A Curva Sud néma marad az utolsó két hazai mérkőzésen

ffvpm234hbnurjbgazditvso2u.jpgA Juventus ultrái a Curva Sudban a szezon utolsó két hazai mérkőzésén, a Salernitana és a Monza ellen hallgatnak majd. A Juventus játékosai a Salernitana és a Monza elleni utolsó két hazai mérkőzésen nem kapnak támogatást a Curva Sudban, az Allianz Stadionban lévő ultráktól.

Mint azt a közleményükben kifejtették, a tiltakozás oka, hogy a klub elutasította a szervezett szurkolói csoportok számos kérését, „amelyek szinte minden olasz és külföldi stadionban megszokottak” - magyarázták az ultrák.

A Tuttosport beszámolója szerint azonban az ultrák azért is tiltakozni fognak, mert néhány tagjukat nemrég elítélték az „Last Banner” perben. Még 2019-ben a Juventus ultrák csoportjainak több tagját letartóztatták és pénzmosással, erőszakkal és súlyos zsarolással vádolták meg a jegyeladással kapcsolatban.

Az ultrák közleménye baljós figyelmeztetést is tartalmazott a Juventus játékosainak: „Mindenkit támogattunk, annak ellenére, hogy tudtunk néhány futballistánk néhány kihágásáról, akik a pályán kívül hajlamosak nem profi sportolóként viselkedni. Még ha messzire is megyünk Torinótól, vannak dolgok, amelyekről tudomást szerzünk”. Aztán vannak utalások a stadionba járó többi szurkolóra, akik hagyományosan langyosak, és mindig készek morogni, valamint kifütyülni a csapatot.

Ennek ellenére az ultrák egyértelművé tették, hogy továbbra is szurkolnak a csapatnak idegenben, ami magában foglalja a jövő heti, Atalanta elleni Coppa Italia-döntőt Rómában. A Juventus utolsó idegenbeli mérkőzése a Bologna ellen lesz az utolsó előtti fordulóban.

A Curva Sud közleménye:"Számunkra itt ér véget."

"Számunkra a hazai bajnokság itt ér véget! Minden elkötelezettségünket és szenvedélyünket beleadtuk abba, hogy a Curva Sud ismét a 12. ember legyen a pályán, hogy ismét bebizonyítsuk, hogy a stadion nélkülünk csak hideg, néma és túl gyakran túl könnyen hajlamos a kifütyülésre és a tiltakozásra.

Küzdöttünk azért, hogy megszerezzük azokat az alapvető eszközöket megszerezzük a szervezett szurkolói csoportoknak, és tudjuk, hogy számos olyan javaslatot és ötletet, amely szinte minden stadionban a nagy olasz és külföldi szurkolók normája, elutasítottak. Folyamatosan támogattuk a csapatot mind akkor, amikor az első helyekért küzdöttünk, mind akkor, amikor a pályán folyamatos és folyamatos teljesítmény- és büszkeségcsökkenés kezdődött. Mindenkit támogattunk annak ellenére, hogy jól ismerjük a játékosaink szokásait és visszaéléseit, akik a pályán kívül néha hajlamosak szakszerűtlenül viselkedni. Még ha Torinótól távol is vagyunk, a dolgok mindig előjönnek.

De a legutóbbi szavak, amit mondtak és írtak olyan helyzetekkel, amelyek már-már sebészi pontossággal és az asztalnál tanulmányozva hangoztak el, hogy újra lecsapjanak ránk, átlépték a határt. A velünk szembeni visszaélések és zaklatások elértek egy bizonyos határt! A célzott és jól felépített vádaskodások után, hogy a valóságot tetszés szerint jelenítsék meg, és ne úgy, ahogy a tények valójában voltak, biztosak abban, hogy az „igazságszolgáltatás” megteszi a kötelességét. Keserűen tapasztaljuk, hogy a védekezésünk és a bemutatott egyértelmű felmentő bizonyítékok ellenére ezt még csak figyelembe sem vették. Még mindig reménykedünk abban, hogy a Semmítőszék megmutatja, hogy az „igazságszolgáltatás” mindenki számára egyenlő.

Olyan támadásoka szenvedtünk el, amelyeket nehéz megemészteni, és úgy teszünk, mintha nem látnánk vagy nem tudnánk, még mindig reméljük, hogy az igazság felszínre kerülhet és ennek érdekében reménykedtünk, valamint hittünk az „újságírókban”, akik életre alapos nyomozás, vizsgálat után készítik el cikkeiket (ahogyan annak lennie kellene), ahelyett, hogy rájönnének, hogy a munkájuk, amelyről gyerekként álmodtak, valójában nem más, mint egy egyszerű és kirívó „passzpapír”, ahol azt publikálják, amit mások írni és átadni akarnak, ahelyett, hogy nyomoznának és keresnék az igazságot.

Nem érdemeltek meg minket!!! De mi, akik 'csúnyák és rosszak', betartjuk, amit ígértünk, hogy a Torinótól távol szurkolunk a csapatnak. Biztosak vagyunk benne, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt ágyúdörgés és szüntelen szurkolás, ami a stadiont mindig telt házzal, színpompával és lelkesedéssel tette igazi erődítménnyé, a mi hallgatásunkkal is így lesz!

Hagyjuk meg ezt a bajnokság utolsó szakaszát, ami nagyon fontos az utolsó hátralévő gólok eléréséhez, nektek... a nyilvánosságnak, hogy ha nem énekelünk, akkor kifütyültök minket; nektek, hogy ha a csapat 20 perc után nem szerez gólt, akkor kifütyültök minket; nektek, hogy ha nem nyerünk, és a győzelemhez kell hajtani a csapatot, akkor a „Fino alla fine” csak nekünk „Fino alla fine”, mert féltek a forgalomtól, és korán távoztok."