Az utóbbi napokban meglehetősen érdekes hírek láttak napvilágot a jó ideje fejlemény nélküli Európai Szuperliga-üggyel kapcsolatban a patinás brit napilapnak számító Financial Times jóvoltából, ugyanis az újság állítása szerint az ESL mellett még jelen pillanatban is kitartó klubok, azaz a Barcelona, a Real Madrid, valamint a Juventus az utóbbi időben komolyan fontolóra vették, hogy jogi lépéseket kezdeményeznek az Európai Labdarúgó Szövetség, valamint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség ellen, mely szervezeteket az Európai Unió szabad versenyjogra vonatkozó szabályainak súlyos megsértésével vádolnak. 

A cikk szerint a szóban forgó három klub vezetősége mostanra nagyjából végérvényesen elhatározta, hogy jogi útra tereli az immár közel fél éve, április vége óta húzódó vitás ügyet, s bírósági végzés által kívánja megszüntetni az UEFA-FIFA kettős sportágban gyakorolt állítólagos monopóliumát, ezzel alapvetően átszervezve a futball jelenlegi működését, ugyanis egy esetleges siker azt jelentené, hogy a különféle nemzetközi versenysorozatokban szereplő együttesek nagyobb mértékű beleszólást kapnának ezen kiírások bevételeinek elosztásába, s általánosságban vett pénzügyi szabályozásába. 

A Financial Times szakértői által megtekintett bírósági beadványok értelmében a Szuperliga-klubok képviseletét egy A22 névre hallgató, spanyolországi székhelyű cégcsoport fogja ellátni a per során, mely előzetes lépésként annak megítélésére kéri majd az Európai Bíróságot, hogy az UEFA az ezt követő időszakban is felléphet-e majd az európai futball legfelsőbb vezetőjeként, vagyis olyan szervként, mely képes szankciókat kiróni az érdekeivel ellentétes lépéseket tevő klubokra, emellett pedig arra is fényt szeretnének deríteni, hogy a Szövetség ezen szerepköre összeegyeztethető-e azzal, hogy a klubok által is működtetett sorozatok bevételeiből maga az UEFA is jelentős profitra tesz szert. 

A dokumentumok vizsgálata által megállapítható, hogy a Real-Barça-Juve hármas – mely alakulatok a nyár folyamán közös nyilatkozatot adtak ki, leszögezve, hogy a továbbiakban is kitartanak a Szuperliga koncepciója mellett – elsősorban erőfölénnyel való visszaéléssel vádolhatja majd az UEFA-t és a FIFA-t, ugyanis álláspontjuk szerint a labdarúgás talán két legjelentősebb szövetsége kizárólagos monopolhelyzetet teremtett maga számára az európai futballban, melyhez foggal-körömmel ragaszkodnak, ez pedig ellenkezik mind a más versenysportokban uralkodó tendenciákkal, mind pedig az EU versenyjogra vonatkozó szabályaival, hiszen meggátolja, hogy más, potenciális szereplők is részesedést harcoljanak ki maguknak a piacon. 

Mint ismert, a két fél tavaszi vitái során az Európai Labdarúgó Szövetség meglehetősen széles körű támogatást kapott az európai nagypolitikai különféle szereplőitől, ennek folyományaként pedig a Financial Times tudomása szerint elképzelhető, hogy az Európai Unió tagállamai közül tizenhat nemzeti kormány be is fog avatkozni a tárgyalások menetébe a bíróságon, mindenekelőtt a kontinensen uralkodó sportmodell védelmének érdekében, ezzel együtt pedig maga az EU is észrevételek megfogalmazására készül az "UEFA és a FIFA által megvalósított gyakorlat EU-s joggal, illetve az EU verseny-, és piaci szabályaival való összhangját illetően" – közölte az Európai Bizottság szóvivője. 

