Azt követően, hogy a brazil reménység előző klubjának számító Santos együttese augusztus 2-án, hétfőn, vagyis az üzlet teljes körű lezárását követően már hivatalosan is bejelentette, hogy alakulatának egyik legtehetségesebb labdarúgója, Kaio Jorge a Juventus alakulatához szerződik, az elmúlt percekben a Bianconeri is közleményt adott ki a tizenkilenc esztendős labdarúgó leigazolásáról, melyet a torinói klub csak a futballista Olaszországba való szerdai megérkezését, valamint a sikeres orvosi vizsgálatokat követően tehetett közzé. 

Az Öreg Hölgy bejelentése az alábbiakat tartalmazza: 

"Új tehetség csatlakozik a Bianconeri keretéhez, egy olyan futballista személyében, kinek karrierje Brazíliából indult, a mai napon pedig, ahogy eddigi pályafutásához számos alkalommal, ismét új szintre lépett: Kaio Jorge a Juventus új játékosa. 

A 2002-ben született, tizenkilenc esztendős brazil csatár a Santos együttesétől szerződött a fekete-fehérekhez, új klubjával pedig 2026-ig szóló szerződést kötött. 

Kaio Jorge profi futballistaként töltött pályafutása rendkívül korán kezdődött, ennek ellenére eddigi útja – hasonlóan játékstílusához – rendkívüli izgalmakat tartogatott magában. A futballista igen gyors ütemben fejlődött, s kihasznált minden egyes lehetőséget, melyet az élet felkínált számára. Kaio tíz évesen csatlakozott a Santos ifjúsági szektorához, ahol egészen első csapatban való, 2018 szeptemberében bekövetkező, Athletico Paranaense elleni (mindössze tizenhat esztendősen és kétszáznegyvenkilenc naposan történő) debütálásáig a King Pelé Edzőközpontban munkálkodott és játszott. A korai pályára lépés természetesen hatalmas esélynek bizonyult a fiatal srácnak, azonban ekkor talán még ő sem tudta, hogy ez csupán a kezdetet jelentette számára.

Berobbanásának éve 2020 volt, mely esztendőben mindösszesen 46 alkalommal futhatott ki a gyepre hazája nemzeti pontvadászatában, valamint a Copa Libertadores megmérettetésein. Kaio csillaga csak ekkor ragyogott fel igazán, s egyből hatalmas rekorddöntögetésbe kezdett, mivel ő lett az egyetlen 2001 után született labdarúgó, aki legalább öt találatot ért el Dél-Amerika legrangosabb kupasorozatában, ezzel együtt pedig ő lett a Copa Libertadores 2013 óta számított leggyorsabb találatát szerző futballista is, mikor egy alkalommal mindössze tizenegy másodperccel a kezdő sípszót követően vette be a Grêmio kapuját. E találkozón egyébként rögtön megszerezte első dupláját is a sorozatban, mellyel az elődöntőbe juttatta a később egészen a fináléig menetelő Santost. 

Annak ellenére, hogy Kaio rendkívül fiatal, már számos alkalommal tapasztalhatta meg a győzelem ízét: 2019-ben a brazil válogatottal megnyerte az U17-es világbajnokságot, ráadásul a Mexikó elleni, 2-1-re végződő döntőben ő maga is betalált az ellenfélnek, mely gólnak köszönhetően öt találattal zárta tornát, elhódítva ezzel a vb bronzcipőjét is. Szembetűnő tehát, hogy minél magasabbra került a léc, Kaio annál magasabb színvonalat képviselt, mely egyértelműen megmutatja, hogy a futballista rendkívül jól kezeli a nyomást. 

Kaio egy igen komplett csatár, aki meglehetősen szeret a mezőnyben, csapattársaival együtt futballozni, megannyi élményt és sikert követően pedig készen áll élete eddigi legnagyobb kihívására: az Európában való szereplésre, a Juventus fekete-fehér szerelésének magára öltésére, a még nagyobb feladatokra és célokra való koncentrálásra, valamint a folyamatos fejlődés kieszközölésére. Alig várjuk, hogy belevágjunk a közös kalandba! 

