A Juventus a holnapi napon a szezon egyik legfontosabb mérkőzését fogja megvívni a Stadio Olimpico gyepén, ugyanis a fekete-fehérek az ősi rivális Inter alakulatával néznek majd szembe a Coppa Italia trófeájának elhódításáért, mely meccset megelőzően a Bianconeri mestere, Max Allegri is megtette ilyenkor szokásos nyilatkozatát, ennek keretein belül pedig egyéb témák mellett értekezett a várható kezdőről, alakulata kilátásairól, s természetesen a szezon mérlegéről és legfőbb jellemzőiről is. 

"Holnap este egy gyönyörű megmérettetésben lesz részünk, hiszen egy Derby d'Italián kell pályára lépnünk, mely kihívással természetesen mindig nehéz szembenézni, még akkor is, ha az idény eddigi felében alapvetően végig jól teljesítettünk az Inter ellen. Nagy türelemmel kell majd futballoznunk, s megfelelően kell majd olvasnunk a játékot, illetve annak bizonyos jellemzőit is, ám még ekkor sem lehetünk biztosak semmiben, hiszen a foci egy meglehetősen furcsa sport, ahol könnyen megeshet, hogy a csapatok megbomlanak két percre, attól fogva pedig egy teljesen más találkozó veszi kezdetét. A lényeg, hogy tiszta fejjel, jó teljesítményt nyújtva játsszunk, s hogy megpróbáljuk hazahozni a kupát. Minden egyéb tényező másodlagos jelen pillanatban" – jelentette ki a Mister. 

"A kezdőt illetően vannak bennem bizonyos kétségek, viszont Giorgio Chiellini biztosan játszani fog, kapunkat pedig Mattia Perin őrzi majd. A többi posztot illetően holnap meglátom, mit tehetek, ám a meccs előtt kénytelen leszek kezdőt hirdetni, különben a játékosok önhatalmúlag neveznék magukat a csapatba, s ekkor több ember lenne a pályán a lehetséges tizenegy főnél. A Coppa Italia természetesen nagy jelentőséggel bír számunkra, egy döntő pedig még nagyobb fontosságot képvisel. Pályafutásom során minden eddigi finálémat megpróbáltak megnyerni, függetlenül attól, hogy éppen a Coppában, vagy a BL-ben döntőztem-e, úgyhogy afelől megnyugodhatnak, hogy ez holnap se lesz másképp. 

A szezon elején igen rosszul teljesítettünk, ami miatt a tabella alsó felében, majd a középmezőnyben ragadtunk, ám ezt követően felfelé ívelt a formánk, ami ahhoz vezetett, hogy a következő idényben is a Bajnokok Ligájában szerepelhetünk majd, ami természetesen rendkívül fontos eredmény a klub számára. A győzelem persze még fontosabb ennél, de annak ellenére, hogy ez idén nem jött össze a Juventusnak, felesleges lenne kétségbe esnünk, hiszen amint véget ér a jelenlegi szezon, azonnali hatállyal elkezdünk arról morfondírozni, hogy miként lehetne jobb teljesítményre sarkalni alakulatunkat, s hogy milyen szempontból kell javulást elérnünk ahhoz, hogy jövőre jobb esélyekkel indulhassunk. 

A szezon értékelésének módja önmagában rendkívül egyszerű: ha holnap nyerünk, valaki azt mondja majd, hogy szép eredményt értünk el, de ez csak a Coppa Italia, ha pedig vesztünk, mindannyiunk feje egy karón fog virítani az Allianz Stadium előtt. A mi belső értékeléseink természetesen más jellegűek, egy győzelem pedig nagyszerű lenne, azonban a legfontosabb az, hogy idén elindultunk egy világos úton, melynek egyelőre még csak a rajtkövénél állunk, azonban az a nyomvonal, amire ráléptünk, hitünk szerint idővel ismét sikerekhez és versenyképességhez fog vezetni bennünket. 

A védelmet illetően nem mondanék semmit, de annyit elárulhatok, hogy azok a játékosok, akik a pályán lesznek majd, képesek mind három-, mind pedig négyvédős hadrendben szerepelni, ami szükség esetén nyilvánvalóan módosulhat is majd a meccs folyamán. Paulo Dybala játszani fog, ezt azért elmondom, hogy az újságoknak legyen egy jól hangzó főcímük holnapra, ezzel pedig mindenkit boldoggá teszek önök közül, azonban ennél többet tényleg nem szeretnék elárulni a holnapi kezdőcsapattal kapcsolatban. 

