Andrea Cambiaso a Juventus Twitch-csatornáján állt a rajongók rendelkezésére, melynek keretében hosszabban értekezett az idény eddigi fontosabb eseményeiről, valamint néhány személyesebb témáról, kijelentve, hogy nem számított ilyen sok játéklehetőségre, ugyanakkor mindent meg akar tenni a fejlődés érdekében, hiszen csak ezzel lenne hű eddigi útjához, s alapvető mentalitásához, melyet édesapjától örökölt. 

Csoda a Verona és a Monza ellen – "Hihetetlen dolog, így nyerni valahogy még szebbé teszi az egészet. Egészen elképesztő volt. Már megtörtént a Hellas Verona ellen is. Az egyik pillanatban minden nyugodtnak tűnt, aztán a következőben pedig hirtelen minden is megtörtént. Bámulatos volt, még a kispadról nézve is… Bár kár azért a kapott gólért, annyira nem tűnt az a támadás veszélyesnek. Aztán még fel sem ocsúdhattunk a kábulatból és jött Gattone. Pont, mint a Juve-Verona mérkőzésen. A pályáról tényleg úgy tűnt, hogy bent volt. De biztos, ami biztos alapon bedobtam magam. Gatti keresztlabdájánál a második hullámban akartam zárkózni a támadással, mert láttam, hogy Miliket célozta meg a labda. Én már ujjongok, de még korai volt és remegő lábakkal bevetettem minden magmaradt magabiztosságom. Az ilyen meccseket megnyerni megfizethetetlen."

Különbségek a tavalyi évadhoz képest – "Talán a hozzáállás? Ezek roppant fontos három pontok voltak, azonban a szerencse is kellett hozzájuk. De a szerencsét nem elég várni, meg kell dolgozni érte. Ezen a két mérkőzésen hat pontot szereztünk, bár véleményem szerint ennek a fontossága csak a későbbiekben fog kiderülni. Győzelmek, melyekért megküzdöttünk. Ha csak a statisztikákat nézed, nem adják vissza a két meccs közti különbségeket. A Verona elleni kétszer annyi lehetőséget teremtettünk, mint a Monza ellen. Kiváló első félidőt játszottunk, aztán túlságosan visszahúzódtunk. A gólszerzés nem egy magától értetődő dolog."

Fino alla Fine – "Ugyan csak most nyáron érkeztem meg a csapathoz, s előtte kölcsönbe voltam, a Fino alla Fine kifejezés arról tett számomra tanúbizonyságot, hogy a Juventus olyan, mint egy család. Ezek a szavak első hallásra közhelyesnek tűnhetnek, de valójában csak akkor érted meg a jelentésüket, ha belépsz ebbe a családba, és minden nap hallod ezt a Continassa edzőközpontban."

Elérhető-e a Scudetto? – "Szép mondatok azok, melyek a bajnoki címről szólnak, de még csak a tizennegyedik fordulónál tartunk, ami miatt nincs értelme a Scudettóról beszélni. Sok-sok tennivaló van hátra. Tizenháromszor játszottam eddig, s hatszor kezdőként, van gólom és gólpasszom is. Amikor megérkeztem, őszintén megmondom, nem számítottam rá, hogy ennyi lehetőséget kaphatok majd, s hogy ennyi játékperc lesz már most a lábamban. Jól megy most és még ennél is többet tudok nyújtani. A lényeg, hogy játsszak és segíthessem a csapatot. Ez a felfogás mindig is megvolt bennem, mindegy hol szerepelek, elvégre több poszton is helyt tudok állni. Ahova tesznek, ott kell futballoznod. Ennyi az egész. Bár ha egy szerepkört mégis meg kellene neveznem, ami távol áll tőlem, az a trequartista. Egy büntetéssel érne fel itt játszani."

Labdaszerzés – "Hogy hány labdát szereztem? Hét alkalommal nyertem vissza a csapatnak. Fejlődőképes vagyok? Azt mondanám, igen. Gyerekként még középcsatárt játszottam, az U17-es korosztályig itt szerepeltem. Aztán megváltozott a testalkatom, mely által változott a mozgáskultúrám is, és átkerültem a szélre. Melyik poszton érzem a legjobban magam? Nehéz erre válaszolni. Talán a középpálya bal oldalán egy öt fős hadrendben, de a jobb szélen is elboldogulok. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz dolog-e. Szeretem magam elérhetővé tenni, ez az, amit talán a legjobban szeretek."

