A tegnapi napon bejelentette, hogy felhagy az edzősködéssel, a Juventus edzőlegendája, Marcello Lippi.

A 72 éves szakember Viareggióban született, játékosként leginkább a Sampdoriához kötődött, 1969-79 között tíz évig erősítette a genovai gárdát, itt kezdte el edzői karrierjét, méghozzá a Primavera-csapatnál. Rengeteg kisebb együttest megjárt, mire komolyabb gárdához került volna, ilyen csapat volt a Pontedera, a Siena, a Pistoiese, a Carrarese, a Cesena és a Lucchese. Kicsit komolyabb erőt képviselt már az Atalanta, majd a Napoli, de csak 1994-ben került Olaszország egyik legnagyobb együtteséhez, a Juventushoz. Első periódusa Torinóban hat évig tartott, ezen idő alatt pedig megválasztották kétszer is Európa legjobb vezetőedzőjének, csapatával pedig megnyerte a BL-t, háromszor a Scudettót, egyszer a Coppa Italiát, kétszer a Supercoppa Italianát, egyszer a Világkupát, egyszer pedig az UEFA-szuperkupát. Nem is kell ecsetelnem, hogy ez milyen fergeteges időszak volt, azonban 1999-ben aláírt a rivális Interhez, ahol megbukott, hiszen 51 mérkőzésen csupán 25 győzelmet tudott elkönyvelni, és a bajnokságban csupán a negyedik helyet tudta megszerezni, ezért egy esztendő elteltével ismételten visszatért Torinóba. Három évig volt a csapat élén, két Scudettót és két Supercoppa Italianát köszönhetnek többek közt neki is a Juventus szurkolói, de korántsem volt olyan lehengerlő a Juve, mint a kilencvenes években. 2004-ben olasz szövetségi kapitány lett, az Azzurrival pedig 2006-ban megnyerte a VB-t. Két évet pihent, majd ismét a talján válogatottat irányította, de csak két évig. 2010-ben nem csak Olaszországot, hanem a kontinenst is elhagyta, a kínai Guangzhou Evergrande csapatának irányítását vette át, ahol két naptári év alatt háromszor lett kínai bajnok, egyszer kínai kupagyőztes, egyszer pedig megnyerhette az ázsiai Bajnokok Ligáját. Pár hónapon keresztül technikai igazgató volt a dél-kínai Tigriseknél, majd 2016-ban elvállalta kínai válogatott irányítását, 2019 óta pedig nem volt munkaviszonyban.

Ő egy remek taktikus és kiváló motivátor volt, aki leginkább a 4-3-3-as hadrendet alkalmazta. Ő nem az oldalvonal mellett ugráló és ordibáló típus, sokkal inkább a nyugalom megtestesítője, aki a padon ülve, szivarozva figyeli a történéseket. Lippi sikerének kulcsa a pszichológia volt, remekül ért az emberek nyelvén, rengeteget beszélgetett a játékosokkal, még a magánéletüket is megoszthatták vele. Csapatai a labdatartásra és támadójátékra fókuszáltak, de emellett a védelem is remekül meg volt szervezve. A Juventus az ő idejében játszotta a legszebb futballt, és a kilencvenes évek egyik legütősebb gárdája volt a torinói az ő irányítása alatt. Az olasz stratéga nagyszerűen nyúlt bele a meccsekbe, és a formációváltás is az erősségei közé tartozott. A világ egyik legjobb trénere, annak ellenére, hogy "csak" a Juventusnál és az olasz válogatottnál alkotott igazán egyedülállót. 

Mi mást is mondhatnánk egy ilyen nagyszerű karrier befejezése után, minthogy köszönünk mindent Mister, és boldog nyugdíjas éveket kívánunk.