Üdvözlünk, Kaio!"

A bejelentés tartalmának ismertetését követően egy elemzéssel is készültünk nektek, melynek keretein belül alkalmatok lehet alaposabban megismerni a Bianconeri legfrissebb igazolását, majd a megfelelő következtetéseket levonva eldönteni, hogy jó lépésnek tartjátok-e Kaio Jorge megszerzését. Az analízist az alábbiakban olvashatjátok. 

Az utóbbi hetekben gyakorlatilag elkerülhetetlen volt elolvasni egy hírfolyamot úgy, hogy legalább egy kép erejéig ne találkoztunk volna Kaio Jorge arcával, vagy nevével, akit annak ellenére, hogy már másfél éve komolyabban figyelt a Juventus, a szurkolók többsége érthető módon nem ismert, vagy a neve ez idő alatt egyszerűen feledésbe merült. Gyakorlatilag a 19 esztendős srácnak nyomon követhettük az útját Torinóba a felszállástól kezdve egészen az orvosiig, és a hivatalos bejelentésig. A drukkerek döntő többsége rendkívüli elégedettséggel is nyugtázza Kaio megszerzését mindössze 3 millióért és 1 millió euró bónuszért, és még az sem zavaró tényező, hogy eladás esetén még a transzferdíj 5 százaléka a Santost illeti, ugyanis a Transfermarkt 12 millió euróra értékeli a srácot, ami azért meglehetősen magas értéknek számít. A kérdés viszont az, hogy Kaio Jorge rászolgált-e arra, hogy ekkora felhajtás kövesse, és ilyen magasan jegyzett játékosként tartsák számon?

Ahhoz, hogy erre egy egyértelmű igen legyen a válasz, egészen 2019-ig kell visszarepülnünk az időben, amikor is az U17-es világbajnokságon öt góllal bronzcipős lett úgy, hogy nemzete megnyerte a tornát. Azt hiszem, ezen nincs is különösebben mit magyarázni, elképesztő találatokat szerzett, és valóban kulcsszerepe volt a világbajnokság megnyerésében. A szóban forgó korosztályos válogatottnak a döntő után búcsút is intett, várva arra, hogy egy idősebb korosztályban is bebizonyíthassa tudását, ám erre ezidáig nem kerülhetett sor. Talán ez is eléggé jól megmutatja, hogy a fejlődése megragadt, nem sikerült szintet lépnie, hiába volt lehetősége a Santosnál meglehetősen sokszor pályára lépni.

Már 80 összecsapáson magára húzhatta a fekete-fehér szerelést, ezeken a meccseken pedig mindösszesen 17 gólt lőtt és 4 gólpasszt osztott ki középcsatár létére. A 2021-es szezonban 10 meccsen jutott lehetőséghez kezdőként, és ezeket szinte mind végig is játszotta, a bizalmat pedig egy góllal és két gólpasszal, illetve 6.79-es osztályzattal tudta meghálálni.

A játékstílusa megítéléséhez elsősorban egykori edzőit vegyük alapul. Kezdjük is Luciano szavaival, aki egészen 16 esztendős koráig foglalkozott Kaióval trénerként:

"Egy rendkívül fiatal, kiváló technikai képességekkel megáldott, s igen hasznos mezőnymunkát végző futballistáról beszélünk, aki előtt minden bizonnyal elképesztő karrier áll.

Meglehetősen szereti kivenni a részét alakulatának támadásaiból, s elvégezni a neki jutó mezőnymunkát. Véleményem szerint nagyszerűen olvassa a játékot, emellett pedig ügyesen bánik a labdával, s jól mozog be az üres területekre is, összességében tehát egy kivételesen intelligens futballistával van dolgunk, aki megítélésem alapján leginkább Roberto Firminóhoz hasonlítható stílusának tekintetében. Kaio Jorge a Liverpool csatárához hasonlóan általában nem a büntetőterületen belülről, hanem némileg hátrébb vont pozícióból tör a kapu irányába, ennek révén pedig úgy gondolom, hogy tökéletesen alkalmazkodna egy ahhoz hasonló futballhoz, mint melynek nyomán Jürgen Klopp együttese szerepel."