A mez – "A mezem osztogatása egy rám ragadt átok, sajnálom. Elvégre én is egy rajongó volnék. Gyerekként én is jártam a stadionban és én is kaptam mezt, emiatt pedig pontosan tudom, mekkora jelentőséggel bír egy ilyen gesztus. Mindazonáltal sajnos nem áll módomban mindenkinek mezt adni, aki kér, bár minden tőlünk telhetőt megteszünk."

Kedvenc NBA-csapat – "A Lakers. Hogy miért? Édesapámtól örököltem ezt a szenvedélyemet, bár ő másik csapatnak, a Magics-nek szurkolt. Én a Lakerst kezdtem el követni. Leginkább a kiemelt meccseket nézem, az estieket. LeBron az abszolút legjobb."

A Napoli elleni rangadó – "Reméljük, hogy megismételhetjük a két évvel ezelőtti teljesítményt. Két erős csapat mérkőzése lesz, a Napoli kemény ellenfél, két vereséggel a hátuk mögött érkeznek, ám mi is éhezzük a sikert. Amióta megérkeztem, hazai pályán mindig nagyon jó játszani. Érezni a felénk áradó szeretetet. Egyértelműen elégedettséggel tölt el, de csak a magam nevében beszélhetek, a többiek érzéseiből ugyanis meccs közben nem sokat érzékelek."

Allegri – "Hihetetlen tapasztalata van, nagy bajnokokat edzhetett, ezért rengeteget tanulhatok tőle. Megteszem, amit mond, és úgy gondolom, hogy fejlődtem a segítségével. Csak ezt tudom és akarom folytatni. Az első találkozás? Élőben tavaly volt alkalmam megismerni őt, amikor jöttem aláírni a Genoa csapatától történő átigazolás alkalmával. A folyosón találkoztunk, ő akkor épp Cherubini és Manna társaságában tartózkodott. Közösen meghoztuk a döntést, hogy egy év kölcsönjáték szükséges számomra, ő pedig a végén azt mondta nekem, hogy várunk vissza. Szerencsésnek érzem magam."

Teljesítmény – "Max Mindenkitől ugyanazt várja el a bajnokságban, bár a gólszerzést leginkább a támadókra hagyná, de a középpályáról érkező találatok is döntő fontossággal bírnak szerinte. Egyébként a pontvesztést kockáztatod, így végül valakinek meg kell tennie. A védekezésünk hatékony… Kevés Gólt kapunk? Természetes, elvégre a középpályán minőségi teljesítményt vagyunk képesek letenni az asztalra."

Szereplés alacsonyabb osztályú bajnokságokban – "Minden évben eggyel magasabb szintre léptem, bár a Serie B és a D kimaradtak. Ez egy csodálatos út volt, amit minden gyereknek csak ajánlani tudok. Szükségem volt erre a fejlődésem végett, s büszke vagyok rá és szerencsésnek érzem magam az itteni lehetőség miatt. Bár ez egy hosszú és szépségekkel teli utazás volt, mégis kellett hozzá egy kicsi szerencse is. Hogy mit javasolnék az itt futballozó srácoknak? Amit mindig is: eddz sokat! Ezért a mentalitásért édesapámnak tartozok köszönettel, aki belémnevelte ezt: többet és jobban kell edzened, mint a többiek. Visszatekintve a megtett útra, boldogsággal tölt el, hogy valóban látszik ennek a felfogásnak a gyümölcse."

Kapcsolat az édesapával – "Hogy mennyit számít? Szavakkal szinte leírhatatlan, mennyi mindent adott ő nekem. Édesanyám nem volt annyira nyitott a labdarúgással kapcsolatban. Édesapám adta át nekem ezt a hozzáállást, alázatot és munkamorált. Ismétlem: leírhatatlan mennyi mindent adtak nekem. Az egészséges családi háttér elengedhetetlen ezen a szinten. A viselkedésedet és a cselekedeteidet a körülötted lévők befolyásolják. Alapvető fontossággal bír, hogy milyen példával élnek számodra, hogy ki tanítja meg az élet valódi alapelveit."

