A Juventus egykori elnöke, Andrea Agnelli a mai napon terjedelmes, exkluzív interjút adott a holland De Telegraaf munkatársainak, melyben szót ejtett a Szuperliga létrehozásának szükségességéről, az UEFA európai futballra gyakorolt monopóliumáról, az Aleksander Čeferinnel való viszonyáról, valamint kitért az Öreg Hölgynél végbement változásokra, s jövőjére is. Az alábbiakban ezen nyilatkozat magyar fordítását olvashatjátok. 

"Az UEFA jelenleg gyakorolt monopóliumát és hatalmát meg kell törni, ugyanis a kontinens klubjainak egyedül ez garantálná a pénzügyileg stabil jövőt. Ez egy olyan jövő lenne, ahol egy klubnak nem kellene szégyenkeznie, ha nem jutna be valamelyik európai kupasorozatba, hiszen az anyagi juttatások enélkül is adottak lennének számára. Ez a fajta bizonytalanság minden csapat számára nagy problémát jelent. Mivel Hollandiában vagyunk, vegyük az Ajax példáját: az amszterdami klub 2019-ben megnyerte a Holland Kupát, a Szuperkupát, a bajnokságot, illetve eljutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéig, ennek ellenére két hónappal később akár már a BL-selejtezők során is kieshetett volna, mivel nem volt számára garantálva a főtáblás hely. Ilyen bizonytalanság mellett nem lehet megalapozott struktúrák mentén működni, s biztos alapokra épített átigazolási politikát folytatni. Az európai futballt tekintve éppen ezért kardoskodunk a ligarendszer bevezetése mellett, ugyanis ez a terv minden egyes klub számára nagy pénzügyi és sportszakmai lehetőségeket biztosítana" – jelentette ki az olasz sportvezető bevezetésként. 

"Aleksander Čeferin és én már 2019-ben is készen álltunk egy BL-reform kivitelezésére, majd sikerült meggyőznünk az Európai Klubszövetség akkor mintegy 130 tagját is. A topbajnokságok kis- és középcsapatai, a nemzeti szövetségek vezetői, s maguk a ligák viszont fenyegetésként tekintettek a tervre, ami miatt az UEFA elnöke visszalépett annak kivitelezésétől. A különféle együttesek azonban egyértelműen az európai futballrendszer megújítása és továbbfejlesztése mellett foglaltak állást, ezért pedig az UEFA kiszállását követően a szövetség nélkül kellett kiötlenünk egy olyan programot, ami a kontinens összes klubjának számára új versenylehetőségeket biztosítana. Hogy ez végül sikerül-e, az egyedül az Európai Bíróság döntésétől függ. Annak, hogy új ligát szeretnénk alapítani, s nem az UEFA megreformálásáért küzdünk, az a legfőbb oka, hogy ezt a háborút nem lehetett volna belülről megnyerni. A jelenlegi rendszer semmiféle jövőképet nem kínál fel az Ajax, vagy az Anderlecht, a Celtic, a Benfica, a Panathinaikos, esetleg a Crvena zvezda számára, én pedig emiatt nem maradhattam a helyemen, hanem más utakat kellett választanom annak érdekében, hogy sportágunk eljusson oda, ahová el akarjuk juttatni. 

A pénzügyi stabilitás hiányán kívül az is gondot jelent, hogy számos nemzeti bajnokság és nemzetközi kupasorozat győztese már a szezon elején borítékolható, ami főként azért van így, mert egyes klubok aránytalanul nagy bevételre tesznek szert hazai riválisaikhoz képest. Anglia ebben az élen jár, s láthatjuk is, hogy a Premier League-klubok nagyobb eséllyel jutnak el valamelyik kupasorozat döntőjéig, mint a többi topliga képviselői. Őket követi a La Liga, valamint néhány kiemelkedő klub, mint például a PSG, vagy a Bayern München, miközben egy sportban az lenne a fontos, hogy minden alakulatnak egyenlő esélye legyen a győzelemre, attól függetlenül, hogy a Juventusról, az Ajaxról, vagy a Feyenoordról van-e szó. A futball elkötelezett rajongójaként határozottan támogatom az egyenlő feltételek mellett megrendezett európai versenysorozatokat, ellentétben a jelenleg uralkodó szövetségekkel, melyek egyáltalán nem törődnek a kisebb klubok problémáival. A hatalom birtokosaiként az az érdekük, hogy fenntartsák az aktuális állapotokat, s éppen ezért elleneznek minden változást, amivel viszont a sportág jövőjét sodorják veszélybe. 

