A Real Madrid, illetve az Európai Szuperliga elnöke, Florentino Pérez ma késő este ismét rendkívül terjedelmes nyilatkozatot adott a spanyol médiának, mely Andrea Agnelli tegnapi szavait követően a második hivatalos állásfoglalásnak tekinthető a témát illetően. A sportvezető mindenekelőtt leszögezte: a Szuperliga továbbra sem halott, működését csupán felfüggesztették, a versenysorozatot elhagyó klubok pedig komoly szankciókra számíthatnak a bennmaradó alakulatok, azaz a Blancók, a Juventus, a Barcelona, s a Milan részéről. Az alábbiakban a korábbiakhoz hasonló módon nyers változatban közöljük a Florentino Pérez El Larguerónak adott interjújában elhangzottakat. 

"A Real Madrid és a Szuperliga elnökeként való megnevezés többé nem helytálló rám nézve. Immáron pusztán a Real Madrid elnökének mondhatom magam, mivel a liga mindössze huszonnégy órán keresztül volt képes törés nélkül együtt maradni. Rendkívül csalódottnak érzem magam, hiszen klubjaink közel három éven keresztül dolgoztak ezen a pro jekten, annak érdekében, hogy közös erővel áthidalhassuk a gazdasági nehézségeket. A La Liga az utóbbi évtizedekben szinte teljesen érintetlen maradt, s ennek folytán igen csekély összeget biztosít számunkra, míg a Bajnokok Ligája formátuma minden tekintetben elavulttá vált, mivel pusztán az egyenes kieséses szakaszban képviseli azt az izgalmat, melynek biztosítására hivatott lenne. A BL alapvetően továbbra is érdekelné a szurkolókat, hiszen mindeni számára érdekfeszítő, ahogy egyes országok jelentős alakulatai más nemzetek nagyjaival csapnak össze, ennek ellenére a jelenlegi helyzetben sokkal nagyobb távlatokkal rendelkező alternatívákra van szükségünk. 

A Szuperliga tizenkét alapító tagja nem kevesebb mint 600 millió eurót veszített az elmúlt idény során, mellyel világossá vált, hogy a BL egy működésképtelen versenysorozat, mely nem biztosít elegendő anyagi támogatást a benne szereplő klubok számára. Ezért döntöttünk egy saját megmérettetés létrehozása mellett, ahol a saját belátásunk szerint, egymás között, s legfőképp egy felső szerv ellenőrzése nélkül oszthatjuk el a bevételeket, úgy, hogy mindeközben a szurkolók számára is jóval izgalmasabbá tesszük a labdarúgást. Mi vagyunk Európa krémje, ebből kifolyólag biztosítanunk kell jövőnket, ezzel együtt pedig a tőlünk valamivel kisebb együttesek felé is szolidaritást kell mutatnunk. Csapatainknak összesen kétmilliárd ember szurkol világszerte. Ezt a lehetőséget nem hagyhatjuk kiaknázatlanul. 

Éppen ezért döbbentett meg az általam soha nem tapasztalt agresszió, illetve fenyegetések és sértések tömkelege, mely az utóbbi napokban zúdult ránk. Egy összehangolt, felülről gerjesztett támadás zajlik ellenünk, ez pedig mindannyiunkat egyaránt meglepett. Mikor kiadtuk a megalakulásukról szól nyilatkozatot, azonnal fel akartuk venni a kapcsolatos az UEFA-val és a FIFA-val, de nem válaszoltak megkereséseinkre. A drukkerek és a szövetségek úgy viselkedtek velünk, mintha kivégeztük volna a labdarúgást, holott éppen ezen lépésünkkel mentettük volna meg. Az UEFA-nak ebből kifolyólag akadályoztatásunk helyett sokkal inkább támogatnia kellene bennünket, ám ők úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna, s ha teljesen normális lenne, hogy klubjaink idén a tervezett 900 millió euró helyett mindössze 600 millió eurót kerestek. Hogy néhány Stamford Bridge-n tiltakozó drukker indította volna el a folyamatot? Nevetséges, egyszerűen nevetséges. Elárulom, mindössze negyven fő körül mozgott a létszámuk. Ezzel együtt, ha akarnám, azt is elárulhatnám, hogy ki parancsolta meg nekik, hogy menjenek oda. 

