A Coppa Italia 2-4-re elvesztett fináléját követően Massimiliano Allegri mellett a Juventus csapatkapitánya, a gárdát a szezon végén elhagyó Giorgio Chiellini is az olasz sportsajtó kamerái elé állt, hogy értékelje alakulata teljesítményét, ennek keretében pedig egyebek mellett a szezon legfőbb tanulságairól is szót ejtve beszélt a fiatalok térnyerésének fontosságáról, az elmúlt évtized összességében csodálatos teljesítményéről, valamint hosszabb huzavona után végre hivatalosan is bejelentette Öreg Hölgytől való távozását, leszögezve, hogy a hétfői, Lazio elleni bajnoki lesz utolsó megmérettetése az Allianz Stadium gyepén. 

"Sajnálom, hogy a ma este így végződött, mivel ha a mérkőzés egészére tekintek, a labda biztosan nálunk volt többet, összességében pedig mi irányítottuk a játék menetét is, emellett pedig joggal gondolhatjuk azt, hogy a helyzetek minőségét illetően is fölényben voltunk az Interrel szemben, mindezek dacára azonban mégis vereséget szenvedtünk" – fogalmazott keserűen a veterán középhátvéd a SportMediaset kérdésére. 

"Mattia Perin ma sajnálatos módon nem tudott olyan klasszis védéseket bemutatni, mint eddigi menetelésünk során, ám ez a legkevésbé sem az ő hibája, mivel az Inter két fantasztikus találattal és két büntető révén vette be kapunkat. Természetesen nagy keserűség uralkodik bennünk a végeredmény miatt, hiszen a találkozó egy adott periódusában elhittük, hogy képesek lehetünk majd hazavinni a serleget, azonban el kell fogadnunk a végeredményt, s gratulálnunk kell jobban teljesítő ellenfelünknek. 

Úgy vélem, az Inter a jelenlegi szezonban minden közvetlen összecsapásunkon megmutatta, hogy erősebbek nálunk, belőlünk pedig mindvégig hiányzott az a plusz, ami sikerre vezethetett volna bennünket, azonban remélem, hogy a milánóiak elleni négy meccsünkön elszenvedett három vereségből fakadó düh segít majd a Juventusnak abban, hogy a következő szezonban visszaszerezze az őt mindig is jellemző karaktert, hiszen tudjuk jól, hogy a Scudetto nem egy találkozón dől el, s nem csak a nagy rangadók határoznak sorsáról, hanem egy csapatnak minden egyes nap keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy a szezon végén magasba emelhesse a serleget. 

Természetesen szomorúsággal tölt el, hogy tíz, trófeákkal teli esztendőt követően egyetlen kupát sem sikerült megszereznünk a jelenlegi évadban, ugyanakkor azt hiszem, hogy egyelőre nem tehetünk mást, mint hogy elfogadjuk az eredményt, s hogy az idei kudarcokból erőt merítve próbálunk meg felkészülni az elkövetkezendő évadra, ahol jóval összeszedettebbnek és versenyképesebbnek kell majd lennünk, hogy újra riválisaink és ellenlábasaink fölé kerekedhessünk. Őszintén szólva szerencsére nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy ilyen módon tegyek pontot egy szezon végére, ám egyértelmű, hogy az elmúlt hónapokban nem működött valami a Juventusnál, amit már a korábbiakban is igyekeztünk kihangsúlyozni. 

Úgy vélem, az évad ideje alatt bejártunk egy bizonyos fejlődési ívet, azonban ezzel együtt is tudjuk, hogy messze nem mi vagyunk Olaszország legerősebb csapata, ami a riválisokkal szemben megvívott közvetlen összecsapásokon egyértelműen megmutatkozott. Meggyőződésem, hogy a klubnak most egy nagyobb horderejű vizsgálatot kell tartania azzal kapcsolatban, hogy milyen területen szükséges fejleszteni együttesünkön, hiszen a Bianconerinek nem pusztán a rangadókon kellene javulást elérnie. 

