A Juventus egykori középpályása, s a La Gazzetta dello Sport állandó szakértője, Massimo Mauro a tegnapi nap folyamán ismételten terjedelmes nyilatkozatot adott a legjelentősebb olasz napilapnak az Öreg Hölgy helyzetét illetően, melynek keretein belül szót ejtett az Empoli elleni összecsapás tanulságairól, egyes labdarúgók szerepléséről, Max Allegri zsenialitásáról, vagy éppen a Scudettóért folytatott harcról is. 

"A Juventus meglehetősen lassan halad a klub által kijelölt célok elérése felé, ugyanakkor nem feledhetjük, hogy az együttes ezt kilenc sérült labdarúgó mellett teszi, ekképp pedig máris úgy tűnik számomra, hogy Max Allegri az Empoli ellen csodát tett azon kevés futballistával, akik rendelkezésére álltak. Az Öreg Hölgy játékosai egyértelműen készen álltak szenvedni, s áldozatokat hozni a siker érdekében, miközben nagyszerű ellentámadásokat valósítottak meg, mely utóbbiról ékes tanúbizonyságot ad a csapat első találatához vezető, minden tekintetben tökéletes akció is, ugyanis ezen támadás megtervezése, felépítése, valamint befejezése is tanítani való volt" – fogalmazott Mauro nyilatkozatának elején. 

"A bajnokság éllovas együttesei immár képtelenek fenntartani azt a tempót, melyet a szezon első felében diktáltak, mindazonáltal ezzel együtt a szerencse sem áll mellettük, hiszen az Inter például hat-hét lehetőséget alakított ki a Genoa ellen, ám ezek közül egyiket sem volt képes gólra váltani. A Milan játékából jelen pillanatban hiányzik az a karakteresség, mely az eddigiekben sikeressé tette őket, amit az is megmutat, hogy a Rossoneri képtelen volt újra megszerezni a vezetést az Udinese egyenlítő találatát követően, mely nagyrészt annak tudható be, hogy egy ideje nem tudhatnak soraikban egy Zlatan Ibrahimovićhoz hasonló, markáns személyiséggel bíró vezért. 

Őszintén szólva igencsak meglepett, hogy Dušan Vlahović pontosan azzal a lökettel tud szolgálni a Juve, mint korábban a Fiorentina számára, megmutatva, hogy a környezetváltás, illetve a körülötte lévő szakemberek és csapattársak, valamint a játékfelfogás megváltozása egyáltalán nem gyakorolt rá negatív hatást. Teljesen mindegy, hogy a Bianconeri ellentámadásokra, vagy komoly presszingre épít, ugyanis a szerb bármilyen filozófia mentén képes elvégezni legfontosabb feladatát, bebizonyítva, hogy valóban az a különleges labdarúgó, akinek sokan gondolták az elmúlt szezonokban. 

Úgy vélem, hogy ennek nyomán nem neki kellene alkalmazkodnia a társakhoz, hanem a csapat többi játékosának hozzá, hiszen kétségkívül Vlahović számít a Zebrák legfőbb motorjának, amit az Empoli ellen szerzett találatai, valamint a mellette szereplő labdarúgók ezt követő, elismerő reakciói is alátámasztanak. Dušan szinte kizárólag a gólszerzésre koncentrál, ezzel pedig újabb jelet ad hallatlan elszántságáról, ami az eddigiekben rendkívül hiányzott a fekete-fehérek játékából. Meggyőződésem, hogy a torinóiak új vezérre leltek személyében, elvégre a támadó, saját játékának hatása mellett hozzáállását tekintve is példaként szolgál a többiek számára, melynek köszönhetően egyénileg, továbbá az alakulat egészét tekintve is képes kellő mértékben érvényesülni. 

Jó látni, hogy a Juventus visszatért alapvető DNS-éhez, kivéltképp azt követően, hogy a klub az elmúlt két esztendőben minden erejével ennek megváltoztatására törekedett. Bár néhányan unalmasnak tartják az alacsony vonalakkal operáló, szilárd védekezést, illetve a kontrákon alapuló támadásokat, megítélésem szerint ennek a futballnak is megvannak a maga szépségei, hiszen ha egy csapat rendelkezik olyan futballistákkal, akik ilyen szellemiség mellett bontakoznak ki igazán, a kirakós minden eleme a helyére kerülhet.

A Juve nagyszerű helyzetben van abból a szempontból, hogy egyebek mellett Adrien Rabiot, valamint Juan Cuadrado is képes megtáltosodni e szellemiség alkalmazásakor, mellyel az együttes visszahozza a szurkolók győzelembe vetett hitét is. Tegnap a meccs első percétől fogva úgy éreztem, hogy a Bianconeri nem fogja elveszíteni a találkozót, holott már idejét sem tudom, hogy mikor ragadtak el utoljára hasonló gondolatok, emiatt pedig nem kérdés, hogy rendkívül boldog vagyok az aktuális állapotok, valamint azok folytonosan jó irányba mutató alakulása miatt. 

Visszatérve Rabiot játékára, megítélésem szerint a francia fantasztikus produkciót nyújtott a toszkánokkal szemben, s tökéletes teljesítménnyel rukkolt elő a rá szabott kettős szerepkörben, melynek során védekező- és támadófeladatokat is el kellett látnia. Arthur szintén jól játszott, s ha képes lesz kevésbé körülményesen mozogni egy-egy passz végrehajtása előtt, még hasznosabbá válhat, emellett pedig kiemelném Moise Keant is, elvégre véleményem szerint Max Allegri számára igencsak megnyugtató lehet a tudat, hogy az ehhez hasonló, szorult helyzetekben biztonsággal építhet az olasz támadóra. 

Természetesen hatalmas balszerencsével ér fel, hogy a Bianconerinek ennyi sérüléssel kell megküzdenie, kivéltképp azt tekintve, hogy itt nem csupán kisebb izomhúzódásokról, vagy leterheltségről van szó, melyek minden csapatnál felléphetnek, hanem komoly, több hetes felépülési idővel járó egészségügyi gondokról, s akkor még nem is beszéltünk az olyan súlyos esetekről, melyek például Federico Chiesa, Kaio Jorge, vagy éppen Weston McKennie kiesését eredményezték" – összegzett Mauro.