Olaszország híres a szépségéről, a gasztronómiájáról, a történelmi nevezetességeiről, a legendás városairól, a futballjáról, és természetesen a labdarúgócsapatok kultikus stadionjairól. Magyarországon is számtalan Juventus szurkoló él, akik valamilyen okból nem tehetik meg, hogy elutazzanak akár városnézésre, akár focimeccsre Itáliába, de mégis szeretnének többet tudni arról, hogy szeretett csapatuk milyen arénákban lép pályára, és ezek milyen múlttal rendelkeznek. Ha valaki meg már járt valamelyik városban, illetve stadionban, annak is talán szép emlékeket ébreszthet az ezeket bemutató sorozatunk. A következő hetekben elmerülünk ezeknek a híres-hírhedt létesítményeknek a megismerésében.

Sorozatunk a mai résszel erre a szezonra véget ér, de természetesen a következő idény idegenbeli mérkőzésein folytatódni fog. Ma Emilia-Romagna régió és Bologna megye székhelyére, Bolognába látogatunk el, ami azon kívül, hogy önmagában is érdekes látogatói szempontból, kiváló kiindulási alapot nyújt egy kirándulásra, akár Firenzébe, Riminibe vagy Velencébe látogatnánk el. A település a Reno és Savena folyók közti területen fekszik, a Pó-síkságon, az Appeninek lábánál. Lakossága alapján a hetedik legnagyobb olasz város, jelenleg nagyjából 384 ezren lakják. Sokan Olaszország legmegnyerőbb városának tartják, egyébként ráadásul az a város Olaszországban, ahol a statisztikák szerint a legjobb életminőség. Bologna még az állam északi részén belül is kiemelkedőnek számít szinte tökéletes középkori megjelenésével. 

Már i.e. 1000-ben is éltek emberek ezen a területen, de hivatalosan csak az i.e. V. században alapították. Ezt megelőzően pásztorok, földművesek lakhelye volt, és egy hegyen elhelyezkedő szentély, valamint az azt körülvevő temető köré épült. Ebben a században Petronius püspök vezetése alatt épült meg a Santo Stefano templomegyüttes, és még mindig ebben a században Longobárd uralom alá került.  A XI. században szabad kommuna alakult a városban, 1167-ben több észak-olasz városhoz hasonlóan, csatlakoztak a Lombard Ligához, a német-római császár elleni küzdelemben, és 1088-ban megalapították Európa legrégebbi egyetemét is. A legősibbnek tartott, és a világ leghíresebb egyetemének tartott University of Oxfordnál is régebbi, jelen pillanatban is csaknem 90000 hallgatója van. Az egyetem a város teljes légkörét meghatározza, hiszen gazdag a szociális és kulturális élet, nyaranta számos színházi előadás, koncert, fesztivál megtekinthető itt. Éjszakai életéről, tipikus tégla, terrakotta-tetejű épületeiről, valamint 1-2 különleges nevezetességéről is ismert a város, valamint természetesen gasztronómiájáról is.

Ha valaki meghallja a város nevét, elsőre a bolognai spagetti ugrik be neki, kivéve az olaszoknak, akik az ilyenféle húsos ragukat a soktojásos széles metélttel,  a tagliatellével fogyasztják. Bologna ugyanis Olaszország gasztronómiai fővárosa. Azt tartják, hogy nagyon nehéz itt rosszat enni. A bolognaiak kitűnő alapanyagokból remek ételeket készítenek.  A város fő iparágai közé tartozik a tészta és a híres olasz felvágott, a mortadella készítése, úgyhogy ezen helyi különlegességet mindenképp érdemes megkóstolni, ha már ott járunk. Ha valaki megpróbálkozik a klasszikus recept otthoni elkészítésével, az rengeteg idővel, testes olasz vörösborral, és olasz sajttal készüljön, de ahogy az olaszok szokták mondani, nagyon kérlek, bazsalikomot és oregánót ne tegyél bele, ha pedig jóllaktál, akkor a turistalátványosságok meglátogatása mellett tölts egy kis időt azzal, hogy beszippantod a város egyedi karakterét: sétálj végig a hosszú árkádokon, less be az elegáns, régi boltokba, figyelj fel az építészeti remekeire, időzz el a számos kávézó egyikében, és vegyülj el a rengeteg diák között a világ legöregebb egyetemi városában.