Ha reálisan nézzük, az AC Milan nem képvisel akkora játékerőt, mint az Inter, ám jelenleg mégis előrébb helyezkedik el a tabellán, amit nagyrészt a bennük lakozó sikeréhségnek, győzelmi vágynak, folytonosságnak, valamint alapvető karakterességüknek köszönhetnek. A mostani Juventusból hiányzik valami, ami ezelőtt sok éven keresztül az Öreg Hölgy megkérdőjelezhetetlen jellemvonásának számított, ezt pedig minél előbb meg kell lelni annak érdekében, hogy ismét múltunkhoz, címerünkhöz, és történelmünkhöz méltó módon teljesíthessünk. 

A futballban természetesen vannak bizonyos ciklusok, ez normális és megszokott részét képezi sportágunknak. Én magam torinói éveim alatt kétszer végeztem a csapattal a bajnoki tabella hetedik helyén, ezt követően pedig egy új, minden addiginál sikeresebb korszak vette kezdetét, hiszen egy ciklus véget ért, s egy újnak kellett megkezdődnie az adott pillanatban. Ez az élet része, melyet pusztán csak el kell fogadnunk, ám emellett azzal is tisztában kell lennünk, hogy továbbra is szükségünk van arra a plusz energiára, mely elegendő erőt biztosíthat számunkra az újrakezdéshez. 

Megítélésem szerint mesterünk, Massimiliano Allegri a lehető legalkalmasabb személy arra, hogy felépítse a jövő alakulatát, s hogy továbbadja a Juventus DNS-ét a játékosok következő generációjának, azonban ezzel együtt az is biztos, hogy a Bianconeri a következő szezonban már nem engedheti meg magának, hogy címek nélkül maradjon. Való igaz, hogy a fiatalok minőségi ugrása mindeddig nem következett be, hiszen ezt az idei eredmények messzemenően alátámasztják, mindazonáltal már önmagában nagy lépés, ha felismerjük, hogy el kell kezdenünk egy új folyamatot. 

Tíz csodálatos év áll mögöttünk, innentől fogva pedig a jövő generációján van a sor, hogy folytassák azt az utat, melyet mi, nagy öregek megpróbáltunk kikövezni számukra. Remélem, hogy én magam is örökül hagytam valamit számukra, ugyanis hétfőn ünnepelni szeretnék. Hétfőn búcsút intek az Allianz Stadiumnak, ezt követően pedig, ha jól érzem magam, talán Firenzében is pályára lépek majd, hogy fitt maradjak utolsó válogatott meccsem idejéig. 

A Bianconerinél számos fiatal futballozik, így pedig véleményem szerint lesz kinek átadnom a stafétát, s egyébként is úgy vélem, hogy a magam részéről mindent megtettem, s hogy hagytam némi örökséget az engem követő nemzedékeknek. Örülök, hogy ilyen magas szinten fejezhetem be közös utamat a Juventusszal, ami 100%-ig az én döntésem volt. Ma este, bár nem sikerült elérnünk célunkat, azt hiszem, ismételten megmutattam, hogy még mindig képes vagyok jó teljesítményt nyújtani, a hónap végén pedig örömmel és nyugalommal fogom elhagyni ezt a csapatot, melynek csapatkapitányából hamarosan legnagyobb szurkolójává válok majd. 

Nem tudom, hogy ez végleges búcsú-e, vagy csupán egyfajta »viszontlátásra«, de összességében véve rendkívül örülök annak, hogy meghoztam ezt a döntést, hiszen a szóban forgó határozat mellett teljes mértékben én köteleztem el magam, s én óhajtottam, hogy az események így alakuljanak. A mai naptól fogva a hónap végéig ki fogom értékelni, hogy folytassam-e pályafutásomat" – összegzett Chiellini.