A La Gazzetta dello Sport a minap újabb részleteket közölt Federico Cherubini kihallgatásának jegyzőkönyvéből, melyben a Juventus sportigazgatója hosszasan értekezett volt főnökének, Fabio Paraticinek munkásságáról, illetve az általa elkövetett illegális tevékenységekről, kiemelve, hogy a jelenleg a Tottenham Hotspurnál dolgozó szakember igen sűrűn hozott megkérdőjelezhető döntéseket, mellyel a csapat versenyképességét is veszélyeztette a gazdasági trükközések mellett. Az alábbiakban e szavakat tesszük közzé. 

"Egy 2021 márciusi találkozón Fabio azt mondta nekem, hogy a tőkenyereség által összesen 300 millió eurónyi pluszbevételre fogunk szert tenni, ami már önmagában is borzasztó rossz érzést keltett bennem. Úgy éreztem, hogy eladtam a lelkemet, mert egy bizonyos ponton túl én magam is súlyos dolgokat követtem el, mikor segédkeztem Paraticinek, amivel természetesen én is bűnrészessé váltam a visszaéléseknél. Közös munkánk alatt többször is jeleztem Fabiónak, hogy egyáltalán nem értek egyet a módszereivel, ám ilyenkor a legtöbbször csak gorombán elküldött engem, vagy azt mondta, hogy szart sem értek a dologhoz, amivel foglalkozom, s hogy semmi rossz nincs abban, ha néhány fiatal értékét tízmilliókkal növeljük. 

Mikor Marotta 2018 októberében elhagyta a klubot, Fabio azt mondta nekem, hogy itt kell maradnom, mivel rám bízna néhány olyan feladatot, amit annak idején Beppe látott el. Én már ekkor láttam, hogy Paraticinek csupán a piszkos munka elvégzése miatt van szüksége rám, hiszen ő nem akart bejárni a főhivatalba, vagy a személyzeti irodákba, nem akart transzferügyekkel foglalkozni, s általában véve voltaképpen dolgozni se. Én nem szerettem volna átvenni Marotta szerepét, mivel az ő feladata legfőképpen az volt, hogy rászóljon Fabióra, ha a sportigazgató valami olyan átigazolási műveletet szeretett volna végrehajtani, amit a klub képtelen lett volna kivitelezni gazdaságilag, én pedig tudtam, hogy ha ezt eljátszanám Paraticivel, akkor azonnali hatállyal repülnék az Öreg Hölgytől. 

Egy bizonyos pontot követően felettesem elvesztette a kontrollt, ezután pedig bekerült egy olyan spirálba, ahonnan már nem volt visszaút: innentől fogva a gazdasági és az átigazolási részleg munkatársai már nem a Juventusnak, hanem Paraticinek dolgoztak. 2021 márciusában, vagy áprilisában szerződésem meghosszabbításáról kellett egyeztetnem Fabióval. Ekkor már kilenc éve ismertük egymást, s dolgoztunk együtt, ezen időszak alatt pedig a későbbi visszásságok ellenére csodálatos élményekben lehetett részünk. Én magam főnökömnek köszönhettem azt, hogy a Bianconerinél munkálkodhattam, ezért pedig mikor Marotta távozott, Fabio joggal gondolta azt, hogy személyemben egy megbízható helyettest talált, melynek eredményeképp közvetlenül maga alá helyezett engem a sportterület berkein belül. 

Számomra természetesen a szerződés alapvető fontosságú volt, ám a személyes kapcsolatokat mindig is többre tartottam, s ezért nagy erőt kellett vennem magamon, hogy feltárjam egykori munkatársam viselt ügyeit. Az elmúlt években több klub is ajánlatot tett nekem, én pedig ennek nyomán megkaptam a lehetőséget, hogy búcsút intsek Torinónak, valamint az itt uralkodó kaotikus helyzetnek, s nem titok, többször is elgondolkodtam azon, hogy valóban megteszem a döntő lépést, azonban mivel a 2020/2021-es idény sportszakmai szempontból rendkívül kiábrándító volt, én pedig segíteni szerettem volna a fekete-fehéreket, ezért végül hűségemnek köszönhetően mégis náluk maradtam. 

Nem titok, hogy az együtt töltött időszak során rengeteg nézeteltérésem volt Fabióval, mivel én mindig is szégyenként éltem meg, hogy ígéretes fiatalokat áldoztunk fel a költségvetés egyensúlyban tartásának érdekében, főleg úgy, hogy ez az egyensúly sok esetben csak látszólagos volt, amit mindenki tudott a klubnál. Paratici nem egyszer az első csapat játékosait is csak azért adta el, hogy az értékesítésükből befolyó összeg révén a víz felszínén maradhassunk. Ilyen eset volt például Moise Kean átigazolása, akit előbb eladtunk az Evertonnak, majd később visszahoztuk őt Torinóba. Ha nem nyílt piaci lehetőség az utánpótlásban játszó srácokkal való trükközésre, Paraici a felnőttekhez nyúlt, ezzel viszont számos kiváló labdarúgótól fosztotta meg a Bianconerit" – összegzett Cherubini.