Nagyon sokat kellett várnunk arra ősszel, hogy újra a pályán láthassuk, ugyanis egy kevésbé vészes izomsérülésről tudtunk, és folyamatosan azt olvashattuk, hogy még pár hét, és ismét segítségünkre lesz. Aztán addig-addig jelentek meg ilyen híresztelések, hogy 60 napos felépülést igényelt, és összességében kilenc mérkőzést kellett kihagynia úgy, hogy gyakorlatilag egyetlen bal szélső védő nem volt a felnőtt keretben. Visszatérése után kissé meglepő módon annyira nem látszódott meg ez a hosszú kihagyás, legalábbis tavalyelőtti formáját nem múlta alul, amikor is torinói karrierje legrosszabb évét zárta, a védelem legnagyobb hibaforrása volt, csak négy olyan ordítóan nagy hibája volt, ami miatt az embert a következő mérkőzésen kispadra száműzik. Mondanom sem kell, az ő esetében még ez sem kivitelezhető, ugyanis már akkor sem volt érdemi cseréje.

Ez a formajavulás azonban nem csak annak tudható be, hogy sikerült háta mögött hagynia a tavalyi szezont, hanem abba a pozícióba került, ahova leginkább való, a bal szárnyvédő posztjára. Ezt a tavalyi szezonban figyelhettük meg pontosan, ugyanis rengeteg szerepkörben ki lett próbálva. Láthattuk szélső védőként, középső védőként és szárnyvédőként is, de a különbséget zongorázni lehet. Középső védőként a mezőnyben meglepően jó volt, viszont nagyon kijött a kapu előtt, hogy hiába egy jól fejelő játékos, 181 centiméterével nem tudja felvenni a versenyt egy magasabb csatárral. Ellenben elképesztő módon érezte, hogy hogyan is kell tisztázni, amit az Eb óta tudunk, hogy milyen fontos egy védő esetében, ugyanis rekordszámú öngól született a kontinensviadalon. Szélső védőként leginkább a szürke játék jellemezte, a támadásokhoz nem igen tudott mit hozzátenni, míg szárnyvédőként aktívabban és látványosabban vett részt az offenzívákban, mintha otthonosabban mozgott volna, és a korábban kifejezetten rossz beadásai is feljavultak volna azokon a meccseken.

Emlékezhetünk arra, hogy annak idején, mikor Torinóba került, akkor is szárnyvédőként szerepelt klasszis módon, amikor Evrával osztották meg a játékperceket, és az azt követő évben még tovább tudott emelni a színvonalon. Azt a szezont is ebben a szerepkörben kezdte, de a 4-2-3-1-re történő formációváltás után is meg tudta tartani jó formáját, konkrétan élete formájában futballozott. Ezt követően történt egy törés, ami megakadályozta abban, hogy karrierje felfelé íveljen, és megragadt egy szinten, amin a búsás 7 millió eurós összeget garantáló fizetésemelés sem tudott segíteni. Ennek a kisebb visszaesésnek ellenére még mindig egyértelműen a liga és talán a világ legjobbjai közé sorolhattuk posztján, majd a tavalyi borzasztó szezonja után már nemhogy a világ legjobb három legkiválóbb bal szélső védője közé nem sorolhatjuk, hanem még az is kérdéses, hogy a Serie A-ban csak Theo Hernández és Robin Gosens-e az, akik tőle jobb teljesítménnyel képes előrukkolni. Egyébként az összes Serie A-s védőt figyelembe véve a TOP10-be Sandro csak a megnyert párharcok-kategóriába fér be, amiben a hetedik helyet foglalja el.

Annak ellenére, hogy idén is felülmúlta szélső védőként Danilo és Cuadrado is, ez a Sandro már inkább érték a Juve számára, mint aki Sarri alatt szerepelt. Egy olyan játékos, akinek a teljesítményével nincs különösebb gond, de lecserélném egy jobbra, ha alkalom nyílik rá, de erre az esély évről-évre egyre kisebb. Már 30 éves, a dél-amerikaiknál ez pedig már egy kritikus kor szokott lenni, amikor lejtmenetbe kezdenek a futballisták, és egyelőre ez még Sandróra is igaz, mert az utolsó két szezonja saját magához nézve is mindenképpen gyengére sikeredett. Az értéke is folyamatosan csökken, a Transfermarkt szerint mindösszesen 20 millió eurót ér. Ennek fényében inkább tartsuk meg amíg ettől rosszabb szezonokat nem produkál, de ideje lenne már megtalálni az utódját, mert eddig Pellegrini mellényúlásnak tűnik, De Sciglio képességeit és sérülékenységét pedig ismerjük.

