A Juventus tegnapi, 0:3-as sikerét követően a találkozó főszereplői, jelesül Federico Chiesa és Andrea Cambiaso is az olasz média kamerái elé álltak, hogy röviden összefoglalják a meccsel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, s míg az olasz szélső elsősorban posztjáról, valamint a Dušan Vlahovićcsal való kapcsolatáról értekezett, addig a balhátvéd mindenekelőtt debütálására reflektált. 

"Ma este fantasztikus meccset játszottunk, lévén, hogy nagyon intenzíven futballoztunk, főleg az első félidőben, s igyekeztünk magasan kifejteni a presszingünket, hogy ezzel zavarba hozzuk az Udinesét. Úgy gondolom, hogy a továbbiakban is ki kell tartanunk e stílus mellett, ugyanis a modern labdarúgás követelményei ezt várják el tőlünk: folyamatosan támadnunk kell, s nyomást kell gyakorolnunk az ellenfélre. Nem szabad állandóan a védekezéssel foglalkoznunk, mivel ennél sokkal célravezetőbb, ha proaktívak vagyunk, aminek a mai produkció is kellő bizonyítékot szolgáltatott" – jelentette ki Chiesa a DAZN munkatársának. 

"A gólörömömnek semmiféle jelentése nem volt, s mindössze a becsúszó ünneplés volt előre eltervezve. A másokat elcsendesítő kézmozdulattal egyszerűen csak Mattia Perinnek és Carlo Pinsogliónak szerettem volna üzenni, akikkel gyakran húzzuk egymás agyát, azonban egyáltalán nem akartam utalni vitákra, vagy nézeteltérésekre, mivel senkivel sem állok rossz viszonyban a kereten vagy a stábon belül. 

Legfőképpen akkor érzem jól magam, ha csapatunk állandó mozgásban van, nem pedig csak egy helyben ténfereg, akkor pedig különösen otthonosan mozgok a pályán, ha nekem is szabadabb szerepkört biztosítanak. A mester pontosan azt kéri tőlem, továbbá Vlahovićtól, hogy ilyen felfogásban játsszunk, ez pedig rendkívül kedvező számunkra. Egyébként is szeretek Dušan mellett szerepelni, akivel nagyon jól kijövünk, Francesco Magnanelli taktikai szempontjai pedig nagy fejlődési lehetőséget biztosítottak nekünk az utóbbi időben. 

Úgy gondolom, hogy a csapattal kapcsolatos esetleges változásokról, illetve az átigazolási piac történéseiről nem engem, hanem sportigazgatónkat kellene megkérdezni. Mi, focisták egyedül a pályára szeretnénk koncentrálni, mivel ahogy azt a minap a mester is kifejtette, mindenképpen vissza akarunk jutni a Bajnokok Ligájába, ami a legnagyobb célt jelenti számunkra a mostani szezonban" – összegzett a mérkőzés első találatát jegyző kiválóság. 

"Hatalmas kiváltságként tekintek arra, hogy itt lehetek, egyszóval nagyon boldog vagyok, és örülök annak, hogy a Juventusnál szerepelhetek. Az amerikai turné kifejezetten jól sikerült számomra, s az első naptól fogva jól érzem magam itt, részben amiatt is, mert egy olyan srácnak, aki az alacsonyabb osztályokból érkezett a Serie A-ba, nagy élményt jelent ilyen kaliberű játékosokkal futballozni. Remekül érzem magam a pályán, s mikor ma kifutottam a gyepre, olyasmi érzés fogott el, mint egy gyereket, aki először lép be a játszótér kapuján" – jelentette ki Cambiaso a DAZN kérdésére. 

"Alapvetően bal lábas vagyok. A Bologna csapatánál tavaly négy védővel álltunk fel, ami miatt kissé hátrébb játszottam a pályán, az új szerepkör pedig kiváló lehetőséget tartogat számomra, hiszen nagyon szeretem kivenni a részem a támadásokból, és góllal, vagy gólpasszal segíteni az együttesemet. Jó dolog, hogy van egy olyan társam a bal szélen, mint Federico Chiesa, aki az oldalvonal mellől húzódik be a pálya közepére, ezzel teret nyitva előttem. Meggyőződésem, hogy mivel még csak az út elején járok, a továbbiakban nagyon sokat fejlődhetek. 

A mester ma is figyelmeztetett, hogy gazdálkodjak jobban az energiámmal, mivel a 60-70. perc környékén már begörcsöltem, lévén, hogy kicsit sokat futottam a találkozó során, ő pedig gyakran egy teljes mérkőzésen keresztül számolna velem. Sok, hozzám hasonló szerepkörben játszó labdarúgót figyelek a világfutballban, a legnagyobb inspirációt pedig João Cancelo jelenti nekem, aki az egyik első példaképem volt. Arra törekszem, hogy ellessek tőle bizonyos mozdulatokat, s mivel szerencsére fotografikus memóriám van, mindez nagyon sokat segít nekem a pályán. 

Hogy mit tanácsolnék azoknak a srácoknak, akik profi focisták szeretnének lenni? Mindenekelőtt azt, hogy higgyenek az álmaikban, s hogy sose adják fel. Mikor 17 éves koromban elküldtek a Genoától, majd egyik percről a másikra a Serie D-ben találtam magam, nem kis kihívás állt előttem, azonban a nehézségektől csak erősebbé váltam. A titok az, hogy mindig többet kell edzeni, mint a többiek: a munka az egyetlen megoldás" – összegzett az olasz tehetség.