Mandžukić: "A Juve nem való mindenkinek"

mandzukic.jpgA ma reggeli órákban egy hosszabb interjú jelent meg a La Gazzetta dello Sport hasábjain a Juventus egykori horvát kiválóságágával, Mario Mandžukićcsal, melyben a nemrég visszavonuló center szót ejtett az Inter elleni Derby d'Italiáról, a csapat problémáiról, Max Allegri ezekben való szerepéről, valamint arról is, hogy mit tanácsolna a Zebrák feltörekvő tehetségeinek. 

"Mindig is kedveltem a Juve-Inter meccseket, s minél nagyobb volt a kihívás, annál jobban élveztem a játékot, hiszen annál nagyobb ambícióm volt a győzelem elérésére. Mindenképpen szeretném az Allianz Stadiumban megtekinteni a meccset, ha pedig erre nem lesz lehetőségem, akkor a tévében fogom követni azt, mivel soha, egyetlen Juventus-mérkőzést sem hagyok ki" – fogalmazott bevezetőként. 

"Hogy a Juve-drukkerek jobban hiányolnak engem, mint Ronaldót vagy Carlos Tévezt? Nos, hálás vagyok mindazoknak, akik szeretettel emlékeznek rám, s külön örülök ennek a hírnek Cristiano miatt, ugyanis a portugál sokkal nagyobb és nagyszerűbb dolgokat vitt véghez a csapatnál, mint amire én képes voltam. Úgy vélem, hogy a szóban forgó szurkolók elsősoran azt a küzdeni akarást, illetve azt a szellemiséget tartották megnyerőnek, amit többek között Tévez és én is képviseltünk a pályán, s mely gyakran győzelemhez vezette a Zebrákat. 

Kívülről nem lenne könnyű megítélni, hogy mi a gond a Juventusszal, azonban a futballban semmi nem tart örökké, ezért pedig előbb-utóbb a Bianconeri olaszországi egyeduralmának is véget kellett érnie. A csapat természetesen még mindig számos minőségi labdarúgóval rendelkezik, ezért pedig biztos vagyok benne, hogy az együttes vissza fog térni arra a szintre, ahol a szurkolók látni szeretnék kedvenceiket. A Juve nem való mindenki számára, s az alakulat számos páratlan vezéregyéniséget veszített el az elmúlt idényekben, olyan játékosokat, akik tudták, hogy milyen módon lehet nyerni, mindazonáltal az ebből fakadó negatív ciklus hamarosan be fog zárulni véleményem szerint. 

Nem meglepő, hogy a drukkerek elsősorban az edzőt veszik elő, mikor nem jönnek az elvárt eredmények, s e tekintetben egyáltalán nem érdekes, hogy ugyanaz a szakember mit tett egy, két, vagy akár öt évvel ezelőtt. A labdarúgás világában egyedül a pillanatnyi teljesítmény számít, azonban Max Allegri – akivel egyébként a mai napig tartom a kapcsolatot – bizonyítottan nagyszerű tréner, ami akkor is így van, ha a szezon eddigi része nem sikerült túlzottan jól az Öreg Hölgy számára. Max személyében egy kiváló mestert ismerhettem meg, ezért pedig úgy vélem, hogy a Juve képes lehet megfordítani a jelenlegi tendenciákat. 

Meggyőződésem, hogy a Juve ismét a tűz közelébe tud kerülni a bajnokságban, ám ez nem egy-két játékoson múlik, hanem a teljes csapaton, melynek ismét kollektív elszántságot kellene mutatnia, ezért pedig önmagában Pogba és Chiesa visszatérése sem fogja orvosolni a gondokat. A 2015/2016-os szezonban, mikor összefogtunk, s elhatároztuk, hogy megnyerjük a Scudettót, még egy tízpontos hátrányból is sikerült felállnunk, azonban ha ekkora lemaradás áll fenn, a célok elérése a riválisoktól is függ, akik pedig a Serie A keménysége miatt biztosan hullajtanak majd néhány pontot út közben. 

Egy-egy meccsen viszonylag könnyű jól teljesíteni, egy bajnoki címhez viszont ezt hétről-hétre meg kell ismételni, ami már egyáltalán nem egyszerű feladat. Mivel már nem vagyok a csapat öltözőjének tagja, nem szolgálhatok információval arról, hogy jelenleg milyen légkör uralkodik a kereten belül, ugyanakkor hiszek abban, hogy a klub szellemisége nem veszett ki a futballistákból. A fiataloknak időt kell adnunk, mivel, hogy csak egyetlen példát említsek, egy ifjú védő akkor sem válik két meccs alatt az új Giorgio Chiellinivé, ha a világ összes tehetségét a magáénak tudhatja. 

Ha Fabio Miretti, Nicolò Fagioli, vagy Matías Soulé azt kérdeznék tőlem, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy jól teljesítsenek a Bianconerinél, azt mondanám, hogy dolgozzanak keményen minden nap, hallgassák meg a mester javaslatait, s figyeljék azokat a játékosokat, akik posztjukhoz hasonló szerepkörben futballoznak, mivel a tapasztaltabb csapattársaktól mindig csak tanulni lehet. Végezetül azt tanácsolnám nekik, hogy amint megkapják a lehetőséget, éljenek vele, s adjanak bele mindent, ami csak tőlük telik. 

Nem gondolnám, hogy Dušan Vlahovićnak szüksége lenne a tanácsaimra. Az egyetlen dolog, amit mondanék neki, inkább egy szempont lenne: játékosként sosem arra gondoltam, hogy miként szerezhetnék gólt az adott meccsen, hanem arra, hogy a csapatnak meg kell nyernie az összecsapást. Az együttesen rengeteg úton lehet segíteni, a Juventusnál pedig a győzelem az egyetlen dolog, ami számít, így tehát nekünk is ebből kellett kiindulnunk. Ha futsz, ha párharcokat nyersz, ha megmutatod elszántságodat a riválisoknak, ha jó döntéseket hozol a pályán, ha lehetőségeket hozol létre társaidnak, vagy ha betartod az edző utasításait, már alapvetően is hozzájárulsz a győzelemhez. Mi értelme van annak, ha mesterhármast rúgsz, de elveszíted a meccset?  Vlahović már megmutatta, hogy egy nagyszerű kilences, most pedig egyedül tőle, s az ő ambícióitól függ, hogy a világ legjobbjai közé kerül-e. 

A Mr. No Good becenév egy rendkívül kedves sráctól, Patrice Evrától származik. Őszintén szólva, mindig is kedveltem ezt az elnevezést, bár a csapattársaim tudták, hogy szeretem a jó humort, s akik ismernek, igen gyakran látnak nevetni. Ennek ellenére, olykor a futballpályán, valamint az életben is megmutattam azt az oldalamat, melyet Mr. No Goodnak neveznek, ha szükség volt erre" – összegzett Mandžukić.