Hosszas huzavona után, ám megvan a Juventus első nyári igazolása, ráadásul nem is akármilyen labdarúgót sikerült szerezni, ugyanis  Ángel Fabián Di Maríát igazolta le a Bianconeri, akit ugyan komolyabban nem kell bemutatnom szerintem senkinek, ám mindenképp érdemes beszélni arról, hogy mit adhat ennek a Juventusnak, milyen hatással lehet a csapatra, hol érdemes vele számolni, és vajon kockázatokkal jár-e az, hogy egy 34 esztendős szélsőt édesgetett magához az Öreg Hölgy. 

A fentebb említett életkor már igencsak magasnak számít a labdarúgásban, különösen egy szélső esetében. Ekkor már a labdarúgók többsége a visszavonulását fontolgatja, ám ez Di María esetében szóba sem jöhet, ugyanis még mindig klasszis szinten képes teljesíteni. Még mindig gyors, technikája semmit sem kopott, elszántsága pedig továbbra is kitart. Az, hogy még a mai napig olyan dolgos játékos, nem is feltétlen a mentalitásában keresendő, ugyanis ez sokkal mélyebbről fakad, már kisgyerek korában is elképesztően hiperaktív volt, egy évesen egy kútból kellett kimenteni, rá egy évre pedig csak az édesanyján múlt, hogy ne gázolja el egy autó. Mindenképp érdemes kitérni arra is, hogy nem csak ekkor fogta Fortuna a kezét, hanem egész karrierje során, ugyanis elkerülték a komoly sérülések, és a mai napig nagyon ritkán hagy ki meccseket egészségügyi problémák miatt. Igaz, teljes szezonokat már nem játszik végig, amik valamelyest betudható annak is, hogy a PSG-ben egy csöppet komolyabb konkurenciája akadt, mint amilyennel Torinóban fog szembenézni. 

Úgy hiszem, hogy évi 30 meccset itt is gond nélkül le fog tudni játszani (egy szezonnal korábban még 40 összecsapás felett teljesített, nem tartom kizártnak, hogy ismét hasonló szám fog a neve mellett szerepelni az évad végeztével). Szükség is lesz arra, hogy beszámítható legyen mindig, ugyanis Chiesa felépülése időt fog még igénybe venni, az ő kiválásával pedig különösképp hiánycikké váltak a gólok, a gólpasszok és a kreativitás, és ekkor még szóba sem került Dybala távozása, aki szintén ezért felelt. Ha valaki, akkor szerintem Di María meg fog tudni mérkőzni a feladattal, elvégre 676 profi mérkőzéssel, 154 góllal és 243 gólpasszal a háta mögött tudja mi fán terem a kanadai pontok gyűjtögetése. Nyilvánvalóan egy számára új országba érkezik, ahol még nem játszott, de azt hiszem nem fog gondot okozni neki a Serie A légkörének megszokása. 

Allegrinek sem kell lebutítania az argentint, bár azért az a kreativitás, amit Ángel meg szokott engedni magának, az bizonyára szúrná kissé a Mister szemét, ám az a rutin és szorgosság, amivel rendelkezik, bizonyára megnyugtatja annyira Maxot, hogy ezt látván ne tépje le magáról a zakót. Gyakorlatilag tökéletesen passzol Di María játékstílusa Allegri felfogásába, ugyanis kevés jobban kontrázó szélső van még mindig, mint amilyen a dél-amerikai, emellett védekezésből is kiveszi a részét, taktikailag fegyelmezett, mindkét szélen bevethető, de a legfontosabb tulajdonsága, hogy képes irányítani csapatát. A Juventus legnagyobb gondja pont az, hogy sehogy sem tudja összekötni a csapatrészeket, ezt pedig ő a szélről tökéletesen meg tudná oldani. Képes lenne kiszolgálni Vlahovićot, a jobb oldalon szerepelve saját maga is képes lenne gólokkal beszállni a közösbe, az egy az egy elleni párharcokat képes lenne megnyerni nagyszerű cseleinek hála, és nem utolsó sorban tudna olyan kulcspasszokat kiosztani, amiket társai nem mernek megtenni. 

