Kicsoda Maurizio Arrivabene?

maurizio_arrivabene.jpgMint ahogy arról már a tegnapi nap folyamán is beszámoltunk, Romeo Agresti hírei alapján a Ferrari egykori technikai igazgatója, Maurizio Arrivabene a napokban csatlakozni fog a Juventus vezetőségéhez, mely klubnál megörökli Giuseppe Marotta 2018 ősze óta betöltetlen állását, s a sportszakmai feladatokat végző Federico Cherubini feletteseként vezérigazgatói minősítésben felel majd a Bianconeri pénzügyeiért. De kicsoda is valójában a névről talán sokak által ismert, ám az Öreg Hölgynél mindeddig alapvetően mégis kevésszer feltűnő Arrivabene? 

A szakember 1957. március 7-én született Bresciában, ugyanakkor annak ellenére, hogy neve a szélesebb közvélemény előtt eddig javarészt csupán a híres-neves olasz istálló környékén bukkant fel, Andrea Agnelli egyik legfontosabb szövetségesének, valamint legközelebbi bizalmasának tekintető, nagyjából attól a perctől fogva, hogy a Philip Morris International dohánygyártó vállalatnál lévő érdekeltségeiknek köszönhetően megismerkedtek egymással. 

A magát az Öreg Hölgy egyik legnagyobb rajongójának tartó Arrivabene fiatalkorában igen ígéretes sportolónak számított, ugyanis húszas éveiben az amerikai futballt, a teniszt, valamint a síelést is kipróbálta, mielőtt az atlétika irányába fordult volna, mely területen hosszútávfutásban, illetve 400 méteres távon is megmérettette magát. A sportággal való szakítását követően kezdett érdeklődni a motorsportok iránt, ahol ismét szép eredményeket ért el, hiszen 1987-ben a Mercedes G-osztályának másodpilótájaként hatodik helyet szerzett egy versenyen, melyen a Párizs, továbbá a Dakar közötti táv mihamarabbi megtételének érdekében indult. 

Ugyan Arrivabenét elsősorban kiemelkedő menedzseri kvalitásai miatt tartják nagyra (hiszen egybehangzó vélemények szerint különösebben sem az F1-hez, sem pedig a futballhoz nem ért), kinevezésében minden bizonnyal a Juve elnökével ápolt jó viszonya is igen nagy szerepet fog játszani, hiszen azon felül, hogy 2007-től fogva a Marlboro Global Communication irányításában, majd 2011-től kezdődően a Philip Morris International vezetésében is igen nagy szerepet játszott, a Ferrarinál való, 2014-től 2019-ig élő megbízatása révén igen közeli kapcsolatba került Agnellivel, valamint az Exor fejével, John Elkannal is. 

Látszólagos tapasztalatlansága ellenére a szakember számára nem jelent ismeretlen terepet a Bianconeri, ugyanis fentebb részletezett titulusai mellett (melyek közül még nem is említettük meg F1-es bizottsági tagságát) 2012 óta a Juventus igazgatótanácsának is állandó tagja, ahol a Ferrarihoz való szerződéséig az Ellenőrzési-és Kockázatvizsgáló Bizottságnak, illetőleg a Javadalmazási Bizottságnak is tagja volt. 

Képességeit felszínesen vizsgálódva mi sem bizonyítaná jobban, mint hogy 2007 óta rendre csak bukdácsoló, valamint a Mercedes árnyékában tengődő Ferrarival 2017-ben, valamint 2018-ban is közel került a Forma-1 világbajnoki címének megszerzéséhez, ugyanakkor a történethez hozzátartozik, hogy egyes szakértők szerint ő inkább rontotta az istálló légkörét, mintsem segítette volna azt. A szűk szakmán kívülről való érkezéséből fakadó nehézségeinek köszönhetően számos alkalommal lépett fel agresszívan a sajtóval, vagy a versenyistállón belüli alkalmazottakkal szemben, mellyel nagy valószínűséggel tapasztalatlanságát, valamint inkompetenciáját próbálta elfedni. Előszeretettel tolta át a felelősséget magáról másokra, legyen szó éppen a pilótájukról, vagy a gumigyártóról.

Bár a Ferrari eredményei önmagában nem indokolták volna Arrivabene végül 2019-ben bekövetkező menesztését, személyisége egy idő elteltével nagy ellenszenvet váltott ki a közvéleményből, valamint közvetlen munkatársaiból is, emellett pedig sokak szerint szakmai felkészültségének hiánya miatt a Scuderia sem volt képes hosszabb  távon felvenni a versenyt a jóval megbízhatóbb vezetők által igazgatott, s a sportágban immár egyeduralkodóvá váló Mercedesszel. A Ferrari feljavulását inkább Sergio Marchionne Ferrari-elnöknek tulajdonították, aki a szakmai döntéseket hozta Arrivabene helyett, ugyanis ő rendre megbukott e téren.

Bárhogy is alakul majd Arrivabene és a Juventus közös története, egészen biztosan kijelenthető, hogy a szakember számos önellentmondást tartalmazó jelleme, valamint igen sok sikert és kudarcot tartogató múltja nem feltétlenül predesztinálják a Bianconeri vezérigazgatói posztjára, ahol sokak szerint csak egyfajta felső kontroll szerepét tölti majd be, azonban a pénzügyek kezeléséhez való, rendkívül magas kompetenciája akár még gyümölcsöző korszakot is nyithat a Zebráknál, amennyiben a megfelelő kézben lévő anyagiak sportszakmai hozzáértéssel, s nem megalomán vezetőségi tervekkel párosulnak. 

Források: 

Goal Italia

Index Sport