A városhoz köthető hírességek listája szinte végtelen, ezért csak egy pár kiragadott név álljon itt a tömegből. A pápák: XIV. Benedek pápa, azaz Prospero Lambertini, aki1740–1758 között töltötte be a szóban forgó hivatalt. XIII. Gergely pápa, vagyis Ugo Boncompagni (1572–1585), XV. Gergely pápa, polgári nevén Alessandro Ludovisi (1621–1623), IX. Ince (1519), II. Luciusz Gherardo, vagyis Caccianemici dell'Orso (1144-45). A katolikus egyház fejei mellett a település szülöttének mondható még a hat alkalommal a világ legjobb játékvezetőjének megválasztott Pierluigi Collina, Luigi Galvani fizikus, orvos, az elektromosságtan megalapítója, Irnerius, az ókori római jog egyik alkotója, Guglielmo Marconi Nobel-díjas fizikus, a drótnélküli távíró megalkotója, Gianni Morandi olasz énekes, Alberto Tomba olasz síző, Alex Zannardi autóversenyző és Christian Vieri labdarúgó.

Bolognának  megvan a maga varázsa, óvárosa nagyon jó és hangulatos, ide látogatva egy középkori, a turisták által nem megszállt, csendesebb,  remek légkörű várost láthatunk, néhány érdekes, különleges  nevezetességgel. A város középkori része nem annyira nagy, látnivalói egy nap alatt megnézhetők. Két leghíresebb tere a Piazza Maggiore és a Piazza del Nettuno. Előbbit, Bologna legismertebb terét mai formájában a XV. században alakították ki, korábban piactér volt. Ez Bologna központja,  remek éttermekben, kávézókban is eltölthető itt az idő, az árkádok alatt drága üzletek sorakoznak. Úgy tűnhet, hogy ezen a településen mindenki ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben találkozik a barátaival a város szívében, a két egymással szomszédos tér valamelyikén.  A város majdnem minden fő látványossága néhány perces sétán belül elérhető innen csakúgy, mint a legfontosabb utcák, köztük a nyüzsgő bevásárlóutca, a Via dell’Indipendenza, s a Via Galleria, számos arisztokrata kúriájával. Az elegánsan árkádozott Via dell’Archiginnasio a nagy San Petronius bazilika mellett fut, a még befejezetlen homlokzat dominálja a Piazza Maggiore egyik oldalát.

A teret a középkori Bologna legfontosabb épületei veszik körbe, a legrégebbi az 1200-ban épített Palazzo del Podestá, egy szem tornyával a Torre dell’Arengoval, ami 1259 óta áll. Rendkívüli akusztikájának köszönhetően, íves boltozata alatt azokat akik az egyik oldalon suttognak, a másik sarokban is lehet hallani. A Palazzo d'Accursioban a városháza működött egészen 2008-ig. Szinte minden út ide vezet, s javarészt lehetetlennek számít, hogy a Bolognába látogatók, a városban sétálgatók valamikor ne kössenek ki ezen a téren. A város központjában mindig remek a hangulat, s mindig nagy a tömeg, akik szívesen időznek Bologna egyik szimbólumának, és a korszak egyik legpompásabb alkotásának számító Neptun szökőkút (Fontana del Nettuno) tövében. A kutat Tommaso Laureti tervezte, a bronz szoborcsoport pedig Giambologna egyik korai munkája a XVI. századból.

Az egyetem korábbi főépülete, az Archinnigasio, ami ma a tartomány legnagyobb könyvtárának ad otthont, a Piazza Galvanin, a Piazza Maggiore közelében található. Bologna egyik legfontosabb, legjelentősebb épülete, a XVI. században épült és 1803-ig töltött be főszerepet a Bolognai Egyetem életében. Itt megnézhetjük, milyen volt egy egyetem 450 évvel ezelőtt, emellett pedig megtekinthetjük a komplexum fő attrakcióját, az Archiginnasio anatómiai színházat, mely betekintést enged a korabeli orvostanhallgatók életébe. Az épület freskói, mennyezete, kolonnádjai, lépcsőháza, udvara lenyűgözőek.

