Juventusból eltűnik a fantázia és a kreativitás legapróbb csírája is, ebből kifolyólag pedig igen kiszámíthatóak lesznek, ekképp megállításuk nem jelent többé gondot az ellenfelek számára sem, így szinte bármely alakulat ellen ugyanakkora győzelmi és vereségi esélyekkel futnak ki a gyepre. Manuel Locatelli igen jó futballista, azonban meglátásom szerint egyedül képtelen lenne megoldani a Zebrák középpályáján fennálló súlyos gondokat, míg úgy vélem, hogy Gigio Donnarumma nagyszerű hálóőr, ám felesleges utána futni, mivel ő nem az Öreg Hölgy kapusa, hanem a Milan Buffonja lesz az elkövetkezendő időszakban" – zárta szavait Moggi.