Allegri: "Dybala elhitte, hogy ő az új Messi"

allegri_2022.jpgA Juventus mestere, Massimiliano Allegri a napokban hosszabb interjút adott az olasz DAZN legendás munkatársának, Andrea Barzaglinak az elmúlt idénnyel, valamint a Bianconeri előtt álló mercatóval, illetve a következő szezonnal kapcsolatban, melynek keretein belül szót ejtett az átigazolási ablak lehetséges érkezőiről, az együttes potenciális vezéreiről, az elmúlt hónapok sikertelenségének okairól, továbbá Dušan Vlahovićról és Paulo Dybaláról is, mely nyilatkozat magyar fordítását az alábbiakban tesszük közzé. 

"Tisztában vagyok vele, hogy a Milan, az Inter, valamint a Napoli előttünk végeztek a tabellán, azonban nem gondolnám, hogy e csapatok jobbak lettek volna nálunk. Való igaz, hogy az ellenük való, közvetlen összecsapásokon nem sikerült győzelmet aratnunk, ám ez azért alakulhatott így, mert karakterünket és az adott helyzetek kezelését tekintve hiányzott belőlünk valami. A tapasztalat, illetve az ezzel párosuló vezéregyéniség csak egy bizonyos életkor elérését követően alakul ki a játékosoknál, s annak idején éppen ezért jelentett ennek a keretnek oly sokat Giorgio Chiellini, Andrea Barzagli, Gigi Buffon, vagy éppen Claudio Marchisio. 

A jövőt illetően jelenleg két labdarúgónknál látom azt, hogy alakulatunk vezérei lehetnek, ők pedig Matthijs de Ligt és Manuel Locatelli. Manuel véleményem szerint kiváló igazolásnak bizonyult, s meggyőződésem, hogy a jövőben akár a Juventus csapatkapitányává is válhat majd, mivel megvan benne az a technikai minőség, valamint az az erkölcsi tartás, melyeknek köszönhetően hosszú ideig az Öreg Hölgy kötelékében maradhat.

Mellettük természetesen Danilo is rendkívül kellemes meglepetés volt számomra, mivel ő is fontos szereplővé nőtte ki magát az öltöző szempontjából, aki ha megszólal, sosem a jól bevált közhelyeket puffogtatja, beszédjeivel pedig gyakran képes erőt adni a srácoknak. Úgy vélem, hogy egy jó vezér inkább hallgat, s mindig a csapatot helyezi előtérbe, az együttes pedig emiatt elismeri őt, mint vezetőjét. A jövőre nézve természetesen Fabio Mirettiben is nagy lehetőségek lakoznak, aki az elmúlt idény végén négy bajnokin is lehetőséget kapott, ahol kiváló teljesítményt nyújtott, megbízhatósága pedig minden bizonnyal nagy segítséget jelent majd számunkra a jövőben. 

Úgy vélem, hogy Dušan Vlahović a maga módján idővel szintén csapatunk egyik legmeghatározóbb alakja lehet majd, mivel támadónk egy végletekig elkötelezett személyiség, aki mindig, minden helyzetben nyerni akar, s aki annak ellenére, hogy nem a szavak embere, karizmája által mégis alapvető befolyással bír társaira a pályán zajló események közben. Pályafutásom során olyan labdarúgókkal volt alkalmam együtt tevékenykedni, mint Cristiano Ronaldo, Zlatan Ibrahimović, Robinho, Ronaldinho, Antonio Cassano, Clarence Seedorf, Andrea Pirlo, vagy Gigi Buffon, akik mind-mind elképesztő bajnokok voltak, s karakterüket tekintve hasonló jellemvonásokkal rendelkeztek, mint Dušan. 

