A valaha volt egyik legnagyszerűbb középpályás, Andrea Pirlo 2020. szeptember 15-én mutatta Az én futballom (Il mio calcio) című diplomamunkáját Firenzében, mellyel a Juventus augusztus 8-án kinevezett vezetőedzője hivatalosan is szakemberré vált, megszerezve az UEFA Pro licenszét. Az elkövetkezendő napokban e munka legfontosabb részleteit tárjuk olvasóink elé, hogy a Blog közössége is jobban beleláthasson a Maestro taktikai elképzeléseibe.

Az újdonsült Mister írását annak nagy terjedelme miatt négy részben közöljük, hogy emészthető, feldolgozható módon ismerkedhessünk meg gondolataival.

3. Átmeneti fázis

A védekezési és támadási fázisok közötti átmenet mostanra alapvető fontosságúvá vált a modern futballban. Ez a fogalom már nem csupán a gyors kontratámadásokat takarja, hanem ezen túl a játék két fázisának - gyakran szerkezet és formációváltásokkal megvalósuló - összekötését is jelenti.

Érdemes tanulmányozni, hogy miként lehetséges az átmeneti fázist a lehető legjobban felgyorsítani, mivel ez egy döntő tényező lehet, a jó és a rossz teljesítmény közötti választóvonal.

A játék körforgása egyedi és oszthatatlan, így a támadási és védekezési fázisról alkotott elképzeléseink tárgyalása során már érintettük azokat a szituációkat, amelyek az átmeneti fázis fogalmával összegezhetők. A teljeség érdekében azonban most újra összefoglaljuk ezeket.

3.1 Átmenet támadásba

A támadási fázisba való átmenet az egyik olyan játékszituáció, aminek kapcsán a rendelkezésre álló játékosok tulajdonságai meghatározhatják, illetve meg kell, hogy határozzák az edző elképzeléseit és elveit. Amikor középpályásokkal, szélsőkkel és csatárokkal rendelkezünk, akkor gyors ellentámadásba lendülhetünk. Azokban a helyzetekben viszont, ahol jól cselező középpályások és az eredeti pozíciójukból kimozdult támadók vannak, érdemes inkább megtartani a labdát a gyors támadás helyett, és pozíciós játékkal felépíteni az akciót.

Egy további fontos szempont, amit meg kell megvizsgálni, hogy labdaszerzés esetén az a pályának melyik részén történik. Ha az ellenfél térfelén, akkor általában érdemes kontratámadással próbálkozni, hogy meglepjük az ellenfél védelmét.

A játék folyamatos és oszthatatlan körforgásának elvében az előrelátó szemléletű játék kulcsfontosságú mind a támadási, mind a védekezési fázisba való átmenet során.

Előrelátó játék alatt azokat a mozgásokat és viselkedést értjük, amelyek a játék adott szakaszában nem tekinthetők közvetlenül hasznosnak, viszont amelyeket a játékosok a várható átmeneti fázist szem előtt tartva valósítanak meg. Támadási fázisba való átmenet esetén például előrelátó magatartás a csatárok részéről, ha egy olyan helyzetben, amikor mélyen védekezünk, észlelik, hogy az ellenfél egy középső védője előretört, és emiatt egy esetleges ellentámadásnál nem lesznek képesek megfelelően levédekezni őket. Az ilyen esetben a csatárnak érdemes lehet kivonnia magát a védekezésből annak érdekében, hogy abban a pillanatban indulhasson, amikor visszaszerezzük a labdát. Amikor olyan helyzet áll elő, ahol az ellenfél egy másik védőjének kell majd oldalról érkezve felvennie a csatárunkat, már elrontottuk az építkezésüket, és megteremtettük annak a lehetőséget, hogy kihasználjuk az ilyen kikényszerített mozgások miatt felszabaduló területeket.

Az elemzéseinkból az derült ki, hogy a veszélyt teremtő átmenetek kb. 10-12 másodperc alatt zajlanak le. Az ilyen akciókban többnyire 3 ember vesz részt, és átlagosan 2 passzal érnek fel az ellenfél kapujához.

