A Juventus egykori középpályása, a Tottenham Hotspur kötelékében idén remek szezont futó, s már most öt gólnál tartó Rodrigo Bentancur a minap hosszabb interjút adott a torinói illetőségű Tuttosportnak, melyben értékelte klubváltásának körülményeit, beszélt az Öreg Hölgyhöz fűződő emlékekről, valamint kitért a világbajnoksággal kapcsolatos ambícióira s Antonio Conte szerepére is. 

"Igazság szerint nagyon boldognak érzem magam, s örülök mindannak, amit a Tottenham kötelékében elértem. Még a szezon felénél sem járunk, s máris három találatot lőttem ebben az idényben (ez a szám tegnap este ötre emelkedett – a szerk.), amit annak köszönhetek, hogy a szurkolóink által csak Antoniónak nevezett mesterünk némileg módosított játékrendszerünkön, s három középpályást vet be az egyes mérkőzéseken" – kezdte mondanivalóját a dél-amerikai labdarúgó. 

"Conte azt kérte tőlem, hogy legyek következetesebb az ellenfél térfelén, s hogy próbáljak többször lőni, az eredmények pedig véleményem szerint mindenki számára észrevehetőek lehetnek. Úgy gondolom, hogy jó szereplésünk csupán a saját képességeinkbe vetett bizalom mértékén múlik, elvégre mikor egy játékos azt érzi, hogy hisznek benne, akkor képes lehet leküzdeni gátjait, és elérni egy magasabb szintet, ahogy az velem is történt. 

Mesterünk fontos szerepet szán nekem együttesében, én pedig igyekszem maximálisan megfelelni elvárásainak, mivel élvezem, hogy bízik bennem. Mióta Conte átvette az irányítást a Tottenhamnél, a csapat mentalitása teljesen megváltozott, mely egy biztos alapot teremtett számunkra az építkezéshez is, ezért pedig Antonio állandóan arra törekszik, hogy még jobb teljesítményre sarkalljon bennünket, valamint, hogy még többet hozzon ki belőlünk. 

A tévében gyakran megtekintem a Boca Juniors és a Juventus mérkőzéseit, az időeltolódás miatt azonban főleg csak a Bianconeri meccseit követem. Mindez nagyon fontos számomra, ugyanis egykori csapattársaim közül sokakkal mind a mai napig rendkívül jó kapcsolatban állok. A dél-amerikai labdarúgókkal például nagyon szoros barátságokat kötöttem torinói éveim alatt, Alex Sandrónak, Danilónak, Dybalának, Cuadradónak, valamint nekem pedig van is egy közös Whatsapp-csoportunk, amibe rengeteg üzenetet írunk, s ami még annak ellenére is megmaradt, hogy én a Tottenhamhez igazoltam, Paulo pedig az AS Romához szerződött. 

A Juventusnál töltött első három évem leginkább a fejlődésről, illetve a meccsről meccsre való növekedésről szólt, ezért pedig erre az időszakra mindenképpen pozitív érzésekkel tekintek vissza. Utolsó két torinói idényem ezzel szemben a legkevésbé sem volt kielégítő, melyben bizonyára az is közrejátszott, hogy a csapat elvesztette korábbi sikeréhségét és dühét. Ha egy alakulat sok trófeát nyer egymás után, fennáll a veszélye annak, hogy hozzászokik a győzelmekhez, s magától értetődőnek tartja azokat, ami együtt jár a motiváció elvesztésével is. 

A Zebrák nagyon szerették volna megnyerni a Bajnokok Ligáját, az pedig, hogy nem sikerült csúcsra érnünk a sorozatban, rendkívül frusztrált bennünket. Általánosságban véve úgy vélem, hogy fantasztikus éveket tölthettem a Juventusnál, s hogy rengeteget fejlődtem ezen időszak alatt, mivel a klub minden szükséges dolgot biztosított számomra, a drukkerek pedig mindig is közel álltak hozzám. A Juve mindig is a családom volt, ez az érzés pedig azóta sem változott, s nem is fog változni, így tehát egyedül sorozatos győzelmeket, és minden jót tudnék kívánni az Öreg Hölgynek. 

Váltásomnak nem voltak különösebb okai, azonban egy idő után azt éreztem, hogy túlzottan sok ideje vagyok a Bianconerinél, ami miatt szerettem volna egy kis környezetváltozást, ezt pedig teljes mértékben megkaptam azzal, hogy a Spurshöz igazoltam, mivel itt a bajnokság, a futballstílus, az atmoszféra, de még a gólok is másmilyenek, mint Olaszországban. A Premier League egy nagy minőségi ugrást jelentett számomra, ám ha nem tudtam volna felnőni a feladathoz, akkor most bizonyára nem beszélhetnék ezekről a tapasztalatokról. 

A Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében az AC Milannal kell majd összemérnünk tudásunkat. A Rossoneri egy hatalmas klub, akik az elmúlt időszakban végre ismét a legjobbak között szerepelnek. A milánóiaknak csodálatos labdarúgóik vannak, a párharc azonban minden bizonnyal a középpályán fog eldőlni, ugyanis ez az a csapatrész, melynek minősége a legtöbbet nyom a latba a nemzetközi meccseken. A Milan valószínűleg alaposan felkészíti majd védelmét, hogy az bátran nézhessen szembe támadósorunkkal, ám véleményem szerint még ezzel együtt is bátran alapozhatunk itteni kvalitásinkra, mivel Kane, Son, illetve a mostanra szerencsére visszatérő Kulusevski bármikor képesek megoldani az éppen aktuális helyzeteket. 

Dél-Amerikában más futballstílus uralkodik, mint Európában, a legfőbb különbség pedig a mentalitás terén mutatkozik meg, hiszen mi minden egyes percet úgy élünk meg a meccseken, mintha az lenne az utolsó az életünkben. Válogatott szinten talán csak Argentína, Olaszország, valamint Anglia rendelkezik olyan őrülten jó mentalitással, mint Uruguay, ezért pedig nagyon várom már a világbajnokság kezdetét. Remélem, hogy sokáig jutunk majd a torna során, s olyan világsztárok mellett, mint Federico Valverde, Darwin Núñez, Edinson Cavani, vagy Luís Suárez, ez nem is lenne különösebb csoda" – zárta szavait Bentancur.