A Juventus egykori kiváló kapusa, a kesztyűit nemrég szögre akasztó, jelenleg pedig már az olasz válogatott delegációvezetőjeként munkálkodó Gianluigi Buffon a minap hosszabb interjút adott a Radio Serie A című műsornak, melyben az itáliai pontvadászat esélyeinek elemzése mellett kitért a Bajnokok Ligájával kapcsolatos élményeire is, ezen felül pedig nem feledkezett meg az örökösének tartott Gianluigi Donnarummáról, s Leonardo Bonucci helyzetéről sem. 

"Mikor a PSG-be igazoltam, komoly és megfontolt döntést hoztam, hiszen fizikai szinten továbbra is a csúcson éreztem magam, ugyanakkor nem voltam meggyőződve arról, hogy valóban ez-e a helyes lépés számomra. A Juventusnál a klub iránti tisztelet miatt úgy gondoltam, hogy itt az ideje hátrébb lépni, azonban mikor a franciák 2018 áprilisában megkerestek, arra jutottam, hogy hülye lennék, ha feladnám: szerettem volna tovább fejlődni egy külföldi tapasztalat által, s őszintén szólva kecsegtető volt, hogy egy ilyen nagyszerű alakulatnál játszhatok, ahol én magam is kiváló produkcióra törekedtem" – fogalmazott a korábbi hálóőr. 

"Visszavonulásom környékén az olasz szövetség képviselői felajánlották nekem a delegációvezetői szerepkört, mely egyből felkeltette az érdeklődésemet, elvégre meglátásom szerint jelenleg ez a leginkább testhezálló pozíció számomra. A tény, miszerint egy jól ismert környezetbe térhettem vissza, szintén nem volt másodlagos, nem is beszélve arról, hogy én magam is csalódott vagyok amiatt, hogy nem jutottunk ki az elmúlt két világbajnokságra. Posztom révén ezt a csorbát is ki szeretném köszörülni. 

Mostani pozícióm betöltésével párhuzamban egy sportigazgatói képzésre is beiratkoztam, mivel továbbra is fejlődni szeretnék. Ez a munkakör nem félelmet, hanem inkább kíváncsiságot ébreszt bennem. Hogy hol látom magam tíz év múlva? Legbelül pontosan tudom, hogy hol képzelem el a jövőmet, s hogy hová szeretnék eljutni, ebben az évben azonban szeretném felmérni, hogy mi tenne igazán boldoggá, hogy később ezt alapul véve irányíthassam a sorsomat. 

Azzal, hogy sosem nyertem meg a Bajnokok Ligáját, újabb és újabb lehetőségeket kaptam az élettől a játék folytatására, mivel mindig megvolt bennem a motiváció, melynek köszönhetően sosem akartam abbahagyni. Bár természetesen szerettem volna felemelni a legrangosabb európai kupasorozat trófeáját, nincs bennem hiányérzet amiatt, hogy ezt végül nem tehettem meg.

Az a mondat, amit a Real Madrid elleni, 2018-as BL-kiesés után ejtettem ki a számon, mára valósággal történelmet írt, azonban jelenleg már világos, hogy hideg fejjel sosem hangoztatnék hasonló dolgokat. Az adott pillanatban véget ért életem egyik legfontosabb mérkőzése, néhány álom pedig végérvényesen szertefoszlani látszott, a csalódottsággal pedig gyakran felbukkan az ember valódi természete is. Azok a dolgok, amiket akkor mondtam, még a bennem lakozó carrarai srác világképének részei voltak. 

Úgy gondolom, hogy az Inter és a Juventus egészen a szezon végéig versenyben lesz majd a Scudettóért, időközben pedig kiderül, hogy a Napoli és a Milan fel tud-e nőni a két fő bajnokesélyeshez. Stefano Pioli egy remek edző, így ha a Rossoneri megleli a megfelelő struktúrát, meglesz a lehetőségük arra, hogy beleszóljanak az aranyért folyó küzdelembe.

Az olasz válogatottnak nagy szerencsére volt, hogy Luciano Spalletti személyében egy ilyen kiváló szakembert talált a kispadra, aki ráadásul elérhető is volt az adott helyzetben. A legutóbbi összetartás ideje alatt volt szerencsém négyszemközt beszélni trénerünkkel, aki rendkívül pozitív benyomást tett rám. Luciano edzői minőségével kapcsolatban sosem voltak bennem kétségek, hiszen egy nagyon magas szinten álló, profi szakvezetőről van szó, aki a futball pszichológiai oldalát is behatóan ismeri, ez pedig egy igencsak árnyalt megközelítésmódot eredményezhet majd. 

Nem volt jó élmény azt látni, hogy a szurkolók kifütyülték Gigiót, aki mégis csak nemzeti együttesük kapusa. Bár nem vagyok tisztában az összes okkal, melyek az események mögött állhatnak, biztos vagyok benne, hogy Donnarumma mélységesen bánja a történteket. Egy labdarúgó életében a hasonló esetek jelentik a legnagyobb kihívást, ezt pedig sajnos én is megtapasztalhattam karrierem során, ám arról nem fogok beszélni, hogy ez pontosan hol és mikor történt. Talán elegendő annyit mondanom, hogy bizonyos emberek miatt egy időben bajba kerültem, mert pályafutásom folyamán először éreztem azt cselekedeteiknek köszönhetően, hogy zavarban vagyok. 

Meggyőződésem, hogy amint Leonardo Bonuccinak lehetősége lesz találkozni a Juventus képviselőivel – talán egy más élethelyzetben, s más körülmények között, akár a futball világán kívül – képesek lesznek megtalálni a kibéküléshez vezető utat, mivel a klub és a játékos közös története túl fontos ahhoz, hogy ez a dolog így végződjön. A felek megérdemlik a méltó búcsút, ennek pedig el fog érkezni az ideje" – összegzett Buffon.