A Benevento mestere, Filippo Inzaghi a mai nap folyamán terjedelmes nyilatkozatot adott az olasz sportsajtónak, melyben egyebek mellett szót ejtett a Juventus elleni győzelem jelentőségéről, Andrea Agnelli mérkőzés utáni megjegyzéséről, a Scudettóért folyó harcról, valamint öccséről, a nemrég az Öreg Hölggyel is szóba hozott Simonéról. 

A korábban több alakulatnál, többek között az AC Milannál és a Bolognánál is megbukó tréner hatalmas tettet hajtott végre, mivel egy olyan stadionban aratott győzelmet, ahol az elmúlt tíz esztendőben mindössze tizenhárom csapat volt képes diadalmaskodni a Juventus felett, ám ennek okai előtt a Strega elnökével, Oreste Vigoritóval való viszonyáról kérdezték. 

"Amikor első alkalommal ebédeltem együtt az elnök úrral, nem árasztott el dicséretekkel és bókokkal, mint ahogy a többi sportvezető tette volna. Ehelyett a keze ügyében lévő összes eszközzel,  például a késekkel, a villákkal, valamint a tálakkal igyekezett felrajzolni a taktikai elképzeléseit. Egy 74 esztendős gyerek, a szó legnemesebb értelmében, aki úgy szereti a futballt, mint bármelyik átlagember Olaszországban" – jelentette ki az Il Corriere della Serának adott interjújában. 

"Hogy miként sikerült legyőznünk a Juventust? Nehéz hónapok állnak mögöttünk, én pedig ennek ellenére minden igyekezetemmel azon voltam, hogy nagy önbizalommal és derűvel ruházzam fel a srácokat. Minden lehetséges eszközt bevetettem ennek érdekében, végül pedig a száraz tényekhez és statisztikákhoz nyúltam, elmondva, hogy ha sikerült minden fennálló rekordot megdöntenünk a Serie B-ben, akkor az olasz rekordbajnokot is megverhetjük. 

A futballban rengeteget számít a mentális állapot, így nagyrészt ennek javításán munkálkodtunk. Arra gondoltam, hogy merészen kell játszanunk, az első félidőben pedig a lehető legszebb futballt igyekeztünk bemutatni, míg a második játékrészben félretettem az előzetes elképzeléseimet, s pragmatikus stílusú mérkőzést vezényeltem. A két szemléletmód ötvözete igen sikeresnek bizonyult. 

Nem szeretnék különösebben taktikai kérdések megvitatásába bocsátkozni, mivel edzőnek lenni rendkívül furcsa munka. Ha megnyersz egy mérkőzést, az egekig magasztalnak, ha azonban kudarcot vallasz, a pokolra kívánnak. Vasárnap úgy véltem, hogy kifizetődő lesz háromfős védelmet alkalmazni a Bianconerivel szemben, mivel számos alapemberem hiányzott, míg Improtát és Foulont a középpálya szélein alkalmaztam, így szükség esetén ők is hátrébb húzódhattak. Ha túlságosan védekező felfogásban szerepeltünk volna, sima vereséget szenvedünk, azonban két erőcenter alkalmazásával alaposan összezavartuk az Öreg Hölgyet, s szilárd, stabil csapatként néztünk velük szembe."

Az egykori csatár szerint az egész keret hitt a győzelemben, mivel tizenegy nyeretlen összecsapással a hátuk mögött mindenképpen valami nagyot szerettek volna alkotni, mely sikerült is, hiszen az egész világ elismerését kiérdemelték a Zebrák torinói megverésével. 

"Meggyőződésem volt, hogy az összecsapás számunkra kedvező kimenetellel érhet véget, azonban a játékosaim minden képzeletet meghaladó módon futballoztak hétvégén. Nagyon boldog vagyok, hogy megadathatott nekik egy ekkora élmény, mivel örökké emlékezni fognak arra, hogy életük során egyszer legyőzték Cristiano Ronaldo csapatát. Mikor a mérkőzés előtt gratuláltak neki a 770. találatához, megdöbbentem. Korábban az általam szerzett 316 gól is rendkívül soknak tűnt, ám most kénytelen voltam szembesülni a valódi szintkülönbséggel. 

Adolfo Gaich nem véletlenül szerepelt a kezdőcsapatban, mivel egy igen erős, ám ennek ellenére meglehetősen gyors futballistáról beszélünk, aki mindig a megfelelő hozzáállással lép pályára. Véleményem szerint még nem érte el teljesítőképességének határát, ekképp további fejlődés áll előtte, mivel a jellemzői alapján képes lehet olyan magasságokig törni, mint Robert Lewandowski."

A szakember elmondta, hogy a mérkőzés után számos gratulációt kapott, azonban ezek közül mégis Andrea Agnelli szavai voltak a legszebbek, melyek a sportemberség megható gesztusainak tekinthetőek. 

"A lefújást követően természetesen több száz üzenetet kaptam. Mindegyikre szeretnék egyesével válaszolni, ami rengeteg időbe telik, s jelen pillanatban is mintegy ötven vár megnyitásra közülük. Kiváltképp Andrea Agnelli dicsérő szavainak örültem, aki a meccs után bejött az öltözőbe, engem pedig éppen zuhanyzás közben keresett meg. Elmondta, hogy legmélyebb gratulációját fejezi ki az eredmény miatt. A helyében biztosan azonnal elhagytam volna a stadiont, miután a csapatom kikapott a Beneventótól, azonban ő nem így tett, hanem igazi sportemberhez méltóan viselkedett velünk. 