A Juve hívása – "Pontosan emlékszem arra a napra. Csak fogtam a fejem? Többé-kevésbé igen. Elmentem az ügynökeimhez Carrarába, ahol több eshetőségről is beszéltünk. Aztán emlékszem, egyik nap csak annyit mondtak: ne aggódj, minden rendben. Befutott a Juventus ajánlata. Rendben, ennyi, több már nem is kell. Amikor a Juve hívott, nem voltak kétségek bennem. Ez az ország legsikeresebb klubja, akik egészen elképesztőek, és az eddig itt töltött három hónap alatt teljes mértékben megbizonyosodtam ennek igazáról."

A mez súlya – "Felelősséggel tartozol a társaid és a szurkolók irányába. Ez egy történelmi jelentőséggel bíró szerelés, hét aranylabdás is viselte már. Hogy mit is jelent ezt a mezt viselni, az a részletekben rejlik. És a feléd irányuló elvárásokban. Folyamatosan, mindig a legjobb teljesítményt várják tőled az emberek. De ez egy jó dolog. A következő aranylabda? Kicsit korán van még ehhez… de úgy gondolom Mbappé volt a legmeghatározóbb. Bár személy szerint úgy vélem, hogy Lucas Vázquez is hatalmas alakja a labdarúgásnak. Amerikában közelről figyelhettem meg a játékát, ami egy egészen más szintet képvisel. Nagyon régóta a Real Madridnál szerepel és mindig jól teljesített. Mindig ott volt, és edzett. Egy egészen elképesztő dolog volt, hogy velem, egy olyan sráccal cserélt mezt, akit azelőtt valószínűleg még csak nem is ismert."

Példaképek – "Gyerekként Messivel nőttem fel. Aztán jött Dybala. Mindenhonnan káprázatos találatokat szerzett. Mikor még középpályást, azon belül is támadó középpályást játszottam, bálványoztam őket. Mostanában leginkább Cancelo van rám nagy hatással. Hogy milyen érzés volt mezt kapni a portugáltól? Egy felejthetetlen pillanat, egy felejthetetlen napon. Fabris ott volt és odahívott magához egy pillanatra. Kamerák kereszttüzében voltunk. És mi történt? Kinyitottam a dobozt, s megláttam a mezt. Egyáltalán nem számítottam rá, ami miatt ez örökké egy hihetetlen élmény marad számomra. Természetesen azonnal bekereteztettem a szerelést."

27-es szám – "A 20-ast szerettem volna, de az Fabio Mirettié. A második gondolatom a 47-es volt, ami a nagymamám születési dátuma, így a kettőből csináltam egyet."

Torino – "Gyönyörű város, nagyon szeretem. Hiányzik a tenger, de rövid időn belül otthon éreztem magam. Eltekintve a hidegtől, ami először nagyon arcon ütött. Genovához képest erős váltás."

Filmek és sorozatok – "Filmeket és sorozatokat is nézek. Biztos már vagy ötvenszer láttam a Focust, ami egy gyönyörű film. Szenzációs. A sorozatok közül leginkább A nagy pénzrablást említeném meg." 

Társak – "Hogy kihez kötődöm a legjobban? Mirettit és Fagiolit a válogatottból már ismertem. Hans Nicolussi meglepetés volt, annak ellenére, hogy sokszor láttuk egymást. 2000-ben született, sokszor játszottunk ellene, és örülök, hogy újra találkoztam vele. Kitűnő a kapcsolatom vele. A legkedvesebb? Egy kedves, és jó értelemben véve idióta csapat vagyunk. A legkedvesebb Manuel Locatelli, aki mindig készen áll egy tréfára. Emellett persze egy igazi úriember, ám mindig készen áll csínytevésre, amit igazán szeretek benne."

Érzelmek – "Amikor gólt szerzek, mindig túltengenek bennem az érzelmek, annyira, hogy nem tudok gondolkodni sem. Ahogy látható volt a Verona ellen is... te hogy tudnál abban a pillanatban gondolkodni? Igyekeznem kell, hogy sokkal higgadtabb, nyugodtabb legyek. Mindig a szenvedély vitt előre, jobban, mint bárki mást. Soha nem volt B-tervem, az iskolát is csak a szüleim kedvéért végeztem el. De nem akartam az időmet fecsérelni, hanem valami nagyot akartam csinálni, mert ez volt a szenvedélyem. Szeretem a versenyt, talán túlságosan is. Miretti El Rosicnak hív, a rózsásnak."

