A Juventus egykori bosnyák labdarúgója, illetve Max Allegri és Andrea Agnelli személyes jó barátja, Miralem Pjanić a minap hosszabb interjút adott az olasz sportmédiának, ennek keretében pedig kifejtette álláspontját a számlahamisítási üggyel, s a vezetőség ebben való felelősségével kapcsolatban, leszögezve, hogy a történtek ellenére továbbra is csodálja a klub egykori fejét, emellett pedig arról is beszélt, hogy ha szükség lenne rá, valamilyen pozícióban szívesen visszatérne az Öreg Hölgyhöz az új igazgatótanács felállítását követően. 

"A Bianconerinél töltött éveim során nagyon jó kapcsolatos ápoltam Agnelli elnök úrral, ami miatt a mai napig rendkívül nagyra tartom és tisztelem őt. Lemondása éppen ezért gyakorolt rám ekkora hatást, ugyanis nem gondoltam volna, hogy az elnök úr valaha erre a döntésre adja a fejét, ismerve őt, illetve a Juvéhoz, a klubhoz, továbbá a csapathoz való mély kötődését" – jelentette ki a La Gazzetta dello Sport munkatársának. 

"Mindig örömmel fogok visszaemlékezni az Andreával való első találkozásomra, ami a régi székhelyünknek számító Corso Galileo Ferrarisban történt. Az elnök úr ekkor arról beszélt nekem, hogy a Juventusnak mindent meg kell nyernie, ezen mentalitás miatt pedig nem véletlen, hogy ő a klub történetének legsikeresebb vezetője. Szezonról szezonra, ahogy emberként is egyre jobban megismertem őt, mindinkább növekvő csodálattal és nagyrabecsüléssel tekintettem rá, hiszen Agnelli keményen dolgozott, közel állt az együtteshez, s mindig, mindenki számára elérhető volt. Meggyőződésem, hogy távozásának ellenére még hosszú ideig a Bianconeri közelében fog maradni. 

2020 nyarán megragadtam az arra vonatkozó lehetőséget, hogy a Barcelonába igazoljak, mivel a katalánok a világ egyik legnagyobb klubjának számítanak, s már korábban is megkerestek engem. Kilenc, Olaszországban, a Roma és a Juve kötelékében töltött idény után elérkezettnek láttam az időt arra, hogy valami újat próbáljak ki, én pedig kapva kaptam az alkalmon, s a világ egyik legjelentősebb gárdájához szerződtem, mivel ez egy olyan lépés és élmény volt, amit mindenképpen meg akartam tenni, illetve át akartam élni pályafutásom végéhez közeledve. 

A magam részéről számos korábbi labdarúgót látnék szívesen a Juventus új igazgatótanácsában, kezdve például Chiellinivel, elvégre Giorgio egy igazi bajnok, akivel én magam is együtt játszhattam, s aki ezen időszak alatt számos esetben tett tanúbizonyságot arról, hogy alaposan ismeri a labdarúgás különböző területeit. A jövőben természetesen én is szeretnék majd ismét szerepet vállalni a Zebráknál, akár edzőként, vagy menedzserként is, ám őszintén szólva még nem gondolkodtam komolyabban ezen, mivel egyelőre a futballra koncentrálok: úgy vélem, hogy még van bennem nagyjából három jó év, amit szeretnék a lehető legeredményesebben kihasználni. 

Amikor egy klubnál ilyen váratlan dolgok történnek, mindenki meglepődik, ezért pedig egyelőre nem tudhatjuk, hogy a csapat miként fog reagálni a változásokra. Azok a szakemberek, akik a Juventus kötelékében maradtak, pontosan tudják, hogy milyen szavakkal kell elmagyarázniuk a helyzetet a keret tagjainak, rajtuk kívül pedig természetesen ott van az együttes mestere, Massimiliano Allegri is. Úgy vélem, leginkább rajta múlik majd, hogy fenntartsa az egységet a gárdán belül, ami ennek alapján akár egy remek eredményt is elérhet majd a szezon végén, ám ettől függetlenül a Bianconerinek egyáltalán nem lesz könnyű dolga, főleg az ismert körülmények mellett...

Allegri egy nagyszerű edző, akit minden topklub nagy becsben tartana, nála pedig nincs megfelelőbb ember a Juventus irányítására. Én már az idény kezdetén is optimista voltam az Öreg Hölggyel kapcsolatban, holott ekkor még jóval kényesebb volt a helyzet, hiszen remekül ismerem Maxot, s tudom, hogy a mester milyen képességekkel rendelkezik. Nem volt kétségem afelől, hogy a szakvezető ezúttal is meg fogja találni a helyes utat a csapat számára, s hogy pozitív irányba fordítja majd a dolgokat. A torinóiaknak jelenleg már jóval nagyobb az önbizalmuk, mint az évad elején, emellett pedig a keret is egyensúlyba került önmagával, ami miatt úgy vélem, hogy a Scudettóért folyó küzdelem még mindig nyitottnak tekinthető. 

A mester számára nagyon fontos lesz, hogy Federico Chiesa és Paul Pogba újra bevethető legyen, ezen felül pedig az is sokat nyom majd a latba, hogy a csapat milyen rajtot fog venni a bajnokság januári újrakezdésénél. A Juventus mellett elsősorban az Intert és a Milant látom esélyesnek arra, hogy a Napoli kihívójává lépjen elő, akik viszont továbbra is szárnyalnak, s eddig nem mutatták jelét annak, hogy visszavennének kiváló formájukból. 

Dušan Vlahovićcsal kapcsolatban csak annyit tudnék mondani, hogy amikor az ember a Juve első számú csatára, s a bajnoki aranyéremért kell küzdenie, másfajta nyomás nehezedik rá, mint egy középcsapat feltörekvő reménységeként. A szerbnek meg kell tanulnia kezelni ezt a helyzetet, ez azonban egyáltalán nem könnyű mindössze huszonkét évesen. Dušannak folytatnia kell a megkezdett munkát, s nyugodtnak kell maradnia, ez pedig elvezet majd ahhoz, hogy idővel megtanul együtt élni a fent említett nyomással" – összegzett Pjanić.