Andrea Pirlóval szintén sokat beszéltem, mint általában, hiszen köztudott tény, hogy jó barátok vagyunk. Nincs szüksége a tanácsomra, mivel pontosan tudja, hogy mit kell tennie, azonban annyit elmondtam neki, hogy én is éltem át nehéz időszakokat a csapataimnál, ekképp neki továbbra is nyugodtnak kell maradnia. A kritika hozzátartozik az edzősködéshez. Sokszor felháborodunk azon, hogy negatív szavakkal illetnek bennünket, viszont ha belegondolunk, hogy a Real Madriddal három Bajnokok Ligáját nyerő Zinédine Zidane, valamint a Liverpoollal tavaly harminc év után bajnoki címet ünneplő Jürgen Klopp is a sajtó össztüze alatt áll, máris kevésbé tűnik szörnyűnek a helyzet. 

A trénereknek nem szabad kételyeket ébreszteniük a labdarúgóinkban, annak ellenére sem, hogy a média gyakran mindent bevet ennek érdekében. A mestereknek az a feladatuk, hogy a lehető legtöbbet kihozzák az általuk irányított keretből, ha pedig abban hiányosságok vannak, nem szabad véka alá rejteni nemtetszésüket. Mikor például a Görögországot 2004-ben Európa-bajnoki címig vezető Otto Rehhagel szemére vetették, hogy túl egysíkú taktikát alkalmaz, azt felelte, hogy ha Xavi és Messi görögök lennének, a válogatott is szebb focit valósítana meg.

Természetesen minden egyes edző arra törekszik, hogy jó játékkal győzedelmeskedjen, azonban vannak olyan mérkőzések, mikor ez egyszerűen kivitelezhetetlen. Annak ellenére, hogy labdarúgóként egyetlen tréneremnél sem tapasztaltam, hogy kifejezetten rossz futballra kért volna bennünket, nem lehet mindig szórakoztatóan játszani, hiszen egyes összecsapásokon a megszokott, jól bevált megoldásoknak kell dominálniuk a siker érdekében."

Inzaghi futballistaként két ízben is magasba emelhette a Bajnokok Ligája trófeáját, ekképp az újságíró arról is faggatta a mestert, hogy miben látja az olasz együttesek sorozatos nemzetközi bukásainak okát. 

"Korábban volt pénzünk a megfelelő labdarúgók leigazolására, azonban jelen pillanatban nem rendelkezünk olyan anyagi háttérrel, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A többi topbajnokság élcsapatai jóval tehetősebbek, mint a Serie A alakulatai, s a szűkös gazdasági keretek mellé az olasz együtteseknél egyébként is gyakran jelentkező balszerencse is párosul. Példának okáért, a Juve megérdemelten jutott volna tovább a Porto ellen, ám néhány szerencsétlen mozzanatnak köszönhetően a portugálok kvalifikálták magukat a negyeddöntőbe. 

Az élmezőnybe való visszatéréshez azonban nem kizárólag az anyagi hátterünket kell rendbe hoznunk, hanem az évek óta uralkodó szemléletmódunkat is meg kell változtatnunk. Vissza kell térnünk a fiatal tehetségek alkalmazásához, nekik pedig a fejlődésük érdekében meg kell kapniuk a szükséges bizalmat. Már az óvódás korosztályoktól kezdve fel kell építenünk egy adott szisztémát, egyszóval egységesebb utánpótlásrendszer szükségeltetik.

Az ifjúsági együtteseknek sokkal nagyobb figyelmet kellene fektetniük a technikai alapok megtanítására, mivel gyermekkorban sokkal inkább ez a fontos, nem pedig a legbonyolultabb taktikai elvek ismertetése. Az edzők tekintetében is nagyobb következetesség szükségeltetik, például hosszabb távú szerződéseket kellene kötni ezekkel a szakemberekkel, hogy egészen felnőtté válásukig egyengethessék a tehetségek útját. Ezzel szemben jelenleg egy edzőt az ifjúsági tornák eredményei alapján ítélnek meg, ha pedig rosszul teljesít, elküldik, pedig ilyen életkorban nem a győzelem, hanem a fejlődés lenne a legfontosabb."

Pippo ezt követően a bajnoki versenyfutásról is szót ejtett, kijelentve, hogy az Inter voltaképpen már akkor megnyerte a Scudettót, mikor decemberben kiestek az európai kupasorozatokból. 

"Azt, hogy az Interé lesz az aranyérem, már akkor megmondtam, mikor az őszi félszezon végén kiestek a Bajnokok Ligájából. Heti egy mérkőzést kell játszaniuk, ekképp sokkal több idejük van, s gyakorlatilag vetélytársak nélkül futballozhatnak. A Nerazzurrit idén senki sem állíthatja meg, ez pedig azzal együtt is igaz, hogy az AC Milan minden korábbi várakozást felülmúl a jelenlegi idényben."

Június 30-án mind Filippónak, mind pedig a Lazio mestereként tevékenykedő testvérének, Simonénak lejár aktuális szerződése, ennek révén a szakembert végezetül jövőjükről kérdezték. 

"Simone jövőjéről nem nekem kell beszélnem, mivel jelen pillanatban még igen messze vagyunk az általa vezetett Laziótól, ebből kifolyólag pedig nem az én tisztem megítélni munkájának eredményességét. A magam részéről elmondhatom, hogy örülök a kapcsolatnak, melyet sikerült kialakítanom a Benevento alakulatával, ekképp kizárólag a Stregára koncentrálok az idény végéig, azon dolgozva, hogy minél több pontot szerezhessünk. A szezon végén átgondoljuk a további lépéseket, ám egyelőre én vagyok a csapat mestere, s bátran kijelenthetem, hogy minden tekintetben feltölt a szeretet, melyet az együttes szurkolóitól kapok" – zárta hosszúra nyúló szavait Inzaghi.