3.2 Átmenet védekezésbe

A védekezésbe való átmenet során az egyik legfőbb fegyverünk az azonnali letámadás a labda visszaszerzése érdekében, ahogy ezt korábban már mélyrehatóan tárgyaltuk.

Ugyanakkor ebben az esetben is fontos az előrelátó szemléletű játék: amikor támadási fázisban vagyunk, azoknak a védőinknek, akik abban a helyzetben már nem tudnak hasznossá válni, már gondolniuk kell a védekezésbe történő átmenetre, vagyis szemmel kell tartaniuk az ellenfél támadóit, hogy megakadályozzák egy esetleges gyors kontratámadás lehetőségét.

Az úgynevezett megelőző védekezésről és fedezésről már volt szó a visszatámadásról szóló részben: a játékosok ilyenkor gyorsan a labda, illetve az annak környékén tartózkodó ellenfelek irányába mozognak, míg a védőink már készen állnak arra, hogy felvegyék az ellenfél támadóit arra törekedve, hogy a labda ne juthasson el hozzájuk.

A megelőző védekezés során különösen igyekszünk a belső védőinkkel kettő az egy elleni helyzetet kialakítani az ellenfél középcsatárával szemben, bár ebben a kérdésben a saját és az ellenfél játékosok jellemzőinek figyelembevétele alapvető fontosságú.

Jó felépítésű támadók ellen, akik jól fedezik a labdát, az előrelátó szemléletű védekezés még fontosabb szerepet kap az előnyszerzés szempontjából - még egy az egy elleni párharcok esetén is. Ezzel szemben gyors szélsőkkel rendelkező ellenfelekkel szemben elsősorban a védelem mögötti területek megelőző célú ellenőrzésére érdemes a hangsúlyt fektetni.

Összegzés

Megpróbáltam bemutatni és összefoglalni, hogy milyen az a futball, amit elterveztem. Az a labdarúgás, ami a játékoskarrierem tapasztalatai, majd a futballcipő szögre akasztása után végzett tanulmányaimon alapul.

Hiszem, hogy a célratörő, támadószellemű és minőségi futballnak nagyszerű előnyei vannak. Nagyobb lelkesedést okoz a csapat környezetében, és még keményebb erőfeszítésre ösztönzi a játékosokat és az edzői stábot. Dinamika: ez az, ami annak az átélésnek a megteremtődéséhez szükséges, ami a sikeres csapatok alapját képezi. Meggyőződésem továbbá az is, hogy ez a fajta futball nagyobb esélyt kínál a nagy győzelmek elérésére.

A futball egy olyan sport, ahol nagyon kevés találat születik (pl. a kosárlabdához vagy röplabdához viszonyítva). Ez a „kicsi, de ugyanakkor nagy” különbség okozza, hogy olykor nem az a csapat nyer és viszi haza a kupát, aki a legjobban megérdemli.

Azonban számos kutatás rámutatott, hogy közép-hosszú távon a teljesítmény és az elért eredmények összhangba kerülnek. Ez pedig egy további érv amellett, hogy olyan minőségi játékra törekedjünk, ami minél több gólszerzési lehetőséget teremt, mivel idővel ez szükségszerűen elvezet minket a győzelemhez!

Szeretném megköszönni a kollégáimnak és a kurzus oktatóinak ezt a közös utazást. Ezt az ösztönző utazást, különös tekintettel a véleményeink ütköztetésére.

Köszönet a stábomnak is, akikkel megoszthattam a futballprojektemről alkotott elképzeléseimet.

Végül megemlékezem játékoskarrierem bajtársairól is, akik kísértek és támogattak a pályafutásom során, és minden edzőmről, mivel mindegyiküktől kaptam valamit:

Moro, Reja, Materazzi, Hodgson, Lucescu, Simoni, Colomba, Mazzone, Ancelotti, Leonardo, Conte, Allegri, Viera. Illetve a nemzeti csapatban: Tardelli, Gentile, Trapattoni, Lippi, Donadoni és Prandelli.

Csókot és egy nagy ölelést küldök szerető családomnak, akik a legnagyszerűbb dolog az életemben, és az első és utolsó gondolatai a napjaimnak.

Cikkünk forrásául a Juve Canal oldalán megjelent angol fordítás szolgált.