Allegri irányítása alatt egyébként szerintem valamelyest vissza fogja tudni nyerni a régi formáját, ugyanis emberfogást kell alkalmaznia, ami sokkal közelebb áll hozzá, mint a zónavédekezés, és kevésbé kell kényes helyzetekben passzolnia, ami az ő esetében korábban sokszor labdaeladással végződött, csodával határos, hogy tavaly nem láthattunk tőle komoly hibákat a kapuja előtt, amik lövéssel, vagy góllal végződtek volna. Sokoldalúsága is jól fog jönni, ha netalán a Mister négy védős felállásból akar átváltani három védősbe, sőt, ugye ahogy a cikk elején szóba is került, szárnyvédőként meglepő módon még jobb is, mint egy sorral hátrébb, úgyhogy egy ilyen váltás még előnyére is válhat. Annyi viszont bizonyos, hogy a beadásokat még mindig sokat kellene gyakorolnia, mert ez továbbra is gyengeségének számít.

 Értékelése:

• Eredményesség (két gól, egy gólpassz) – kettes, átlagostól valamivel gyengébbnek mondható számok ezek egy védekezésben inkább jól teljesítő játékostól.
• Közbeavatkozások (1.2 darab mérkőzésenként) – négyes, az ő esetében azért kevesebbszer tapasztalhattuk, hogy ész nélkül fut ki a védvonalból, másik két dél-amerikaik kollégájánál ez azért sűrűbben elő szokott fordulni.
• Szerelések (1.4 darab mérkőzésenként) – ötös, kétségtelenül erősségei közé tartozik, ugyanis megvan benne az ehhez szükséges erőszakosság és pontosság is, becsúszva is remekül tudja elvenni a labdát ellenfelétől.
• Tisztázások (2 darab találkozónként) – ötös, mennyiségre és minőségre is abszolút a legjobbak közé tartozik posztján.
• Blokkolás (3 darab összecsapásonként) – hármas, ha az ebben legeslegjobb Theo Hernandez 18 blokkolásához hasonlítanám, akkor olyan jegyet kapna, amit nem igazán mutogatna szívesen, de a lövésekbe való belevetődés nem egy alapkövetelmény azért, ahogy a francia számai sem átlagosak, így többi társához viszonyítva egy hármast érdemel.
• Cselek hatástalanítása (12 alkalommal cselezték ki) – hármas, ha azt nézzük, hogy például Koulibaly eszén ugyanennyi mérkőzéssel 13 alkalommal is át tudtak járni, egyáltalán nem rossz adat ez egy szélső védőtől.
• Párharcok a földön (3.3 darab meccsenként, 62% sikeresség) – ötös, klasszisra utaló számadat, egyértelműen a párharcok megnyerésében rejlik az ő legfőbb erénye.
• Párharcok a levegőben (1.5 darab összecsapásonként, 62% sikeresség) – ötös, középhátvédeket idéző sikerességben tudja megverni ellenfelét a levegőben.
• Passzolás (21.7 átadás 91% pontossággal a saját térfelén, 21.2 átadás 80% pontossággal az ellenfélén) – négyes, nem rossz adatok, de azért vannak ebben tőle lényegesen jobbak is.
• Kulcspasszok (0.7 darab mérkőzésenként, 3 kialakított ziccer) – hármas, van még hová fejlődnie.
• Beadások (0.5 darab találkozónként, 23% pontosság) – hármas, a beívelési pontossága még rendben is lenne, de ehhez képest kevésszer próbálkozik.
• Indítások (2.5 darab meccsenként, 56% pontosság) – négyes, ezek a számok már teljesen rendben vannak, még ha ebben inkább a középhátvédek jeleskednek.
• Cselek (0.8 darab, 79% sikeresség) – négyes, nem valami sűrűn próbálkozik, de akkor általában sikerrel jár.
• Eye-test – négyes, olyan érzésem van vele kapcsolatban, mint McKennie-nél, az amerikai négyest kapott, Sandrónak is az jár.
• BL-teljesítmény (7.34-es osztályzat) – négyes, az értékelés alapján járna az ötös, mert a csoportkörben klasszis módjára futballozott, de a kieséses szakaszban ő sem játszott valami fényesen.
• Fejlődés (tavaly 6.97, idén 7.07) – hármas, egy nagyon kicsit sikerült fejlődnie, de csak saját magához képest, ez a produkció még nem az, amit pár évvel ezelőtt nyújtott.
• Megbízhatóság – ötös, általánosságba véve nem sérülékeny, egymaga viszi már két éve ezt a posztot, sárgákat sem igazán gyűjti annak ellenére, hogy azért hajlamos olykor butaságokra.
• Mentalitás – hármas, egy hallgatag, szerény srácnak tűnik, aki annak ellenére, hogy nemzetére jellemző a könnyelműség, a bulizás, a szabályok áthágása, ehhez hasonlóhoz még egyszer sem folyamodott.  Párszor már karjára húzhatta a csapatkapitányi karszalagot, de ő nem olyan játékos, aki az ezzel járó feladatokat el tudná látni. Sokszor hiányolom belőle a küzdeni akarást, nem látom a szemében a tüzet, és a nagy meccseken is csak egészen ritkán tud kiemelkedő teljesítményt nyújtani.
• Értékelése: 3.83, azaz négyes.