Max Allegri egyik legfőbb bizalmasa és legjobb barátja, Giovanni Galeone a ma reggeli órákban ismét hosszabb interjút adott az olasz sportsajtónak, kijelentve, hogy a Juventus vezetőedzője az utóbbi időben elveszítette kreativitását, ami miatt el kellene ismernie, hogy ő is hibázhat, s nem csak az adott meccs körülményire kéne fognia egy-egy kudarcot, vagy pontvesztést. 

"Max az utóbbi időben elveszítette a fantáziáját és a kreativitását, ami hatalmas kár. Tény, hogy a mesternek nincs sok minőségi játékosa ahhoz, hogy technikailag fejlessze a csapatot, és meghonosítson egy másik stílust, mivel Federico Chiesán és időként Filip Kostićon kívül senki sem képes váratlan megoldásokkal élni az igazán tapasztalt labdarúgók közül. A széleken nincsenek olyan futballisták, akik jók lennének az  egy az egy elleni párharcokban, vagy akik cseleikkel számbeli fölényt tudnának teremteni, emellett pedig a támadósor közepéről is hiányzik egy olyan oszlop, akit a társak bátran kereshetnének" – fogalmazott a Tuttosport munkatársának. 

"Allegri legnagyobb erőssége az általa sugárzott nyugalom. A szakvezető mindig nyugodt, olyannyira, hogy néha már úgy tűnik, hogy valójában nem is törődik a körülötte zajló eseményekkel. Úgy vélem, hogy Maxnak el kellene ismernie, hogy időnként ő is hibázhat egyes döntéseknél. Gyakran emlékeztetem arra, hogy mostanában nem használja olyan jól a cseréket, mint annak idején, mikor egy-egy változtatással alapvetően változtatta meg a találkozó menetét, s vezette győzelemre fiait. Ez most persze nehezebb, hiszen a kispadon lévő játékosok nem rendelkeznek akkora minőséggel, mint a korábbi labdarúgók, ebből kifolyólag pedig nehezebb is lenne áttörést elérni velük. 

Max nincs könnyű helyzetben. Sok méltatlan támadást kap, az emberek pedig elfelejtik, hogy az általa szerzett hat bajnoki címet nem a szél hordta össze. A Juventus szinte kizárólag a védekezésre koncentrál, hiszen ezzel a kerettel csak így lehet kicsikarni a győzelmet. Nem véletlen, hogy amint a védelem összeomlott, az ellenfelek pedig több gólt kezdtek lőni, a Bianconeri eredményessége is visszaesett. 

A klubnak mindenképpen meg kell tartania Adrien Rabiot-t, ám mellette legalább négy minőségi futballistát kellene igazolni ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az Interhez. Nagyon hiányzik egy olyan labdarúgó, aki a tizenhatoson kívülről is képes jól lőni, és állandó, stabil megoldást jelent a gólszerzés szempontjából. Ezen kívül szükség lenne egy erős védőre, továbbá egy olyan középpályásra is, aki találatokkal és gólpasszokkal tudná segíteni az együttest. A szélekről már eddig is sokat beszéltem, s fenntartom, hogy a Zebráknak ott is változtatniuk kéne. 

A csapat végső soron egyedül így lesz képes sok labdát adni Dušan Vlahovićnak, aki hosszú távon akkor is kiváló center lesz, s be fogja lőni a maga helyzeteit, ha az Inter és a Napoli ellen több nagy lehetőséget is elpuskázott. A tavalyi évben azt szerettem volna, hogy a Juve igazolja le Sergej Milinković-Savićot és Domenico Berardit. Most, hogy ezek a játékosok többé nem jelentenek reális opciót, egy Serge Gnabry-hoz, vagy Bukayo Sakához hasonló támadóban gondolkodnék, ám persze nem ebben a két kiválóságban, ugyanis az ő áruk értelemszerűen megfizethetetlen lenne. 

Az Internek idén nincs valódi ellenfele, s mivel gyakran a játékvezetők is a javukra döntenek, megállíthatatlanokká váltak. Simone Inzaghi fiai jól futballoznak, keretük pedig messze a mezőny legerősebb alakulata. A Nerazzurri trénere remek munkát végez, ám sok múlik a vezérigazgatók legjobbján, Beppe Marottán is, akivel a milánóiak hatalmasat nyertek. Valójában az ő személye jelenti a különbséget a felek között. Amikor a szakember a Juventusnál dolgozott, a torinóiak domináltak Olaszországban, ha pedig holnap a Milanhoz igazolna, hamarosan már a Rossoneri lenne a Scudetto legfőbb esélyese. 

Allegri három évvel ezelőtt a Juventushoz való visszatérés mellett tette le a voksát, annak ellenére, hogy rendkívül vonzó ajánlatai voltak. Mikor visszautasította a Real Madridot, megkérdeztem tőle, hogy mégis hogy a fenébe csinálhatta ezt. Teljesen értetlen voltam, főleg annak fényében, hogy korábban a PSG-nek és a Chelsea-nek is nemet mondott. A franciák még engem is felhívtak, hogy győzzem meg Maxot a váltásról, ám ő hajthatatlan volt: mindenképpen az Öreg Hölgynél akart dolgozni. Úgy vélem, hogy a szurkolóknak értékelniük kell ezt a hozzáállást, még akkor is, ha a mostani egy nagyon nehéz pillanat a csapat számára, amivel Allegrinek egyedül kell megbirkóznia. 

A magam részéről nyugodt vagyok Allegri jövőjével kapcsolatban. A Juventus komoly bércsökkentést hajtott végre, s jelentős fiatalításba fogott, a tervet pedig Max teljes mértékben elfogadja, sőt mi több, támogatja is. Ha a csapat kvalifikálja magát a Bajnokok Ligájába, a szakember teljesíteni fogja a kért és az elvárt célkitűzést, azonban ezzel együtt sem kérdés, hogy a bajnoki cím majdani megszerzéséhez komoly erősítésekre lenne szüksége" – összegzett Galeone.