Rendkívül nehéz lenne megmagyarázni, hogy a Premier League alakulatai miért fordítottak hátat nekünk. Nem tárhatom fel a részleteket, ám az angol klubok egyike eredendően sem volt érdekelt a megmérettetés megalakításában, létrejöttünk után pedig szinte azonnal elkezdett áskálódni projektünk ellen, mellyel megfertőzte a PL összes együttesét, felrúgva ezzel megállapodásunkat. Utóbbi lépést sosem tehették volna meg, mivel egyértelmű szerződéseket kötöttünk egymással, ugyanakkor ők egyetlen szó nélkül cserben hagytak, s sajnálatos módon gátlástalanul elárultak bennünket. Ha az angol csapatok nem tették volna a fent említetteket, az ellenünk munkálkodók másképp próbáltak volna keresztbe tenni nekünk. Szépen sorjában kizártak volna bennünket a nemzeti bajnokságokból, majd semmissé tették volna évszázados trófeáinkat, pusztán azért, hogy leállítsuk a Szuperligát. Ezek az emberek nem féltek volna tönkretenni a világtörténelem legnagyobb klubjait, annak érdekében, hogy megőrizhessék labdarúgáson belül betöltött pozícióikat. 

Hogy rossz időpontot választottunk szándékaink kinyilatkoztatására? Baromság. Mikor az angol együttesek értesítettek bennünket, hogy ki szeretnének lépni, konferenciát hívtunk össze, ahol megvitattuk álláspontjainkat. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a külvilág ne higgye azt rólunk, hogy a labdarúgás halálát akarjuk, hiszen ez egyszerűen valótlanság. A fentebb már említett körök megpróbálták elhitetni a világgal, hogy céljaink ebben rejlenek, ám még egy utolsó alkalommal leszögezem: ez nem így van. Mi a futball megmentését kívántuk volna elérni. A PL csapatainak többsége amerikai tulajdonban van, ennek révén természetes, hogy nem képesek átlátni az Európában uralkodó viszonyokat. Nem azért vannak itt, hogy pénzt keressenek, a sportág szeretetéért tették át a lábukat az óceán túlpartjáról, ám e jóindulattal az üzleti érzéket is kiölték magukból. Úgy vélem, hogy némelyek közülük egyetlen percig sem voltak elkötelezettek ügyünket illetően, majd az első vészcsengő hallatán gyáva módon meghátráltak. E tekintetben a Szuperligába az első perctől fogva bele volt kódolva a széthullás lehetősége. 

Ha a német és a francia alakulatok beleegyeznek a csatlakozásba, mindannyian egy, közös, mindenki érdekeit szem előtt tartó szerződést írtunk volna alá, ugyanakkor a Bayern München az utolsó pillanatban visszalépett, példáját pedig követte a Leipzig és a Dortmund is. A Bundesliga és a Ligue 1 klubjainak plusz három helyet tartogattunk az alapítók között, ám nem éltek a lehetőséggel, míg a húszfős mezőny további öt alakulata szezononként elért eredményei alapján kerülhetett volna be a sorozatba. A projekt igenis megvalósítható volt, ám az UEFA olyan hihetetlenül nagy agresszivitáson alapuló show-műsort rendezett, mely mindeddig példátlannak számított a futball történetében. Az angol csapatok saját bőrükön tapasztalhatták meg a szövetség öklének lenyomatát, míg az UEFA elnöke teljesen levetkőzte eddigi szelíd álarcát. A szervezet esélyt sem adott nekünk álláspontunk bemutatására, s úgy tettek, mintha atombombát dobtunk volna le a sportágra. Néhányan egyszerűen nem akarják, hogy a számunkra kedvező helyzet megváltozzon, ennek érdekében pedig a legvégsőkig is elmentek volna. A kisebb együttesek vérszemet kaptak a testület uszítása miatt, s egyből elkezdték a bajnokságokból való kizárásunkat követelni, mellyel ők is pusztán saját érdekeiket tartották volna szem előtt a nagyobb alakulatok kiebrudalásának felvetésével. Akkor most melyik fél az önző és a kapzsi? 

