A Juventus ifjú középpályása, Fabio Miretti, aki 20 éves korára már több, mint 50 hivatalos mérkőzésnél jár Bianconeri-mezben, az Atalanta elleni rangadó előtt a Serie A Youtube-csatornájának adott egy hosszabb interjút.

A Juventus környezete – "A Juventus DNS pontosan az, amit a mottó is említ: a végsőkig. Vinovóban több ezer ehhez hasonló kis idézet található mindazon játékosoktól, akik valaha is betették ide a lábukat. Úgy nősz fel, hogy minden egyes nap ezeket a sorokat olvashatod a falakon: a győzelem nem a legfontosabb, hanem az egyetlen dolog, ami számít. Minden egyes alkalommal, már egészen kicsi korunktól fogva éreztük ezt a felelősséget, mikor pályára léptünk."

A Primaverától egészen az első csapatig – "Ez egy kifejezetten érzelmekkel teli dolog, mert amikor először belépsz ide, nem számítasz arra, hogy ez sikerülhet, elvégre mindenki, akivel találkozol, folyton csak azt mondogatja, hogy roppant keveseknek adatik meg ez a lehetőség… És amikor végül mégis sikerül azon kevesek egyikének lenni, visszanézve a megtett útra, büszkeséggel tölt el."

Marchisio, mint példakép – "Ő a tökéletes példa minden olyan fiatalnak, aki a klub akadémiáján nevelkedik, elvégre ő bebizonyította, hogy lehetséges végig járni ezt a nehéz utat. A teljes Juventus egy kiindulási pont, azonban számomra, egy középpályásnak, ő volt maga a példakép, sőt több is annál."

Jellemvonások és a pályán megélt pillanatok – "Megfelelő a technikai képzettségem, jól olvasom a játékot. A pályán azokat a szituációkat szeretem, amikor mi birtokoljuk a játékszert, támadásokat építünk, hogy gólokat szerezzünk. A játék ezen részét szeretem és élvezem a legjobban."

A gólpassz öröme – "Gólpasszt adni mindig örömmel tölt el, sőt olykor még élvezetesebb, mint maga a gólszerzés. Az érzések, amik egy kiváló gólpassz vagy egy szép gól megszerzése után felszabadulnak, számomra azonos szinten állnak. Bár a történelem csupán a gólt és a gólszerzőt jegyezi fel, de azok, akik a meccset is nézik, azok számára a gólpassz is emlékezetes marad. Végül is közvetve ugyanúgy elégedettséggel tölt el."

A hiányzó gól – "Hatalmas elégedettséggel töltene el, ha megszerezhetném az első gólom a Juventus mezében. Én egy középpályás vagyok, így magától értetődően nem az a célom, hogy 30 gólt szerezzek egy szezonban, azonban olyan 6-7 találat ideális lenne. Szeretnék végre betalálni, éppen ezért folyamatosan dolgozok és fejlesztem magam, mert a lehetőségeim eddig is megvoltak. Remélhetőleg hamarosan megtörik a jég."

Allegrihez fűződő kapcsolat – "Nagyon tanári a kapcsolatom az edzővel. Rengeteg tanáccsal lát el, igyekszik megértetni velem, hogy miben is kellene még fejlődnöm és megteremti számomra az ehhez szükséges környezetet. Az ő tapasztalatával mást nem is nagyon tehetnék, mint hallgatni rá. Ő az én tanítómesterem és szándékomban áll mindent megtanulni tőle."

Szórakoztató pillanatok Allegrivel – "Talán a Berlusconi Kupa Monzában… Beléptem a szobámba és azt vettem észre, hogy ott gubbaszt bent, mire ő csak annyit mondott viccesen, hogy »bocsánat, úgy néz ki, rossz szobában vagyok«, majd fogta magát és egy szó nélkül átment a sajátjába. A kihívásai? Még egyikben sem vettem részt, de a mai napon egyszer csak a játék közepén találta magát és nyert, bár szerintem csalt. De elegánsan szemet hunytunk efelett."

Scalvini – "Szerintem ő egy erős játékos. Együtt nőttünk fel, s bár ő az Atalantában szerepel, én meg a Juventusban játszok, a válogatottban találkoztunk és ismertük meg egymást úgy igazán. A testi ereje mellett a játék olvasásában is nagyon jó. Ezért is mondom, hogy ő egy erős karakter."