Az ismert olasz újságíró, a Juventus ügyeiben szinte mindig pontos értesülésekkel rendelkező Romeo Agresti egy nappal ezelőtti, Aaron Ramsey-vel foglalkozó cikkét követően ismételten egy, az Öreg Hölgy szerelmeseit erősen foglalkoztató kérdéseben foglalt állást ma délelőtt közzétett írásában, melyben ezúttal a Bianconeri fiatal labdarúgójának, Dejan Kuluševskinek helyzetével, s lehetséges további útjával kapcsolatban vázolt fel jövőképet.

Az átigazolási szakember mondanivalójának elején leszögezi: a macedón származású, ám a svéd válogatottban futballozó játékos eddigi, fekete-fehér színekben töltött pályafutását jelentős hullámvölgyek és hullámhegyek jellemezték, mely véleménye szerint abból fakad, hogy a Zebrák képtelenek a labdarúgót a számára is megfelelő taktikai elképzelések mentén szerepeltetni az együttesben.

Természetes, hogy a futball világában a türelem szinte ismeretlen fogalomnak számít, mivel a klubok vezetőségei, valamint szurkolói egyaránt szinte azonnali eredményeket követelnek, ebből kifolyólag még kilenc, zsinórban megnyert bajnoki címet követően sem tanúsítanak megértést a lassabban beilleszkedő futballistákkal szemben. A torinóiak vezetősége pedig ebben az idényben nem akarta feltétlenül garantálni az újabb címek elhódítását, mivel Maurizio Sarri menesztését, majd Andrea Pirlo kinevezését követően bevallottan új útra lépett, s a csapat nemrég bekövetkező, Porto elleni BL-búcsúját követően nagy horderejű változtatásokra készül a keretet illetően, e folyamatban pedig nagy szerepet kaphat az egyszerű tehetségnél sokkal többnek vélt Kuluševskinek is.

A középpályásként, valamint támadóként is bevetett svéd ugyanis tavalyi, a Parma kötelékében eltöltött szezonjában világosan megmutatta, hogy mekkora potenciál rejlik benne, mivel 39 meccsen elért 10 találatával és 9 gólpasszával jelentős szerepet vállalt abban, hogy a Sonkások előkelő helyre, a tabella 11. pozíciójába kapaszkodtak fel az idény végén, Kuluševskit magát pedig eredményeinek elismeréseként a szezon legjobb fiatal Serie A-játékosának választották.

Bár a Kulu becenévre hallgató játékos erősen ingadozó formát képvisel az idényben, megmutatva előnyös, valamint kevésbé pozitív oldalát is, sokszor azt a benyomást kelti, hogy egyáltalán nem kompatibilis a Juventus által játszott taktikához. Érdekes körülmény lehet, hogy 2019 januárjában Fabio Paratici még Sarri irányítása alatt igazolta le a labdarúgót, a Napoli és a Chelsea egykori mesterének alapvető, 4-3-3-as felállásában pedig minden bizonnyal többet is meg tudott volna csillogtatni képességeiből, mivel parmai időszakában is ebben a hadrendben futballozott, nagyrészt jobb oldali támadóként.

Kuluševski tulajdonságaihoz valójában éppen az a koncepció illik, melynek nyomán a Parma játszott, ugyanis Roberto D'Aversa alakulata kemény védekezés megvalósítása mellett főképp gyors, egyéni villanásokra, valamint kontrákra építette csapata futballját, ahol a svéd is ki tudta használni mezőnyben képviselt agilitását, illetve akkor még erősen jellemző sebességét, mely utóbbi jellemző azonban a jelenlegi szezonban mintha kiveszett volna tulajdonságai közül.

Andrea Pirlo alatt magától értetődő módon a Juventus elképzelései is módosultak, a Kuluban rejlő kettősségre pedig tűpontosan rávilágít, ha az idény első két összecsapása között igyekszünk párhuzamot vonni, ugyanis míg a Sampdoria ellen visszavont csatárként klasszis gólt szerzett, s hasznosan játszott, addig a Romával szemben szélső középpályásként nem sok babért aratott. Ezt követően, egy-két találkozó kivételével játékát nagyrészt csak szenvedés jellemezte, s sem támadó középpályásként, sem középső középpályásként, továbbá sem középcsatárként, sem pedig visszavont támadóként nem tudott maradandót alkotni, melyet 35 mérkőzés után kialakuló statisztikái is alátámasztanak, ugyanis az eddigiekben mindössze 5 gólt és 4 gólpasszt írhattak fel a neve mellé.

Agresti szerint egyértelmű, hogy a baj nem Kuluševski mentalitásában keresendő, ugyanis tisztán látszik, hogy a támadó néhány hónap leforgása alatt megértette, hogy mekkora felelősséget jelent a Juventus mezének viselése, azonban az elhibázott taktikai döntések következtében nem tudja kihozni magából valódi erejét – tegyük hozzá, ez Cristiano Ronaldo mellett, mikor az elsődleges célt a portugál támadó kiszolgálása jelenti, nem is számít könnyen megvalósítható feladatnak.

Az Öreg Hölgy pontosan tisztában van vele, hogy a svéd személyében egy csiszolatlan gyémánttal rendelkezik, ám Pirlo lépései, a labdarúgó ide-oda való pakolgatása, s a tőle testidegen szisztéma meggátolják a Parmában mutatott kibontakozásban, ekképp mostanra sok szurkoló úgy véli, hogy Kulu megszerzése hatalmas mellényúlásnak bizonyult. Agresti hozzáteszi, hogy a játékos a jövőben semmiképpen sem szabad a támadóharmadban szerepeltetni, hiszen bebizonyosodott, hogy téves megérzésnek bizonyult arra építeni, hogy egyetlen jobb mérkőzés alapján a labdarúgó eredményesen szerepelhet akár Ronaldo, akár Morata mellett.

Ha ezt a stáb is belátja, s egyetlen pozícióban igyekszik majd kiaknázni a futballistában rejlő potenciált, Kuluševskinek minden esélye megvan, hogy beváltsa a hozzá fűzött előzetes reményeket. Ha azonban kitartanak a jelenlegi koncepciótlanság mellett, a svédért tavaly kifizetett közel 40 millió euró valóban pénzkidobásnak fog tűnni. 

Cikkünk Romeo Agresti Goal Italián megjelent írása alapján készült.