Az Öreg Hölgy egykori középpályása, Claudio Marchisio a minap ismételten hosszabb nyilatkozatot adott a La Gazzetta dello Sportnak, melyben egyebek mellett szót ejtett a Juventusszal kapcsolatos idei benyomásairól, egyes játékosok szerepének fontosságáról, emellett pedig a csapat szerelmeseinek kedved történeteket is felelevenített aktív labdarúgópályafutásának idejéből. 

Az Il Principino becenévre hallgató korábbi közönség kedvenc elsőként a torinói derbik által jelentett élményekről ejtett szót, megnevezve kedvenc, Bikák elleni találkozóját, valamint jóslatot megfogalmazva a holnap esti rangadóval kapcsolatban. 

"Hogy melyik városi derbire emlékszem vissza a legszívesebben? A 2012/2013-as idény 3-0-ra végződő találkozója minden bizonnyal ezek között szerepel, mikor kétszer is bevehettem az ellenfél kapuját. Bár ennek alapján úgy tűnik, hogy a kérdéses mérkőzés meglehetősen könnyű győzelem volt, ez egyáltalán nincs így, mivel Pirlo előbb tizenegyest hibázott, ám végül Kamil Glik kiállítása a javunkra fordította az eseményeket. 

Szurkolói szemszögből nézve egy 3-3-as döntetlen jut először eszembe, amikor labdaszedőként tekinthettem meg a Maspero elleni összecsapást, s természetesen kedves emlék a 2015/2016-os szezon megmérettetése is, mikor Juan Cuadrado utolsó percben szerzett találatával arattunk diadalt. Meggyőződésem, hogy anélkül a gól nélkül nem nyertük meg a Scudettót. Az utolsó derbim a Torino otthonában került megrendezésre, ám magáról a meccsről csak annyi maradt meg emlékezetemben, hogy a kispadon ültem a találkozó időtartama alatt. 

A szurkolók rendkívül hiányoznak a futballból, a valódi jelentőségük pedig csak most, hiányukban mutatkozott meg igazán. A pályán lévő labdarúgóknak igen sokat számít, hogy üres stadionokban kényszerülnek-e futballozni, mivel a közönség biztatása képes hatalmas erőt adni a megmérettetések kulcspillanataiban. A Derby della Mole a Juventus számára mindig is egy normális összecsapásnak számított, s az Öreg Hölgy sokkal kisebb hangsúlyt fektetett a találkozóra, mint a Toro, azonban most, hogy a Bianconerinek folyamatosan menekülnie kell az őt üldöző csapatok elől, mindkét fél kiemelt fontossággal tekint majd a mérkőzésre. 

Véleményem szerint az az együttes fog győzedelmeskedni, mely jobban felfogja majd a pillanat fontosságát. Úgy gondolom, hogy a Granata már most tisztában van ezzel, ám a Juventusnak még rá kell jönnie a mérkőzés valódi jelentőségére. Őszintén remélem, hogy a válogatott szünet segített a futballistáknak a megfelelő felkészülésben, s bízom benne, hogy szombaton egy igen egységes alakulatot láthatunk majd a pályán."

Úgy tűnik, hogy a Scudetto végérvényesen kicsúszott az Öreg Hölgy kezei közül, ezt a véleményt pedig elmondása szerint maga Marchisio is osztja, hozzátéve, hogy az olasz rekordbajnok hanyatlása már jóval korábban kezdetét vette. 

"Hogy a Juve kiszállt volna a bajnoki címért folyó küzdelemből? Ez így van, ám véleményem szerint akkor is nehéz lett volna megszerezniük az aranyérmet, ha a Benevento elleni meglepő kudarc nem következik be. Az Inter a legegységesebb olasz együttes idén, akik mentális tekintetben is összhangban tevékenykednek. Az, hogy néhány mérkőzést csak szenvedések közepette nyernek meg, nem a gyengeségüket mutatja, hanem a Scudetto megszerzése iránti elhivatottságukat bizonyítja be. 

A Juventusnak mindenképpen át kell értékelnie a dolgait a szezon végeztével. A játékosok közül kizárólag azon futballistákat szabad az alakulat kötelékében tartani, akik képesek küzdeni a győzelemért, jelen pillanatban azonban még nem szabad a nyári tervekkel foglalkozni, mivel a keretnek rendkívüli csapategységre van szüksége ahhoz, hogy megőrizhesse jelenlegi pozícióját a Bajnokságban. Az Öreg Hölgy igen következetlen gárda benyomását kelti, mivel a labdarúgók egészen egyszerűen nem tudják, hogy mikor kell megnyeri a találkozókat, s mikor kell alacsonyabb fokozatra kapcsolni. 

Hogy a Bianconeri identitása elveszett volna? Való igaz, hogy a jellemzők, melyek a Juve tulajdonságait adták az elmúlt évtizedekben, elhalványultak, azonban a keret jó része, ideértve a trénerüket is, rendkívül erős személyiséggel rendelkezik, ám ennek ellenére Pirlo, valamint az együttes idősebb és fiatalabb magja egyszerűen képtelen volt összhangban tevékenykedni. Federico Chiesa és Weston McKennie kivételével szinte mindegyik futballista ingadozó formát mutatott a szezon során, ami élesen rávilágít a csapat alapvető gondjaira, melyeknek gyökerei a hozzáállásban keresendők. 

