Tegnap számtalan nemzetközi és olasz lap számolt be a hírről, miszerint az Európai Szuperliga patronálását elvégző cég, az A22 Sports Management újjáéleszti az ESL-t, melyet egy nagyobb szabású reformmal tennének vonzóbbá a csatlakozni kívánó együttesek számára. A projekt motorja természetesen továbbra is a Real Madrid-Barcelona-Juventus hármas lenne, mely klubok az elmúlt időszakban állítólag több mint 50 klubbal vették fel a kapcsolatot, hogy megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy hagyják el az UEFA versenysorozatait, s vegyenek részt az új kezdeményezésben. 

A tervezet szerint az ESL ennek alapján egy legfeljebb 60-80 csapatot felvonultató, többdivíziós megmérettetés lenne, melynek nem lennének állandó résztvevő tagjai (szemben a korábbi elképzelésekkel), s ami egy alakulatnak szezononként minimum 14 összecsapást garantálna a több bevétel, valamint az izgalmasabb futball érdekében. 

Az angol The Telegraph úgy tudja, hogy a projekt megreformálását elsősorban számtalan, európai klubokkal folytatott mélyreható beszélgetés segítette, ugyanis a kontinens együttesei féltik piaci erejüket és népszerűségüket a hatalmas anyagi és sportszakmai előnyben lévő Premier League-gel szemben, ami miatt szeretnének egy több forrást garantáló projekthez csatlakozni, ha már az UEFA nem védi meg őket a PL dominanciájának számos negatív hatásától. 

A projekt ötletét – hasonlóan 2021 áprilisához – a két spanyol óriás és az olasz rekordbajnok ezúttal is titokban tartották, azonban jelenleg egy sokkal jobban előkészített tervezettel álltak elő, amit természetesen továbbra is sok kérdőjel övez, ám összességében egy jóval kidolgozottabb elképzelésről van szó, mint két évvel ezelőtt. 

Az újjászületű ESL tervezetének tíz fő pontja és alapelve a következő lenne: 

1. Egy nyitott versenysorozat legfeljebb 60-80 alakulattal, állandó tagok nélkül, melyek a részvételi jogot a bajnokságban elért pozíció alapján harcolhatnák ki, hasonlóan a mostani, UEFA által irányított rendszerhez. 
2. Az ESL bevételeinek egy részét a nemzeti bajnokságok erősebbé tételére használnák fel, hogy azok képesek legyenek csökkenteni a köztük, illetve az angol futball között nyíló gazdasági szakadék nagyságát. A Szuperliga tehát forrásokat generálna annak érdekében, hogy a kontinens bajnoksági versenyképesebb ligákká váljanak. 
3. Mivel a kluboknak tartós anyagi stabilitásra van szükségük, az ESL által gyarapodó bevételeik legnagyobb részét fenntarthatóságuk megteremtésére használhatnák fel. A projektben részt vevő gárdák ennek révén javíthatnának versenyképességükön, a jelenleg is fennálló, szigorú pénzügyi szabályrendszerek betartásával. 
4. A projekt nagyobb hangsúlyt fektetne a játékosok egészségére az UEFA-hoz képest: az éves meccsek számát a labdarúgók terhelhetőségének fényében állapítanák meg, ennek a számnak azonban semmiképpen sem szabad nagyobbnak lennie a jelenlegi átlagnál. A klubokat ezzel párhuzamban nem szabad arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek új szervezésű tornákon, ha ennek feltételeit nem képesek garantálni anyagi helyzetük, vagy sporteredményeik miatt. 
5. A rendszer leszámolna a tőkeinjekciókkal, illetve a túlköltekezéssel is: a klubok kizárólag megtermelt bevételeik adott százalékát költhetnék el átigazolásokra, valamint fizetésekre, ami biztosítaná, hogy az olló ne nyíljon irreálisan naggyá a gazdagabb és a szegényebb gárdák között. 
6. Az ESL célja, hogy a világ legvonzóbb és legjobb kupasorozatát hozza létre, hogy felkeltsék a fiatalabb generáció érdeklődését, s hogy népszerűségben és izgalomban felvegyék a versenyt az amerikai sportágakkal is. Ezt csak úgy lehet garantálni, ha a résztvevő klubok minél színvonalasabb meccseken mérhetik össze tudásukat, az idény elejétől a végéig. 
7. A szurkolói élmény javítása is kiemelt feladatnak számít, melyek az ESL az egyes szurkolói csoportokkal való folyamatos konzultáció révén kívánna elérni. A projekt jelentős intézkedéseket hozna annak érdekében, hogy megkönnyítse a drukkerek elutazását az idegenbeli találkozókra, vagy hogy javítsa a stadionok infrastrukturális színvonalát, s növelje azok befogadóképességét. 
8. A női futball népszerűsítése annak középpontba emelésével. Az ESL növelné a női labdarúgás bevételeit, ami az egészen alacsony szintekre is leérne, s nem csak a profi klubokat, vagy válogatottakat támogatná. 
9. A Szuperliga a sportszolidaritás jegyében megnövelné a projektben nem résztvevő, valamint alacsonyabb osztályú együtteseknek juttatandó támogatásokat is, mely kluboknak 400 millió eurót juttatnának, ami a jelenlegi összeg kétszeresével érne fel. Az összegek mozgásának átláthatóságát független hatóságoknak kellene felügyelniük. 
10. Az ESL végezetül maximálisan tiszteletben tartaná az Európai Unió szabadságjogait, törvényeit és értékeit, ennek keretében pedig szigorúan a sportbíróságok jogkörévé tenné a sportban felmerülő vitás ügyek elrendezését, miközben az igazságszolgáltatási eljárások felügyeletét az uniós bíróságok felügyelete alá helyezné. 

Az A22 Sports Management vezérigazgatója, Bernd Reichart a minap az olasz ANSA hírügynökségnek is interjút adott a kialakult helyzettel, illetve a Szuperliga által megtett konkrét lépésekkel kapcsolatban, leszögezve, hogy a projekt valóban újraindult, s hogy annak vezetői, ideértve Florentino Pérez Real Madrid-, és Joan Laporta Barcelona-elnököt, tűkön ülve várják az Európai Bíróság márciusban esedékes, uniós versenyjogról szóló ítéletét, melytől az UEFA és az ESL közötti vitás ügyek végleges elrendezését remélik, lehetőleg a saját javukra. 

Reichart emellett szót ejtett a Juventust illető aktuális fejleményekről is, kijelentve, hogy a pontlevonás és a bírósági ítéletek ellenére változatlanul a projekt egyik alapjaként tekintenek az Öreg Hölgyre, s hogy szívesen venné, ha Andrea Agnelli szakértelmével és tapasztalatával támogatná majd az új versenysorozatot a későbbiekben.