Különösen addig lesz igazán komoly szerepe, míg Chiesa nem képes ismételten jó formába lendülni, de jelen állás szerint mindaddig a bal oldalon fog szerepelni, hogy Cuadrado tudjon a jobbon szolgálatot teljesíteni, mely információ nem igazán nyugtat meg, mert a kolumbiai már hosszú évek óta nem képes szélső támadóként igazán hasznos lenni. Azt egyébként egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy hosszabb távon is balszélsőként számítson rá Allegri, vonalszélsőként alkalmazva, ezzel is lekorlátozva képességeit, ahogy Chiesával tenné és tette is ezt a jobb oldalon.

Szerepeljen igazából bárhol, én Carlos Tévezhez és Dani Alveshez hasonló teljesítményt várok el tőle, és azt, hogy olyan vezérbika váljon belőle, ami máshol nem lehetett belőle. Nem képességei miatt, egész egyszerűen nehéz kibontakozni olyan játékosok mellett, mint amilyen Madridban Ronaldo volt, az argentin válogatottban és a PSG-ben Messi, aki mellett még ott van Mbappé és Neymar is, korábban pedig Ibrahimović, ám még így is bőven szóhoz jutott Ángеl ilyen nevek mellett is. Bizonyára hozzájárult a róla kialakult képhez, hogy nem egy Insta-celeb, nem a nők bálványa, ezért nem egy felkapott sztár, ám ettől még nevezhetjük egy lapon a fentebb említett nevekkel, különösképp Tévezzel és Alvessel, akik hasonlóképpen voltak megítélve, mint Di María. Ettől függetlenül még egy bajnok, ugyanis 30 trófeával, egy olimpiai éremmel, és az Argentína év legjobbjának járó díjjával (2014) nem mindenki büszkélkedhet. 

Igaz, ami igaz, nem ment egykönnyen a megegyezés vele, nagyon sokat várt a klub a válaszára, gyakorlatilag minden követ megmozgattak érte, de azért azt is meg lehet érteni, hogy egy nyaralását töltő, a visszavonulásától már nem messze álló játékos nem fog cigánykerekeket hányva Torinóba száguldani az első hívó szóra. Így volt ez Ronaldónál, Pogbánál, és még sorolhatnám, ilyen komoly játékosoknál nem megy a megegyezés olyan könnyen, mint azon fiatal futballistáknál, akiknek álma a Juventus. Di Maríánál ez nincs így, sosem állította ezt, de biztos vagyok benne, hogy profi módjára, minden tőle telhetőt meg fog tenni a zebracsíkos mezért, ahogy azt első nyilatkozatában el is mondta.

Nem igazán támogatom jómagam sem a harmincon felüli játékosok megszerzését, ám a folyamatos fiatalítás sem megoldás, különösképp, hogy gyakorlatilag alig tudunk megnevezni olyan játékosokat akik vezéralkatok, vagy azok lehetnek. Ezért is igazán égetően fontos Ángel megszerzése, mert ő azzá válhat, és, ha csak egy évig is, de megoldást tud majd jelenteni. Rövidtávú, ám fontos igazolás, ugyanis amennyiben Chiesa ismét olyan játékossá tudna válni, mint amilyen Pirlo kezei alatt volt, akkor már csak egy, fiatalabb szélsőt kell majd szerződtetni, hogy teljes legyen a támadó hármas, addig pedig az argentin tudja helyettesíteni az olaszt. Én egyébként mindenképp egy Di Maríához hasonló szélsőben gondolkoznék majd, és inkább választanék a 26-28 éves labdarúgók közül, mert mint mondtam, csak fiatalokból nem lehet bajnokcsapatot építeni, szükség van a megfelelő rutinra is. 

Úgy hiszem, hogy meg fog dolgozni azért a 6 millió eurós bérért, és bízom benne, hogy a szezon végén újból tárgyalóasztalhoz fognak ülni a felek, hogy egyeztessenek még egy évről, mert az azt jelentené, hogy bevált. Ám fontos leszögeznem, nem szabad átesni a ló túloldalára sem, ugyanis az sem lenne jó, ha a fiatalok elől venné el a lehetőséget, egy kicsit azért félteném emiatt Chiesát.