Hogy kudarc lenne-e, ha a Zebrák nem indulhatnának a Bajnokok Ligája jövő évi kiírásában? Természetesen ez minden tekintetben hatalmas érvágásnak számítana, hiszen az anyagi források elvesztése mellett sportszakmai szempontból is óriási bukásnak lehetne elkönyvelni a frissen megkezdett projektet. Ennek ellenére Juventinóként nem tudom elfelejteni az Öreg Hölgy elmúlt kilenc esztendejét, melynek fényében némiképp igaztalannak érzem a rengeteg kritikát, mely a csapatra irányul. A győzelem, valamint a trófeák begyűjtése semmilyen körülmények között nem lehet magától értetődő, s ha belegondolunk, hogy a legtöbb olasz csapatnak az elmúlt évtized éppen olyan volt, mint a Bianconerinek a jelenlegi esztendő, a történtek máris új megvilágításba kerülnek.

Hogy mikor kezdődött a Juventus hanyatlása? Véleményem szerint a folyamat Max Allegri utolsó torinói évében indult meg, ám a 2017-es BL-döntőt követően az együttes folyamatosan nehéz helyzetbe került, mikor a sorozat negyeddöntőjébe való kvalifikáció volt a tét. Mint látható, jelen pillanatban a Juve már a legjobb nyolc közé sem képes bejutni, mivel az utóbbi két esztendőben egyaránt a nyolcaddöntőben véreztek el, míg idén már a Scudettót sem tudták megszerezni, mely az elmúlt kilenc évben rendre a fekete-fehérek kezébe került. Úgy vélem, hogy a 2018/2019-es szezonban a Bianconeri csapatszinten hatalmas kudarcot szenvedett el, a helyzet pedig csak egyre rosszabbá vált az elmúlt időszakban. A keret idősebb futballistáinak, illetve Andrea Pirlónak éppen az lenne a feladatuk, hogy visszavezessék az alakulatot eredeti szellemiségéhez, ugyanakkor ezt mindaddig képtelenek lesznek megtenni, míg a saját jövőjükben is kételkedniük kell. Az Öreg Hölgyből hiányzik az alapvető koncentráció, továbbá a siker iránti vágy, mely élesen megmutatkozott a Porto elleni párharc során is."

A Juventus jövője egyebek mellett éppen a fent említett okokból számít erősen kérdésesnek, ugyanakkor nem számít titoknak, hogy az Öreg Hölgy vezetősége a nyáron nagy horderejű változtatásokat kíván eszközölni a keretet illetően, mely exodusnak számos labdarúgó eshet áldozatul. 

"Hogy eladnám-e Dybalát? Az ehhez hasonló döntések szinte mindig a két fél, azaz a klub, illetve a játékos közös elhatározásán múlnak, ekképp jelenleg nehéz lenne bármit is jósolni ezzel kapcsolatban. Paulo tehetsége megkérdőjelezhetetlen, ahogy azt sem lehet elvitatni tőle, hogy 2015-ös ittléte óta számos esetben jelentet különbséget a pályán, ugyanakkor csak abban az esetben kellene a Juventusnál maradnia, ha ő maga is úgy érzi, hogy még mindig képes a tőle elvárható mértékben szolgálni a Bianconerit. 

Cristiano Ronaldóban továbbra is hatalmas sikeréhség, valamint győzni akarás munkálkodik, ebből kifolyólag amennyiben képes lesz pozitív hatást gyakorolni a keret többi részére, mindenképpen maradnia kell. Ez egyébiránt nem egyedül rá, hanem a Juve minden tapasztalt futballistájára vonatkozik, mivel ennyi év után egyáltalán nem könnyű újabb motivációt és energiát lelni a folytatáshoz. 

Hogy a Juve legendái hosszabbítanak-e majd? Ezt jelen pillanatban igen nehéz lenne megjósolni, azonban úgy vélem, hogy ha Gigi Buffon továbbra is jó fizikai állapotnak örvend, nagyszerű lenne újabb évvel megtoldani a kontraktusát. Gigi maga az Öreg Hölgy, ekképp ha lehetőség van rá, a jövőben is Torinóban kell futballoznia. Giorgio Chiellini helyzete kissé eltérő, mivel számtalan egészségügyi problémával kénytelen szembesülni, ugyanakkor ha teljes mértékben bevethető, még mindig képes különbséget jelenteni a nagy jelentőséggel bíró összecsapásokon. Ha a fizikai állapota megengedi, hogy még egy esztendeig folytassa, egyértelműen maradnia kell, mivel egy együttes csapatkapitányának a szurkolók előtt kell visszavonulnia a profi futballtól.

A Juve legnagyobb hiányossága természetesen a középpálya alacsony színvonala, ám az Öreg Hölgy idén minden csapatrészben a megszokott szint alatt teljesített. Az együttes tengelye ugyanakkor túlságosan egysíkú, mivel Adrien Rabiot és Arthur képtelenek változtatni az alapvető felfogásukon. Egészen egyszerűen egyikük sem képes feljebb lépni a pályán, ekképp nem is tudják gólokkal segíteni alakulatukat, ami alapvető problémát jelent őket illetően" – zárta terjedelmes mondanivalóját Marchisio.