A Juventus egykori legendás vezérigazgatója, Luciano Moggi néhány nappal ezelőtt adott nyilatkozatát követően ismételten az olasz sportsajtó rendelkezésére állt, hogy kifejtse véleményét a klubbal kapcsolatban az utóbbi időben rengeteg alkalommal emlegetett számlahamisítási ügy kapcsán, melynek keretein belül szóba hozta a calciopoli vádjait, valamint a játékosügynökök modern futballban betöltött szerepét, s a nekik kiosztott jutalékok helytállóságának kérdését is. 

"A calciopoli kapcsán a hatóságok továbbra sem képesek bármilyen szabálytalanságot, vagy a visszaélést alátámasztó bizonyítékot találni, ahogy 2006-ban is sikertelenül próbálkoztak e dokumentumok előkerítésével, hiszen nem is léteztek olyan papírok, melyek bebizonyíthatták volna a nemlétező vétségeket. Miután a szervek nem találtak kézzelfogható nyomokat, a könnyebb utat választották, s kijelentették, hogy az olasz futball maga volt a fertő, melyet egy velejéig romlott vezetőség, az általuk csak Moggi-rendszerként aposztrofált hatalmi berendezkedés irányított" – emlékezett vissza a Report kérdésére. 

"Azt természetesen már nem tudták megindokolni, hogy a Lega Serie A elnökét milyen érdek fűzte ahhoz, hogy a bajnokságban fennálló szabad versenyhelyzet ellen tevékenykedjen, vagy hogy a FIGC-CONI kettős mégis miért hajlott ennek eltussolására, s miért ment bele a játékvezetők állítólagosan előre eltervezettnek számító kijelölésébe. A vizsgálóbíró teljes egészében a Juventusra hegyezte ki a vádakat, s csak akkor ismerte el nyíltan, hogy az olasz labdarúgás nyakig érintett a botrányban, mikor a felső körök már elhatározták, hogy csak az Öreg Hölgyet sújtják jelentősebb büntetéssel. Ez maga volt a cirkusz. 

A tőkenyereség megszerzésének jogtalan mivoltával kapcsolatos vádak már akkor is teljesen alaptalannak és nevetségesnek számítottak, ugyanis a Bianconeri mindössze 5 millió líra értékének megfelelő plusvalenzára tett szert abban az időben, míg olyan együttesek, mint a Genoa, az Inter, a Milan, vagy a Roma, esetenként több száz milliós tőkenyereséget is generáltak saját maguknak a szabályrendszer kijátszásával. Utóbbi alakulatok tekintetében a hatóságok természetesen csak alig-alig kezdeményeztek nyomozást, s ha indítottak is eljárást, a vádakat rövid úton ejtették a bizonyítékok hiánya miatt, míg a Juventus képviselőinek két esztendőn keresztül kellett a bíróságra járniuk ahhoz, hogy tisztázzák magukat a felelősség alól. 

A Juventus annak idején vádalkut kötött fejeseivel annak érdekében, hogy az ügyészség tisztábban láthassa az ügyet, ami a gyakorlatban engem, valamint Antonio Giraudót, s Roberto Bettegát érintette, azonban a bíróság elutasította ezen vádalkut a tények alaptalansága miatt. Beszédes, hogy sportszakmai elmarasztalásokon túl végül egyik érintettnek sem kellett börtönbe vonulnia, holott abban az időben szó szerint ezzel fenyegettek bennünket, mind a sajtó, mind az állami szervek részéről. 

A tőkenyereségre egyébként is teljes ostobaság visszaélésként hivatkozni, mivel ha egy klub alaptalanul ír be könyvelésébe plusvalenzát, azzal önmagában nem segíti ki saját magát, ugyanis nem teszi semmissé azt a tartozást, vagy azt a költségvetési mínuszt, melynek megszüntetése érdekében létrehozták. Lehetséges, hogy ha egy alakulat pusztán a koronavírus által okozott károk kompenzálására alkalmazza a plusvalenzában rejlő lehetőségeket, akkor képes lesz egyensúlyba hozni a mérleget, s eltüntetni egy példának okáért 50 millió eurót kitevő veszteséget, ugyanakkor ez az esély nem áll fenn 200-300 milliós mínuszok esetén. 

A futballban rengeteg kiemelkedő ügynök tevékenykedik, s közöttük is akadnak óriások, mint például Jorge Mendes, vagy Mino Raiola. A közvélekedéssel ellentétben úgy vélem, hogy e menedzserek semmiképpen sem jelenthetnek problémaforrást az egyes klubok számára, mivel ezen együttesek gondjaik legjavát általában saját maguknak okozzák. Annak idején meglehetősen erős csapatokat építettem fel Mino Raiola segítségével, aki közbenjárt érdekünkben Pavel Nedvěd, Emerson, valamint Zlatan Ibrahimović megszerzésénél is" – zárta gondolatait Moggi.