Az egyetlen fontosabb játékos, akivel nem volt lehetőségem együtt dolgozni, az Lionel Messi, azonban ezzel együtt sem bánkódhatom, mivel minden egyes alkalommal hálával és fel-felbukkanó izgalommal gondolok vissza azokra az évekre, mikor a fent említett nagyszerű futballistákat edzhettem, akiktől egytől-egyig sokat tanultam, s rengeteg tapasztalatot szereztem. Nyilvánvaló módon olykor még velük is voltak kisebb-nagyobb összezördüléseim, ám ezt sem én, sem pedig ők nem vették magukra, hiszen megítélésem szerint az a játékos nem is igazi bajnok, aki egy vita után sértődötten vonul ki az öltözőből, s máris ügynöke után kiált segítségért fohászkodva. Egy valódi bajnok még a legnehezebb pillanatokban is büszke marad, s minden erejével be akarja bizonyítani, hogy továbbra is bajnok, ami gyakran meccsek, vagy akár trófeák megnyeréséhez segíti hozzá együttesét. 

Tavaly ilyenkor elsősorban azért mondtam nemet a Real Madrid hívására, mert úgy gondoltam, hogy a Juventus újjáépítése nagyobb szakmai kihívást jelent, mint a Blancók irányítása. A Bianconeri alapvetően is egy jelentős kihívás lehet minden edző számára, s ha ehhez hozzávesszük, hogy itt egy csodálatos szurkolókkal, nagyszerű játékosokkal, s felkészült igazgatókkal teli környezetben tevékenykedhetek, más szempontból is találunk előnyöket a torinói munkavállalásban. Legfőbb célom továbbra is az, hogy jól szerepeljek, s idővel győzelmeket arassak Olaszországban és Európában, a következő szezonban pedig mindent meg fogunk tenni ezek eléréséért. 

Paul Pogba valószínűleg nem fog visszatérni hozzánk, mert fél attól, hogy ismét legyőzném őt kosárlabdában. Először fociban is legyőztem őt, tehát a lábaival is kikapott tőlem, aztán kosárban is, így pedig a kezeivel is vereséget szenvedett, ám utóbbi alkalommal olyan rosszul játszott, mintha a karjai helyén deszkalapok lettek volna. Szerintem ez a valódi oka annak, hogy elment a Juventustól, s egy ilyen megsemmisítő vereség után őszintén szólva én magam sem szívesen térnék vissza ahhoz, aki elvert engem...

Paulo Dybalával kapcsolatban maximum annyit mondhatok, hogy a támadónak most mindenekelőtt vissza kellene találnia önmagához, ugyanis véleményem szerint volt egy pont karrierje során, mikor elgondolkodott azon, majd el is hitte azt, hogy ő az új Lionel Messi, ez a tudat pedig rendkívül negatívan befolyásolta pályafutását. Egy játékos sosem gondolhatja azt, hogy egy napon képes lesz egy legendás előd nyomába lépni, hiszen annak ellenére, hogy valaki istentől kapott tehetséggel rendelkezik, s fantasztikus módon futballozik, még nem lesz a világtörténelem egyik legjobb labdarúgója, hiszen ehhez rendkívül sok munka, s hatalmas elhivatottság szükségeltetik, természetesen a kellő alázat mellett. 

Úgy vélem, hogy ha egy csapat győzelmet arat, az egyszerűen nem játszhat rosszul, ennek alátámasztásához pedig elég csak fordított logikát alkalmaznunk, s vetni egy pillantást azon együttesekre, melyek jó játékkal is veszítenek, s ugyanúgy kritizálják őket, mert nem jön az eredmény. Annak, hogy valaki sikert érjen el, természetesen rendkívül sok módja van, mivel a jó futballisták önmagukban nem elegendők a trófeákhoz. Ezeket a játékosokat ugyanis el kell helyezned egy megfelelő rendszerbe, emellett pedig hozzájuk passzoló taktikai elképzeléseket kell megismertetned velük. 

A Milan és a Juventus példának okáért két különféle mentalitással rendelkezik, azonban a két alakulat céljai közel azonosnak számítanak. A Bianconerinek pontos, jól meghatározható DNS-e van, ugyanis az Öreg Hölgynél mindig keményen kell dolgozni, ennek a munkának pedig méltónak kell lennie Olaszország legnagyobb csapatához, mely az elmúlt évtizedben Európában is rendszeres szereplővé vált. A fekete-fehérek kilenc BL-döntőt játszottak történelmük során, ez pedig már önmagában is óriási eredménynek tekinthető, ennek nyomán pedig a klubnak mindig olyan labdarúgókat kell igazolnia az egyes transzferablakokban, akik kellőképpen idomulnak a Zebrák hagyományaihoz. 