A futball egy hatalmas piramis, melynek legtetején végtelen mennyiségű pénz foglal helyet. Ezt én magam is első kézből tudhatom, hiszen a Real Madrid nem az én kezemben van, hanem a klub tagszervezetének irányítása alatt áll. Ha a pénz csökkenni kezd, a piramis minden egyes tagja pórul fog járni, hiszen a bérek sokszoros erőt képviselnek a klubokkal szemben. Ez olyan, mintha a tenisz világában Roger Federer nem Rafael Nadallal állna ki egy találkozón, hanem nyolcvan profi sportolóval. Nem lenne képes győzelmet aratni. 

Hogy megszűnt-e a Szuperliga? Nem. A nyomatékosítás kedvéért megismétlem: a Szuperliga nem halt meg. Átalakulhat, de életben van. Bevonhatunk más együtteseket, de fenn fog maradni. A Juventus, az AC Milan, a Real Madrid, illetve a Barcelona továbbra is részét képezik, igaz, utóbbi klub további gondolkodási időt kért, s mindannyian közös erővel, egységben tevékenykedünk. Céljaink természetesen továbbra is változatlanok, ugyanis még mindig úgy hisszük, hogy a futballnak megújulásra van szüksége ahhoz, hogy megragadja az újabb generációk képviselőinek figyelmét. A 16 és a 24 év közötti korosztály 40%-a nem tekinti meg a mérkőzéseket. Nagyobb hányaduk játszik Play Stationön, egy részük pedig egyáltalán nem érdeklődik a labdarúgás iránt. Bizalmunkat nem fogjuk tudni visszanyerni a jelenlegi keretek mellett. A tény, hogy a világ legjobb csapatai közül négy Angliában, négy pedig például Spanyolországban futballozik, immár senkit sem érdekel. Ha ezen alakulatok nem mutatnak valami újat, megrekednek a fejlődésben. Innen pedig nem lesz visszaút, mivel senki sem fog követni bennünket. A sportágakat mindenekelőtt kiváló játékosok és versenyzők teszik érdekfeszítővé, azonban a futballt a tradicionális klubok működtetik. Ugyan példának okárt a Messi/Ronaldo-jelenség az egész labdarúgás számára pozitív hozadékkal járt, egymagukban Leo és Cristiano sem lettek volna képesek rajongók és fogyasztók millióit leültetni a képernyők elé, mivel ehhez a folyamathoz kétségkívül kellett a Barcelona, valamint a Real Madrid alakulata is. Ez minden egyes játékos esetében így van. Egy csapat és egy labdarúgó kiegészítik egymást. 

Ha ez a projekt végül nem valósul meg, egy másik ehhez hasonló egészen biztosan létrejön majd. A kilépő klubok valójában nem léptek ki sehonnan sem, mivel a Szuperliga keretein belül kötött szerződések hivatalosak és kötelező érvényűek, világos előírásokkal, valamint adott lejárati dátummal. A Premier League klubjai, valamint az Atléti és az Inter sem fognak a bejelentettek szerint távozni. Hogy bepereljük-e őket? Nem. Mindannyian komoly emberek vagyunk, nem pedig óvodások. Meggyőződésem, hogy ésszerű megoldásokat találunk majd a problémáinkra. Ha ez nem következne be, természetesen keményebb eszközökhöz folyamodunk. Andrea Agnellivel csak a mai nap folyamán három alkalommal beszéltem hosszabban a helyzetet illetően, s megállapodtunk terveink konszolidálásában. A Juve elnöke nagyszerű ember, s legalább annyira eltökélt a Szuperliga megvalósítását illetően, mint én magam. Egészen biztosan dűlőre jutunk majd, hiszen a projekt motorjai – azaz mi ketten – továbbra is működésben vannak. 

Végezetül elárulnék egy titkot: a Szuperliga nélkül véget ér az igazán nagyot robbantó átigazolások korszaka. Ha az új versenysorozat által biztosított pénzösszegek nem állnak majd a nagy csapatok rendelkezésére, sem Kylian Mbappé, sem pedig Erling Haaland nem vált majd klubot a nyár folyamán, ebben mindenki biztos lehet. Nem csak a Real Madrid, senki más sem fogja megszerezni őket a COVID gazdasági hatásai miatt. Ennek fényében értékeljék át az agressziójukat" – zárta hosszúra nyúló mondanivalóját Pérez.