A Szuperligára egyszerűen szükség van, mivel ha a futball továbbra is ilyen kiszámítható marad, a szurkolók és a potenciális közönség el fog fordulni sportágunktól. Vajon a hollandok ezt követően is ilyen odaadással nézik majd az európai kupameccseket, ha tudják, hogy az Ajaxnak, a PSV-nek, vagy a Feyenoordnak sosem lesz érdemi esélye nyerni? Mi egy újfajta európai liga megteremtése mellett foglaltunk állást, melyben több osztály lenne, s lehetőség volna az egyes divíziókba való feljutásra, vagy éppen egy alacsonyabb ligába való kiesésre is, mindezt olyan feltételek mellett, ami egyenlő lehetőségeket biztosítana az egyes alakulatoknak. Elképzeléseink hatvan-nyolcvan európai klub részvételével számolnak. Az elmúlt időszakot azzal töltöttem, hogy összegyűjtsem az utóbbi tizenhárom évben szerzett tapasztalataimat, melyek alapján úgy vélem, hogy itt az ideje annak, hogy egy igazságosabb versenysorozatot hozzunk létre. 

Ezek a ligák végre több nyitott piacot teremtenének, melyekből több pénz juthatna el az egyes klubokhoz is. Európában jelenleg a legnagyobb klubok kapják meg a Bajnokok Ligája-helyek zömét, s ekképp ők jutnak a legtöbb bevételhez is, ami miatt a jelenlegi rendszer megmaradásának esetén a szakadék egyre csak nőni fog, különösképpen az angol bajnokság, illetve a többi topliga között, leszámítva talán a PSG-t és a Bayernt. Ennél sokkal fontosabb lenne egyfajta sportági demokrácia megteremtésére összpontosítani, mivel álláspontom szerint egy lengyel együttesnek ugyanannyi joga van a sikerhez, mint egy spanyol, vagy egy olasz gárdának. A lengyel drukkerek ugyanúgy óhajtják a szenvedélyt és a sportszakmai eredményeket, mint mi, ám kényelmes helyzetünk miatt bennünket ez egyáltalán nem érdekel. 

Attól függetlenül, hogy lemondtam a Klubszövetség elnöki posztjáról, a mai napig számos kapcsolat köt össze az egyes klubokkal, melyek közül rengetegen támogatnák a változásokat, ám ha párbeszédet folytatnának velem, követnének engem, vagy kifejeznék egyetértésüket az elképzeléseimmel, az UEFA kemény szankciókkal sújtaná őket. Ha egy gárda azt hirdeti, hogy egy jobb és igazságosabb európai futballmodell megteremtéséért küzd, szálkává válik a szervezet szemében, ami miatt az egyes csapatok inkább betartják az UEFA szabályait, s titokban tartják valódi álláspontjukat. Az ECA élén a PSG elnöke, Nasser Al-Khelaifi követett engem, aki egy kedves fickó, még akkor is, ha nyíltan ellenezte a Szuperliga tervezetét. Az elnök úr nyíltan kiállt az UEFA mellett, egész egyszerűen azért, mert a PSG-t tulajdonló katari állam érdekeivel ütközne egy másik európai verseny létrehozása. A párizsiak fejétől emiatt nem számíthatunk változásra, azonban a francia futballban számos klub, játékos, szurkoló, televíziós társaság, kereskedelmi partner, valamint befektető támogatja az ESL-t, s ez pontosan így van a többi nemzeti bajnokság esetében is. 

Az európai labdarúgást jelenleg az UEFA irányítja az általa gyakorolt monopóliumnak köszönhetően, a szervezet pedig minden, rajta kívül eső kezdeményezést visszatart, mindaddig, amíg az Európai Bíróság ezt megengedi. Az ügyünkkel kapcsolatos ítélet tavaszra várható, én pedig már tűkön ülve várom, hogy a Bíróság vajon megerősít-e egy monopóliumot, annak ellenére, hogy az EU területén elvileg szabad piac, s szabad versenyes kapitalizmus van. Ha ez így fog történni, az azt jelenti majd, hogy a Bíróság annak ellenére sem tekint gazdasági szektorként a labdarúgóiparra, hogy az éves szinten 50 milliárd eurós bevételt generál, valamint 700 ezer munkahelyet biztosít a kontinensen, s hogy a futballra elsősorban továbbra is sportként néznek majd, ami önkéntes alapú focizgatáson alapszik, akárcsak az amatőr bajnokságok. 

Ha a Szuperliga valóban létrejöhetne, a benne szereplő klubok teljes mértékben hűek maradnának a nemzeti bajnokságokhoz, mivel a példa kedvéért az Ajaxnak, a PSV-nek, vagy a Feyenoordnak továbbra is szüksége lenne az Eredivisére, s fordítva. Az ESL-be alapvetően is a hazai ligában elért eredmények alapján lehetne bejutni, mivel az erős és egyenlő nemzeti bajnokságok mindannyiunk érdekeit szolgálják. Ha szétnézünk Európában, levonhatjuk a következtetést, hogy a hazai versenyek egyre kevésbé népszerűek a szurkolók körében, mivel ezekből a ligákból hiányzik az izgalom, s előre tudhatjuk, hogy ki lesz a bajnok a szezon végén. Mit ér a Ligue1, ha a PSG az örökös aranyérmes? Mit érnek a spanyol, az olasz, vagy a német bajnokságok, ha mindig ugyanazok a csapatok szerepelnek bennük eredményesen, ami visszaveti a teljes sorozat színvonalát is? 