Zene – "Sokféle zenét hallgatok, nem vagyok válogatós. A meccsek előtt újabban a Guasto d'amorét szoktam berakni a Breshtől. Genovára és a gyökereimre emlékeztet, mely erőt ad nekem. Nincs kedvenc műfajom. Moise Keannel mindig teljes hangerőn hallgatjuk a dalokat. Jó mulatság."

Szabadidő – "Hobbi? Annyira nagyon szeretem a játékot, hogy igazán nehéz más szenvedélyt találni. Szeretek más sportokat is nézni, úgy általánosságban véve a sport nagy szenvedélyem. Sokkal inkább nézek Youtube-ot, mint Twitchet. Leginkább Zanót, de sok mást is még. Innen is üdvözlöm Zanót, aki egy remek streamer, még akkor is, ha Roma-szurkoló…"

A nagyok – "Monsieur. Így hívjuk Adrien Rabiot-t. Ez azt jelenti, hogy »uram«. Nagyon elegáns. Én a magam részéről jobban szeretem, ha egy kicsit őrült valaki, de úgy tűnik, hogy ő is. ebbe az irányba hajlik. Hogy ki a szenátorunk? Danilo, a kapitány. Ő vezet minket, nagyszerű csapatkapitány és nagyszerű ember. Nem beszél sokat, de mindig igaza van. Minden helyzetben az oda megfelelő szavakat találja meg. A hozzáállás, az edzéseken és a meccseken is nagyon fontos."

Danilo hatása – "Hogy más volt-e nekünk, mikor Danilo nem játszhatott? Amikor egy játékos nem bevethető, nyilvánvaló, hogy hiányzik. Mindenkinek megvan a saját maga játéka, de úgy gondolom, megfelelően helyettesítettük őt. Ahogy mondtam, ő egy nagyon intelligens ember, minden nap meglátogatott minket a Contissasánál, s mindig elkísért az idegenbeli meccsekre is. Pontosan tudja, hogyan segíthet nekünk."

Next Gen – "Számos játékos került fel innen, és mindannyian remek labdarúgók. Yıldız kifejezetten. És ha belegondolok abba, hogy még csak 18 éves, kiráz a hideg. Nonge Boede, valamint Dean Huijsen is velünk van most már. De Tommaso Mancini, Lorenzo Anghelè és a többiek is remek játékosok. Nagyon jó, hogy a Next Gen itt van nekünk, és innen látszik, hogy a többi csapatnál mennyire hiányzik ez, amit a saját bőrömön tapasztalhattam meg. Az első csapatok és az utánpótlásegyüttesek között túl nagy a meglépni kívánt lépcsőfok, és ez a szakadék egyre csak nő.

A Next Gen alapvető fontossággal bír, segít hozzászokni a magasabb szinthez. Megtanítja, mit is jelent a labdarúgás a topfutball sínvonalán, s megérteti veled, hogy mit is jelent pontokat gyűjteni, ráadásul céllal és akarattal ruház fel. Számomra szükséges volt bejárnom azt az utat, amin keresztül ide jutottam, még akkor is, ha ez egyénenként természetesen más és más. Szerencsének érezhetem maga, amiért 9 és 17 éves korom között a Genoa együttesénél szerepelhettem. Itt nőttem fel, ide húz a szívem. Aztán egyik nap azt mondták, hogy menjek másik csapathoz és én az Albissolát választottam. Nyolc év után ez a lépés kicsit fájt, de végül is nagyban hozzájárult a fejlődésemhez és a szüleim is rengeteget segítettek nekem."

Legszebb meccs – "Reméljük, hogy ez még nem került lejátszásra. Ha úgy vesszük, akkor talán az Udinese elleni, mert tökéletes első félidőt hoztunk le, jól olvastuk a játékot és még gólpasszal is szolgáltam Rabiot-nak. A legszebb gólom? A Hellas elleni. Nem látványos, de annál nagyobb találat, ami természetesen három pontot ért" – összegzett Cambiaso. 

A beszélgetésről készült videó itt tekinthető meg: