A Juventus egykori legendás kapusa, Gianluigi Buffon a minap hosszabb interjút adott az olasz médiának, melynek keretein belül megfogalmazta véleményét a katari világbajnoksággal, illetve napjaink legjobb, feltörekvő itáliai hálóőreivel kapcsolatban, ezen felül pedig szót ejtett a Scudettóért folyó versenyről, s a jelenlegi éllovas Napoli, illetve az Öreg Hölgy folytatással kapcsolatos esélyeiről is. Az alábbiakban ezen gondolatok magyar fordítását olvashatjátok. 

"A katari világbajnoksággal kapcsolatban igen furcsa érzéseim vannak, mivel az efféle tornákat általában igen érzelmesen szoktam megélni, ez azonban nem jellemző a mostani esetben. Nem tudom, hogy ez Olaszország vb-ről való lemaradásának, vagy inkább a médiavisszhang hiányának köszönhető-e, ám abban biztos vagyok, hogy a rendkívül szokatlan, téli időpont sokat elvon a jól megszokott világbajnoki élményből, s ez bizonyára nem csak az én esetemben van így" – jelentette ki a Rai Radio1 adásában. 

"A nyitóünnepség ennek ellenére persze gyönyörű volt, a meccs maga viszont egy kicsit csalódást okozott nekem, mivel ennél többet vártam volna Katartól, bár, ha az általuk mutatott játék képére gondolok, a rájuk helyezett nagy nyomás, valamint a felelősség terhe minden bizonnyal nagyban befolyásolta őket. Úgy gondolom, hogy a rendező válogatott jóval erősebb, mint amilyennek első mérkőzésükön láttuk őket, s az, hogy alapvetően nem szoktak ekkora stadionokban, ennyi ember előtt futballozni, valószínűleg nagy hátrányt jelentett nekik. 

Nem örültem volna annak, ha Olaszország nem nyeri meg az Európa-bajnokságot, ám közben kijut a vb-re, még akkor sem, ha adott esetben én is kerettag lehettem volna a világtornán. Ha mindez negyven esztendős koromban következett volna be, valószínűleg akkor is jobban örültem volna egy Eb-sikernek, mivel ezt a serleget sosem nyerhettem meg karrierem során, ha viszont fiatalabb lennék, egy világbajnoki kerettagságot semmi másért sem cserélnék el a világon. 

A tornán mindenekelőtt Kamerunnak fogok szurkolni, mivel már az 1982-es vb-in is az ő sikerükért szorítottam, az 1990-es, olaszországi tornán pedig végképp belopták magukat a szívembe, értve ezalatt a teljes alakulatot, ám különösképpen olyan kiváló labdarúgókat, mint példaképem, Thomas N'Kono, Roger Milla, vagy éppen François Oman-Biyik. Az akkori kameruni nemzeti csapat kezdőjét szerintem a mai napig képes lennék kívülről felsorolni. 

Úgy vélem, hogy pozitív és igazságos dolognak számít, hogy Iránt nem zárták ki a tornáról, mivel a sportban az eredmények alapján kell lehetőséget biztosítani egy-egy csapatnak, vagy versenyzőnek. Az irániak a selejtezőkön mutatott teljesítményük által kiérdemelték, hogy pályára léphessenek Katarban, s ha részvételük által emellett még fel is hívják a figyelmet az emberi jogok fontosságára, ittlétük még fontosabbá válik majd. Tisztelem az Irán címeres mezét viselő futballisták eddig mutatott bátorságát, s bízom benne, hogy tetteikkel és gesztusaikkal mindenki számára példaképként szolgálnak majd. 

Biztos vagyok benne, hogy a klubszezon újrakezdése után a Juventus mindenképpen azon együttesek között fogja találni magát, melyek produkcióját érdemes lesz figyelemmel kísérni, mivel amennyiben a teljes keret bevethetőnek fog bizonyulni, a Bianconeri egy rendkívül félelmetes gárdává válik majd. Nem gondolnám, hogy jelen pillanatban helyénvaló lenne a bajnoki versenybe való esetleges visszatérésről beszélni, mivel ahhoz, hogy ez megtörténjen, két dolognak kellene bekövetkeznie. 

Az első az lenne, hogy a Juventus folytonosságot vigyen eredményeibe, s megőrizze az elmúlt összecsapásokon látott jó formáját, a másik, s a nehezebb tényező viszont a Napolival áll összefüggésben, elvégre Luciano Spalletti fiainak mindenképpen vissza kellene esnie ahhoz, hogy bárki más beleszólhasson a Scudettóért folyó harcba. A déliek az elmúlt négy-öt hónapban egy tökéletesen működő gépezetnek tűntek, s úgy vélem, hogy a mester és a keret olyan felszabadult örömmel és kiváló formával bír, mely csak nagyon ritkán jellemezte a Partenopeit a történelem során. 

Az olasz hálóőrök felemelkedésével kapcsolatban elsősorban két dolgot emelnék ki: az első az lenne, hogy az utóbbi idényekben a Serie A klubjai elkezdtek több lehetőséget adni a hazai kapustehetségeknek, akik ekképp bátran játszhattak, sőt hibázhattak anélkül, hogy a partvonalon kívülre kerültek volna. A második tényező, hogy néhány egykori reménység, mint például Guglielmo Vicario, vagy éppen Ivan Provedel nagy fejlődésen mentek keresztül, s elérték azt az érettségi szintet, melynek alapján jogosnak tekinthetjük az irántuk mutatott érdeklődést és médiafelhajtást. 

Vicario olykor egészen elképesztő dolgokat visz véghez, míg Provedel egy rendkívül kiegyensúlyozott idényen van túl, melynek során szinte mindvégig képes volt ugyanazon a magas szinten teljesíteni. Rajtuk kívül persze ott van még Alex Meret is, aki csapata produkciójával összhangban remek évadot fut a Napoli színeiben, s akkor még meg sem említettem Marco Carnesecchit, aki egyértelműen bajnoki tulajdonságokkal rendelkezik. Úgy látom, hogy az olasz futball erős tartalékokkal bír ezen a poszton" – összegzett Buffon.