Ezen szavakat mindenképpen érdemes meghallgatni, ugyanis jómagam is hasonlóan látom az ifjú brazil játékstílusát, 2020 márciusában a következőképpen jellemeztem:

"Ő egy tipikus brazil középcsatár, aki nagyon jó barátságban van a labdával. Nagyszerű technikai adottságokkal van megáldva, kiváló lövőtechnikája van, a szabadrúgásokat és a büntetőket is bátran elvállalja. Kiválóan érkezik a kapu elé, gyors és a fizikai erejére sem igazán lehet panasz. Nem tartozik a magas futballisták közé, de ennek ellenére jól tud fejelni. A trükköket sem veti meg, legyen szó egy ollózásról, sarkazásról, egy remek cselről, de szerencsére ezeket a mozdulatokat csak akkor húzza elő a tarsolyból, mikor tényleg szükséges. Összességében egy teljesen komplett középcsatár, aki meg tudná állni a helyét a modern labdarúgásban."

Luciano azon mondata azonban, hogy "Kaio egy igazi center, aki képes hatékonyan befejezni az akciókat", már szerintem nem helytálló, ahogy az én "komplett középcsatár" jelzőm sem feltétlen fedi az igazságot jelenleg. Szerintem a már a cikk elején látható, az adott meccseken termelt gólmennyiség is árulkodik arról, hogy a srác az idővel mennyit változott, és mennyire elveszett belőle a gyilkos ösztön. Ha a kanadai pontok nem eléggé beszédesek, akkor a következő statisztika véleményem szerint már az lesz: 3.7%-os helyzetkihasználás, 4 kihagyott ziccer. Ettől rosszabb statisztikával az egész brazil Série A-ban egyetlen csatár rendelkezik, az Internacional szintén egygólos csatára, Yuri Alberto, aki képes volt hat ziccert is kihagyni, és 2.86%-os sikerességgel befejezni a támadásokat. Mondanom sem kell, a brazil ifjúsági nemzeti csapatnál Kaio Jorgét is trenírozó Guilherme Dalla Dea minden bizonnyal ezen statokat látván már nem hirdetné olyan magabiztosan azt, hogy ez a srác erősen hasonlít a Fenomén Ronaldóra, és "halálos pontossággal fejezi be az akciókat."

Gondolhatnátok, hogy ezt fokozni nem igazán lehet, ám még csak most következik Cuca szavainak megcáfolása, aki szerint a 19 esztendős tehetség "Nem lesipuskás csatár". Abban teljes mértékben igazat kell adjak neki, hogy való igaz, hogy ahogy szintén ő fogalmaz, "nem a statikusságáról ismert", azonban a Santosban szerzett góljainak legtöbbje épphogy lesipuskás találatnak számít. Ilyen például az a négy gól, amit egy már fekvő kapusnak kellett belőnie, kétszer csak az üres kapuba kellett betalálnia (az egyik találat azért eléggé kiszorított szögből született, azért abszolút jár a dicséret), két esetben beadás után tudott betalálni, egyszer fejjel, másszor lábbal, volt egy eset, amikor az ötösön belül kellett gólra váltani a társ kiváló passzát, ekkor már védő és egy álló, de tehetetlen kapus is volt vele szemben. Láthatott tőle a közönség egy igazi klasszis gólt is kicsit távolabbról, és ugye van két eset, mikor elvileg specialitásának számító egy az egy elleni szituációt fejezett be, nem épp magabiztosan, leginkább a még Juventusnál játszó Moise Keannél volt megfigyelhető, hogy mindig a kapus lába alatt próbálta elpöckölni a labdát, több-kevesebb sikerrel. Még egy belőtt büntető is szerepel a neve mellett, de összességében a szóban forgó találatokat az alábbi videóban megtekinthetitek.