Az Európai Unió elkötelezett állampolgáraként maximálisan bízom a Bíróság döntésében, ugyanakkor nem szeretnék spekulációkba bocsátkozni az ítéletet illetően, bár titkon remélem, hogy a végső határozat megváltoztatja majd a jelenlegi status quót. A Juventus mottója a Fino Alla Fine, ami a végsőkig való kitartásra buzdít, ennek alapján pedig meg kell várnunk a Bíróság döntését, mielőtt befejezzük az új futballmodell végleges tervezetének kidolgozását. Terveinket minden érintett fél, azaz a klubok, a szurkolók, valamint a játékosok érdekeinek figyelembevételével készítettük el, szakítva a jelenlegi rendszerrel, amiben minden területen az UEFA érdekei az elsők, anélkül, hogy a szervezet hivatalosan bármit is birtokolna. Az UEFA jelen pillanatban minden terület felett totális kontrollt tart fenn, legyen szó anyagi kérdésekről, kereskedelmi és jogi megállapodásokról, vagy éppen sportszakmai feltételekről, miközben a szervezetnek, eredeti funkciója szerint csak a párharcok kisorsolásába, valamint azok lebonyolításába lehetne beleszólása. A mérkőzések tényleges lejátszásáért viszont a klubok a felelősek, mivel az UEFA nem foglalkozik az ehhez hasonló ügyekkel. 

Nem hinném, hogy a 2019-es megállapodás, melyben az UEFA és az ECA tagjai is érintettek voltak, feléleszthető lenne, amíg a szervezet elnökét Aleksander Čeferinnek hívják. Rendkívül furcsa, hogy a FIFA és az UEFA elnöki székéért mindig csak egy jelölt indul el, a szervezetek élére pedig ennek nyomán állandóan Čeferint és Gianni Infantinót választják meg. Nem gondolnám, hogy ez egészséges lenne, viszont sajnos azt sem, hogy a szóban forgó emberek képesek lennének bármi nemű változásra. Ez a két férfi mindent megtesz azért, hogy a hatalom középpontjában maradjanak, s hogy továbbra is biztosítsák a saját személyes kiváltságaikat. Látták, hogy beszélt Čeferin az Apple dokumentumfilmjében? Az UEFA elnökeként olyan hatalmasnak érzi magát, mint egy király, s úgy beszél, mint egy miniszterelnök, holott valójában csak az egyes versenysorozatok megszervezéséért lenne felelős. 

Személyes tekintetben semmi problémám nincsen Čeferinnel, akivel, ha felhív, a mai napig szívesen beszélgetek. Nálam a barátság, valamint a személyes érzelmek azonban nem állhatnak az üzleti érdekek útjába. Aleksander az egyik lányom keresztapja, aminek még az azóta történtek ellenére is örülök, s remélem, hogy ő sem csak egy pillanatnyi döntésként tekintett erre a szerepvállalásra. Az UEFA elnöke akkor ígéretet tett Isten színe előtt, kijelentve, hogy ha velem történik valami, akkor ő gondoskodik majd gyermekemről. Őszintén bízom benne, hogy nem gondolta meg magát, hiszen egy ilyen ígéretet semmilyen dolog ellenére nem lehet visszavonni, vagy megsemmisíteni. 

A sportügyektől való eltiltásomról szóló ítéletet az olasz szövetség szabta ki rám, miután tanulmányozta az igazságügyi minisztérium által benyújtott előterjesztést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az eljárás során egyáltalán nem hallgatták meg az én érvelésemet, s nem is védekezhettem a törvényszék előtt. A Juventus elnöki posztjáról alapvetően egy büntetőjogi vizsgálatból kifolyólag mondtam le, amiről nem mondhatok sokat, elvégre a kérdéses ügy továbbra is folyamatban van. Az első, előzetes meghallgatást március 27-én tartják majd meg, s itt fog eldőlni, hogy leállítják-e a nyomozást az ügyben, vagy sem. Nem szerettem volna, hogy a Juventus sokáig cipelje ezt a terhet, s éppen ezért határoztam a lemondás mellett, mivel egy új igazgatótanács, melynek semmi köze a vádakhoz, sokkal jobban és hitelesebben tudja képviselni a klubot. Előnyként gondolok arra, hogy a bírósági eljárás során egyelőre szabadlábon védekezhetek, viszont azt, hogy mit hoz a jövő, sem én, sem pedig senki más nem tudja. Jelen pillanatban egy egyszerű futballszurkolóként tekintek magamra, akinek persze ettől még szilárd elképzelései vannak sportágunk viszonyairól" – összegzett Agnelli.