Giorgio Chiellini, a Juventus legendás védője Gianluca Gazzoli podcast adásában volt vendégszereplő, ahol számos kérdést kapott játékos pályafutásával kapcsolatban, mint például a legjobb vagy legrosszabb emlékek, CR7 és Conte hatása, a világ labdarúgásának egyetlen és igaz BBC-je, vagy a Serie B-s szezon. A válaszait alább olvashatjátok!

„Leo 2009-ben és Barza 2010 januárjában érkezett, azonban az első évben leginkább csak küszködtünk, aztán elkezdtünk játszani. Kezdetben egymást váltogatva, majd jött Conte ötlete, hogy hármunkat együtt tegyen a pályára.” – kezdte gondolatait Chiellini.

„Ez pedig azonnal pozitív hatással volt a csapatra, karakterisztika tekintetében tökéletesen kiegészítettük egymást. Én lényegében szabadon mozoghattam a pályán, Leo technikai és a játék olvasási képességei miatt magához ragadta a szervezést, míg én csinálhattam, amihez a legjobban értek.

Andrea volt köztünk a legintelligensebb és a legteljesebb, elegáns volt és emellett fizikai tekintetben is erős volt, melynek köszönhetően minden helyzetet még jobban tudott kezelni. Paradox módon válogatott szinten kevésbé volt meghatározó.”

„Mögöttünk pedig Gianluigi Buffon személyében, egy örök gyermek szerepelt, a világtörténelem legjobb kapusa. Rengeteget dolgoztunk közösen, hogy az olyan szituációkat is kezelni tudjuk, amik elkerülhetetlenek. Például az, hogy a csatárok kapura lőjenek, elkerülhetetlen, de a közös munka miatt tudtuk azt, hogyan helyezkedjünk ahhoz, hogy Gigi számára a lehető legtöbb védelmet biztosíthassuk. A háttérben rengeteg munka folyt, de amellett sem szabad elmenni szó nélkül, hogy emberileg is jól kijöttünk egymással.

Én voltam a legkomolyabb, Leo volt a tüzes, harcias, Barza pedig a nyugodtság. Buffon ennyire nem folyt bele a mindennapi életbe, de az évek során ha szükség volt rá, hogy rendet tegyen a fejekben – és erre nem egy alkalommal volt szükség -, ő mindig ott volt és mindig megtalálta a megfelelő szavakat.

Kiváló szónok, mert hisz is abban, amit mond. Emlékszek olyan időszakra, mikor 12 pontot szereztünk 10 mérkőzésen, és ő egy szót sem szólt akkor.”

„Számomra az a Juventus, mely a Serie B-ben kényszerült versenyre kelni, jobb volt számos Serie A csapatnál. Nemzetközi bajnokok is részei voltak a csapatnak, mikor én magam még fiatal voltam, aki a lehetőséget kereste a fejlődésre és paradox módon az a szezon volt az én nagy lehetőségem.”

„Megtiszteltetés volt annak a Juventusnak a kapitánya lenni, mely olyan klasszist is a sorai között tudhatott, mint Cristiano Ronaldo. Lehetőségem volt megcsodálni őt, ő egy olyan nemzetközi játékos, aki szinte bármilyen csapatba tökéletesen illik.

Senkihez sem hasonlítható, egészen egyszerűen nem hívhatod el a városközpontba egy aperitifre, azonban ő sosem okozott csalódást, mindig itt volt, amikor kellett, legyen az akár egy csapat vacsora.

Tisztelettudó, már már megszállottan tartja karban a testét és a mérkőzésre felkészülésben is utolérhetetlen. Gólt akar szerezni és győzni, mindig, a nehéz meccseken tanúsított hozzáállása pedig lenyűgözött engem. Valami egészen elképesztő vágy égett benne, hogy megmutassa, egymaga erősebb, mint a teljes Real Madrid.”

„Legfájdalmasabb vereség? A legjobban az bánt, hogy nem léphettem pályára a Bajnokok Ligája döntőjében, mert öt nappal korábban lesérültem, miközben a teljes szezonban nem küszködtem ilyesmivel. Fáradtnak éreztem magam és nem is voltam jól, mintha nem lettem volna önmagam.”

„Remek a kapcsolatom Antonio Contéval, az egyik legjobb katonája voltam. Ő egy olyan ember, aki be tud férkőzni a fejedbe és képes elérni azt, hogy másként lásd a valóságot.

Kész vagy a legvégsőkig elmenni érte, kifejezetten durva és kemény, mert a lehető legtöbbet várja el, minden egyes napon, ő egy tipikus vezér, aki azért tud meggyőzni, mert ő maga mutatja meg, hogyan is lehetséges elérni mindent a pályán és azon kívül is.

Aztán végül mindent beleadsz ő érte. Sokat tett le eddig is, és meggyőződésem, hogy ahogy ő is tovább fejlődik, a sarkosságából is veszíteni fog. Az első Conte sokkal rugalmatlanabb, merevebb volt, habár ő a labdarúgásért él és hal, de úgy gondolom, hogy ezt a szünetet pont ezért iktatta be a karrierjébe.” – zárta gondolatait Chiellini.