Természetesen, ha nagyon szeretnék, akkor a játékoshoz köthető mondanivalók tömkelegébe bele tudnék kötni, különösképp azon részekbe, amelyek az európai futballra való készen állását taglalják, és Ronaldóhoz, vagy Neymarhoz hasonlítják, ám ezúttal az első idézethez hasonlóan egy helytálló részlet következik, ami Kaio Jorge viselkedésére vonatkozik. Ez mind Cuca szájából hangzott el:

"Nagyon csendes fiatal, aki rengeteg időt tölt a közösségi média különböző felületein, ugyanakkor szeret kimenni a szabadba, s a barátaival tölteni az időt. Leginkább egy átlagos korabeli srácnak mondanám, aki ugyanazon tevékenységekkel foglalkozik, mint a generációjába tartozó fiatalok többsége, azonban mindig rendkívül figyelmezetten, s minden tekintetben profi módon viselkedett, melyet élesen megmutat, hogy mindeddig egyetlen alkalommal sem voltak figyelemzavarai, vagy viselkedésbeli kihágásai."

Megnyugtató sorok ezek, ugyanis azt hiszem nem kell magyaráznom senkinek sem, hogy általánosságban a brazil, de összességében a tengerentúli labdarúgókkal szokott hasonló probléma előfordulni, remélhetőleg Kaio Torinóban sem fog ilyen téren megváltozni.

További aggodalomra adhat okot, hogy kutatásaim szerint egészen 1957-ig kell visszamennünk az időbe addig a napig, amikor is a Juventus Dél-Amerikából olyan játékost igazolt, aki Torinóban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, vagy még attól többet is. Ezt az embert Omar Sívorinak hívták, akit a River Plate-ből szerződtetett az Öreg Hölgy. Az más kérdés, hogy például Rodrigo Bentancurt minek tekintik a szurkolók e szempontból, de többségében óriási bukták lettek a Dél-Amerikából megszerzett labdarúgókból, elég csak megemlíteni Guido Vadalát, Juan Pablo Sorínt, Rúben Oliverát vagy éppen Marcelo Salast. Kaio Jorge esetében még arról sem beszélhetünk, hogy milyen zseniális szezonokat fut hazájában, összehasonlításként az Internél óriásit bukó Gabigol is valamivel jobban teljesített ugyanebben a korban, ő 83 meccsen 24 gólt lőtt és 12 gólpasszt osztott ki szintén a Santosban, emellett pedig sorra járta korosztályos csapatokat, olimpiai bajnok volt, a felnőtt együttesben debütálhatott, értékét 20 millió euróra tették, s még sorolhatnám.

Leginkább ezek miatt vagyok meglehetősen kételkedő a friss igazolásunkkal kapcsolatban, akinek jelenleg semmi keresnivalója nincs az első csapatnál, mikor még a lényegesen gyengébb brazil ligában sem tudta megmutatni azt, ami valójában benne rejlik. Ő tökéletes lett volna az U23-as alakulatba, de valószínűnek tartom, hogy Allegri is csak azért tart rá igényt, mert másik negyedik számú csatárt úgysem kapna.

Jelenleg nem tűnik egyáltalán soknak az érte kiadott összeg, csak attól tartok, hogy nehogy a végén úgy emlékezzünk vissza erre a bizniszre, hogy bárcsak azt pár milliót inkább Locatelli megszerzésébe fektettük volna bele. Egy próbát mindenképp megért ez a transzfer, s majd meglátjuk, hogy Kaio tényleg olyan jó lesz, mint azt Brazíliában rebesgetik, vagy a jelenleg aktuális tények érvényesülnek, amik nem mutatnak mást, mint hogy a füstje nagyobb, mint a lángja.