Az elmúlt időszakban egy, az üggyel behatóan foglalkozó madridi bíróság szintén az Európai Bíróság döntésben való részvételére tett javaslatot, ekképp pedig a szervezet nagy valószínűséggel elsődlegesen azt vizsgálja majd, hogy az UEFA-FIFA páros belső szabályzatában lefektetett kritériumok és előírások, melyek egyértelműen leszögezik, hogy a két szerv kizárólagos joggal rendelkezik az európai futballélet koordinálását illetően, milyen mértékben egyeztethetőek össze az uniós joggal. Mindezzel együtt azonban az is megállapítható, hogy az EB határozata nagy valószínűséggel nem fogja rövid időn belül elsimítani a vitás kérdéseket, ugyanis negatív ellenpéldaként kell, hogy szolgáljon egy síszövetség esete, mely egy, az addigi monopóliumtól független versenysorozatot szeretett volna létrehozni hét évvel ezelőtt – ügyük azóta is rendezetlen, holott az európai bíróságok szakadatlanul foglalkoznak vele. 

Az ESL-klubok indoklásukban kifejtik, hogy a futball, mint általánosságban vett sportág az Európai Unió GDP-jének valamivel több mint 1%-át teszi ki, ennek következtében pedig felmerül a kérdés, hogy egy ilyen jelentős szektor esetében megengedhető-e a kizárólagosság, s nem lenne-e indokoltabb teret engedni más szervezetek égisze alatt megrendezendő ligáknak is. A beadvány egyebek mellett azzal érvel a Szuperligát megalapítandó együttesek igaza mellett, hogy állítása szerint az UEFA szinte minden esetben nagy országok klubjainak érdekeit veszi figyelembe, nem támogatva kellően a kisebb koefficienssel, vagy hétköznapibb szempontok alapján alacsonyabb lakossággal, s kevésbé jelentős GDP-vel bíró államok alakulatait, mindeközben pedig teret enged olyan pénzügyi visszaéléseknek, melyeket gyakorlatilag állami tulajdonban lévő gárdák követnek el, immár évek, s nem egy esetben évtizedek óta, melyre példaként hozták fel a Manchester Cityt, valamint a Paris Saint-Germaint is. 

A Financial Times értesüléseinek alapján az immár az A22 által képviselt együttesek a cégcsoport javaslatait megfogadva letettek olyan, korábbi célkitűzéseikről, melyek még szerepeltek az ESL alapító nyilatkozatában, ekképp a Juventus, a Barcelona, illetve a Real Madrid jelen pillanatban már nem ragaszkodna ahhoz, hogy az alapító klubok helye állandóan biztosítva legyen a létrehozandó versenysorozatban, emellett pedig komoly reformokat hajtanának végre a kiesési, továbbá a feljutási rendszert illetően is.

A lap kérdésére az UEFA szóvivője leszögezte, hogy a korábbi, ehhez hasonló vitás ügyekben az Európai Unió különféle szervezeti már több ízben is kimondták, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség kettős, szervezői, valamint támogatói-haszonélvezői szerepe telje mértékben jogszerű, mivel az EU álláspontja szerint a szerepkombináció segít biztosítani az európai futball töretlen és igazságos fejlődését, míg az UEFA úgy véli, hogy ugyanez egyáltalán nem lenne egyértelmű abban az esetben, ha az irányítást néhány elitklub vezetősége venné kézbe, hiszen ezen alakulatok nem egy felső, független szervezetként tevékenykednének, hanem saját érdekeiket vennék figyelembe, s nem akarnának megfelelni a kontinens klubjai által követelt kollektív igényeknek. 

Bár az EU fent említett álláspontja nem nevezhető frissnek, s könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bizottság a döntéshozatal folyamán felül fogja vizsgálni korábbi álláspontját, ez minden bizonnyal hosszas munka eredménye lesz, mely a legjobb esetben is számos hónapot, rosszabb opció érvényesülésekor pedig több évet is igénybe vehet, e helyzet pedig magától értetődő módon megköti mind az UEFA, mind pedig az ESL kezét, hiszen a határozat kihirdetéséig egyik fél sem mondhatja ki végérvényesen saját igazát, s egyúttal nem is szakíthat végérvényesen a másik tömörülés képviselőivel. Az európai futball legjelentősebb nézeteltérése kapcsán tehát egyelőre patthelyzet látszik kialakulni. 

Források: a Financial Times vonatkozó cikke