Fabio Miretti nem véletlenül került be a keretbe, mellette pedig Hans Nicolussi Caviglia is velünk lesz az Omilpicóban, hiszen játékosunk végre újra edzésbe állhatott keresztszalag-szakadását követően, emiatt pedig úgy véltem, hogy mindenképpen kell tennünk felé egy jelzésértékű gesztust a jövőre nézve. A napokban megtekintettem az U23-as csapat egyik összecsapását, s bár alapvetően alig tudok az elejétől a végéig megnézni egy 90 perces meccset, ezen találkozónak szinte minden percét élveztem, hiszen a srácok jól, s tiszta technikai elképzelésekkel operáltak, ami miatt kiérdemelték azt, hogy holnap mellettünk és velünk legyenek. 

A szezon elején, jószerivel az első, s egyben a legutolsó pillanatban elvesztettük Cristiano Ronaldót, mely hatalmas kihívás elé állított bennünket, s mikor végre kezdtem alaposabban megismerni a csapatot, Federico Chiesa is kiesett egy súlyos sérülés következtében. Nem titkolom, hogy voltak nehézségeink az idény során, azonban én mindvégig igyekeztem nyugodt maradni, első BL-meccsünket követően pedig a dolgok fokozatosan helyükre rázódtak, majd ezután kvalifikáltuk magunkat a legjobb tizenhat közé, januárban pedig a klub is segítségünkre sietett Dušan Vlahović leigazolásával, akinek érkezése egy nagyon fontos sorozatot eredményezett, mely az Inter elleni hazai vereségünkkel ért véget április elején. 

Most azért vagyunk itt, hogy a Coppa Italia serlegének elhódításáért lépjünk pályára, s ahhoz, hogy ezt most elmondhassuk magunkról, el is kellett jutnunk idáig, hiszen ha nem így tennünk volna, holnap este csak a tévéből követhetnénk az eseményeket. Ha már megadatik számunkra, hogy egy trófeáért szálljunk harcba, minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni azért, hogy megszerezzük azt, s mivel úgy vélem, hogy az elmúlt időszakban kialakult egyfajta kötelék közöttem és a játékosok, valamint a klub között, biztos vagyok benne, hogy jövőre nagyobb esélyekkel futhatunk majd neki a bajnokságnak, s hogy adott esetben akár az idény legvégéig is harcban lehetünk legfőbb célkitűzésünkért, a Scudettóért. 

Hogy ki a valaha volt legjobb olasz edző? Számomra azok, akik nyertek valamit a legrangosabb trófeák közül, például Carlo Ancelotti, akinek ismét csak gratulálni tudok ahhoz, hogy e napokban is tovább öregbíti az olasz futball hírnevét, valamint tovább írja annak történelmét, de ide venném Marcello Lippit, Fabio Capellót, vagy Arrigo Sacchit is, nem feledkezve meg Giovanni Trapattoniról sem, akire rendkívülisége miatt mindig szeretettel fogok emlékezni. Ők egytől-egyig győztes edzők, még ha közülük Carlo is az egyetlen, aki jelen pillanatban is aktív, holott két évvel ezelőtt, a Napoli és az Everton után már őt is sokan temették. 

Olaszországban emellett igen sok fiatal és tehetséges szakember munkálkodik, akik mind lehetőséget kaptak arra, hogy felépítsenek egy nagyszerű csapatot, azonban muszáj megjegyeznem, hogy alapvetően más egy olyan együttest irányítani, melyet a győzelemért kell vezetned, s egy olyan kis-, vagy középcsapatnál munkálkodni, ahol nem igazán kell felelősséget viselni az esetlegesen rosszabb eredmények miatt. Természetesen minden osztály tele van felkészült és jó mesterekkel, mindazonáltal néhány részlet egyetlen tankönyvben sincs megírva, emiatt pedig erre a szakmára is igaz az az aranyszabály, ami minden másra is az életben: azok a legjobbak, akik nyernek. 

Remélem, hogy Dušan Vlahović nem is egyszer, hanem kétszer veszi majd be az Inter kapuját holnap, ám viccet félretéve is messzemenően nyugodtnak látom őt, ami nem volt másképp közvetlenül a Genoa elleni meccs után sem. Dušan néha túlzottan sokat követel magától, hiszen sosem szeretne veszíteni, ez pedig több más jellemvonása mellett egyértelműen megmutatja, hogy ő már Juventushoz való érkezésének pillanatában is magáénak érezhette klubunk szellemiségét. Csatárunk immár három hónapja tartozik a Bianconerihez, jövőre pedig csak jobb lesz idei formájánál, mivel mutatói már most is kivételesek, azok pedig, akik szemére vetik, hogy már három találkozó óta nem szerzett gólt, elfelejtik, hogy Olaszországban rendkívül nehéz minden meccsen betalálni. Első itteni napjaiban még Ronaldo sem kezdett el azonnal találatokat lőni, Dušan pedig fejlődni akar, ami meg is látszik rajta, emiatt pedig elégedett vagyok azzal, amit meccsről-meccsre nyújt" – összegzett Allegri.