A legfőbb különbség az, hogy mikor egy valóban nagyszerű csapat mestere vagy, az egyetlen cél mindenképpen a győzelem lehet. Magától értetődő, hogy mindannyian jól akarunk futballozni, ám ez egy rendkívül elvont fogalom, mivel egy-egy meccsről mindenkinek csak a jelentősebb pillanatok maradnak meg az emlékezetében. Példának okáért, Ronaldo Torinóban szerzett, ollózós góljára mindenki tisztán emlékszik, viszont arra senki, hogy maga az akció miként épült fel. A siker a játékosok tulajdonságai mellett a klub DNS-étől is függ, melyen viszont szintén nem lehet érdemben változtatni. Ha egy topcsapat trénere, vagy labdarúgója vagy, egészen egyszerűen nyerned kell, melyhez minden évben különféle módszereket kell találnod, különben túlzottan kiismerhető, s ekképp legyőzhető leszel. 

Az elmúlt napokban azt tapasztaltam, hogy senki sem beszél annak a Real Madridnak a játékstílusáról, mely Európa legsikeresebb klubja, s idén is megnyerte a Bajnokok Ligáját, azonban ez javarészt mindig is így volt, hiszen a Blancóknál jóval több szó esik a Barcelona évezred elején kivitelezett forradalmáról, dacára annak, hogy a katalánok semmi jelentős trófeát nem nyertek Pep Guardiola, Lionel Messi, Andrés Iniesta, Sergio Busquets, vagy Xavi Hernández előtt. A Serie A ezzel szemben nem forradalmasít, hanem más országokat és más bajnokságokat másol, ezért pedig állandó lemaradásban van a többiekhez képest, miközben sokkal célravezetőbb lenne a saját kvalitásainkra összpontosítanunk, a ahhoz igazítani taktikánkat is. 

Meggyőződésem, hogy az U23-as alakulat rendkívül fontos szerepet játszik a fiatalok fejlődésében, mivel a primavera-gárda, valamint a felnőtt csapat között túlságosan nagy különbség áll fenn, a B-csapat pedig egyfajta hidat képez a két együttes között. Azon ifjak, akik felkerülnek hozzánk a Serie C-ből, általában képesek tartani az elvárt tempót, s mind fizikailag, mind pedig mentálisan a megfelelő szintet képviselik, melyre a fentebb említett Miretti is kiváló példa lehet. 

Ha pályafutásom két BL-döntője közül újra lejátszhatnám valamelyiket, gondolkodás nélkül a Barcelona elleni berlini fináléra esne a választásom, ugyanis kevesebb sérülttel, s jobb elképzelésekkel véleményem szerint képesek lehettünk volna győzelmet aratni a Blaugranata ellen. A 2017-es, Real Madrid elleni cardiffi döntő teljesen más jellegű volt, mivel csapatunk addigra teljesen elkészült az erejével, míg a Királyiak felszállóágban voltak, ez pedig annak ellenére is eldöntötte a lényegi kérdéseket, hogy mi négy hónap alatt tökéletesítettünk egy szisztémát a négy támadós rendszerrel, emiatt pedig mi számítottunk a favoritoknak is.

Az első félidőben mindenesetre nagy árat fizettünk az általunk elszenvedett sérülések miatt, védelmünk pedig a második játékrészbe összehanyatlott, pedig a legendás kosáredző, Ettore Messina már nagyon régen megmondta, hogy egy csapat csak eredményeb védekezéssel nyerheti meg az igazán nagy trófeákat, ami egyébként idén is bebizonyosodott a Real, vagy tavaly a Chelsea esetében, de ide lehetne sorolni a Copa América-győztes Argentínát, vagy az Európa-bajnokságot nyerő olasz válogatottat is" – összegzett Allegri.