A Napoli friss olasz bajnoknak számító egykori mestere, a délolasz alakulatot az elhódított Scudetto után fáradtságra hivatkozva elhagyó Luciano Spalletti a minap szülővárosában, Certaldóban vett részt egy sportgálán, az eseményen pedig az újságírók is elkapták őt néhány kérdés erejéig, melynek keretében a szakvezető szót ejtett a pihenéssel töltött időszakról, valamint arról is, hogy egy napon kinevezhetik-e a Juventus trénerévé. 

"Azt, hogy pihennem kell, s hogy egyéves szünetet tartok, voltaképpen az újságírók találták ki, akik azóta is folyamatosan erről beszélnek. Én magam csak annyit mondtam, hogy egy kis időre van szükségem, s néhány dolgot el kell rendeznem a magánéletemben. Most biztosan kell egy kis idő, ezt követően pedig majd meglátom, hogy mik a lehetőségeim, s minden bizonnyal megteszem a megfelelő lépéseket. Jelenleg az a dolgom, hogy pihenjek egy kicsit, és megfigyeljem a többi edző munkáját, tanulva és okulva tőlük. Az egyéves szünet gondolata azonban így kimondva nem igazán tetszik nekem. Természetesen nem tudnám egyértelműen megmondani, hogy jövőre vissza fogok-e térni az aktív trénerek sorába, mivel az igények folyton változnak, az ember pedig időről-időre más dolgokra vágyik" – jelentette ki a calciomercato.com-nak. 

"Mindenképpen szükségem van a sportág iránti szenvedélyre, s ha a labda érintése, az azzal való taktikázás továbbra is örömet okoz majd nekem, egyértelműen folytatni fogom. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami kivételes dologra vágyom, ám emberként és szakvezetőként is keresem az izgalmakat, s az olyan dolgokat, amik még ennyi idő után is képesek lázba hozni. A Napolinál való munka óriási örömmel járt számomra, s a nagyszerű eredmények ellenére, amit elértünk, nincs olyan siker, ami felérne ahhoz a boldogsághoz, amit a város és az ott élő emberek adtak nekem. Lehetetlen volna viszonozni azt a sok jót, amit a Napolitól kaptam, ezért pedig mindig hálával és szeretettel fogok gondolni a klubra, az ott dolgozó egyénekre, továbbá mindenek felett a szurkolókra. 

Még egyáltalán nem tudom, hogy adott esetben hol folytatnám a karrieremet. Majd meglátom, hogy milyen érzések fognak motiválni, ám ha valaki olyan erősen kötődik egy városhoz és egy klubhoz, mint én Nápolyhoz és a Partenopei-hez, nehéz máshol munkát vállalni, főleg Olaszországon belül. A szurkolók szívélyes ölelésekkel és csodás érzésekkel búcsúztak tőlem májusban, s kár lenne elveszítenem náluk a hitelességemet és a becsületemet. Úgy gondolom, hogy a következő szezonban ugyanazok lesznek a legjobb csapatok a Serie A-ban, mint idén, mivel ezekben az együttesekben továbbra is nagy vágy munkálkodik a sikerek iránt.

Lesznek olyan gárdák, melyeknek le kell majd mondaniuk néhány meghatározó labdarúgóról, ám ez normális a futball pénzügyi része miatt, s mivel sok remek lehetőség van a keret megerősítésére, csak az igazolásokon múlik, hogy ki milyen módon fog kikeveredni ebből az időszakból. A Napoli kivételes abból a szempontból, hogy itt mindenki egy befogadó közösségre lelhet, az olyan kiválóságok pedig, mint Kvara, Osimhen, vagy Di Lorenzo, még mindig húzónevek lesznek, bár az Inter-Milan-Juve hármas nagyon kellemetlen ellenféllé válhat a Scudettóért folytatott harcban, ahol az Azúrkékek egyébként jó esélyekkel indulnak. 

A Juventusszal kapcsolatban csak annyit mondhatok, hogy ha az ember szeret valakit, akkor meg kell hallgatnia azok véleményét és érzéseit, akiket szeret. Nem tehetsz rosszat azokkal, akik szeretnek, emiatt pedig jelenleg túlságosan nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre, hogy a jövőben vállalnék-e munkát a Bianconeri kispadján. Aki azt gondolja, hogy csak azért csatlakozni fogok az Öreg Hölgyhöz, mert Cristiano Giuntoli oda szerződött, téved, s rossz úton jár, mivel ez igazából nem lenne egy valós indok számomra, még azzal együtt se, hogy egyébként remek kapcsolatban állok a sportigazgatóval.

A szövetségi kapitányi posztnak ugyancsak nem vagyok várományosa, hiszen mint mondtam, egy ideig mindenképpen szeretnék pihenni és feltöltődni. Tisztában vagyok vele, hogy egyesek úgy gondolják, hogy a futball egy könnyű és egyszerű sportág [Spalletti itt Max Allegrire gondolt – a szerk.], azonban a világ éppen azért szép, mert mindenki elmondhatja a maga véleményét, amit természetesen el is fogadunk. Az a fő, hogy mindenki különböző dolgokat és módszereket tapasztaljon meg, s ennek alapján alakítsa ki nézeteit, emellett pedig nagy szükség van az alapvető lelkesedésre is" – összegzett a szakember.