A San Petronio Bazilika Bologna legnagyobb és a világ tizenötödik legnagyobb temploma, akár 25 ezer embert is le tudnak ültetni benne. 132 méter hosszú, 66 méter széles, magassága 47 méter, A bazilika alapkövét 1390. június 7-én rakták le, de csak 1954-ben szentelték fel. Tervezésénél az volt a cél, hogy még a római Szent Péter Bazilikánál is nagyobb legyen, ezt azonban nem sikerült teljesíteni, mert IV. Piusz pápa a tradíció szerint nem támogatta ezeket a nagyra törő terveket, olyannyira, hogy valójában homlokzatát be sem fejezték.  A templom hátuljában lévő apró múzeumban találhatóak azon azokat a tervek, melyek a homlokzathoz készültek, köztük a nagyszerű építész, Andrea Palladio terveivel. A befejezett belsőt gyakran említik úgy, mint az olasz gótikus építészet kivonata, 22 kápolnájával,  figyelemreméltó szépségű, a világ legnagyobb napórája is megtalálható benne, "működésének" megfigyeléséhez érdemes dél előtt érkezni. A bazilikában található a Giovanni da Modena által festett 15. századi freskó, ami Mohamed prófétát ábrázolja a pokolban démonok között, ami olyannyira nagy port kavart, hogy 2002-ben és 2006-ban is fel akartak robbantani a muszlim terroristák. 

A Pisai ferde torony ugyan híresebb, de Bolognának két olyan tornya is van, amik még ferdébbnek tűnnek karcsú alakjuknak köszönhetően. Ezek a legismertebbek abból a húsz toronyból, amelyek mai napig állnak a XII. századi Bologna látképét formáló több mint száz torony közül.  Nem tudják pontosan, miért volt szükség ennyi toronyra, de egy hipotézis szerint gazdag családok használták őket támadási és védekezési célokra az invesztitúra-háborúk (az állam és az egyház, pápaság és a császárság harca) idején, mások szerint pedig az építtető családok gazdagságát szimbolizálta: minél magasabb tornyot épített valaki, annál inkább vagyonosnak számított. A tornyokat megfigyelőhelyként, óvóhelyként és börtönként használták támadás esetén.  A korabeli technikával egy ilyen torony megépítése 3-10 év is lehetett. A XIII. században aztán sok tornyot lebontottak, néhány pedig egyszerűen összeomlott, de figyelemre méltó, hogy mennyi "középkori felhőkarcoló" áll még ma is, melyek átvészeltek tüzeket, háborúkat, villámcsapásokat. Sajnálatos módon még 1917-ben is bontottak le tornyokat a város újjáépítése során. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, de akkor még a turizmus, az örökségvédelem nem volt ennyire jelentős. A 48 méter magas Torre Garisenda befejezésekor sokkal magasabb volt, a XIV. században egy földomlást követően viszont erőteljesen elferdült – elhajlásának mértéke 3,2 méteres.

A Torre Asinelli eredetileg hatvanméteres volt, csak később építették magasabbra, elhajlása mintegy 2,2 méteres. 498 lépcsőjét megmászva 97, méterről, madártávlatból figyelhető Bologna, Olaszország negyedik legmagasabb tornyából. Mindkét torony az 1109-1119 közti időszakban épült, és a Piazza di Porta Ravegnanán áll. A tornyok egymás felé dőlnek. Minoru Yamasakuna, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások folyamán elpusztított New York-i World Trade Center tervezője a tornyokat inspirációul használta az ikertornyok megálmodásához. Az Asinelli valószínűleg eredetileg csak 70 méter magas volt, jelenlegi 97 méteres magasságát a 14. században érte el, amikor börtönként működött. Valószínűleg korának legmagasabb épülete. Nagyon sokszor csapott bele a villám, ami kisebb tüzeket és omlásokat okozott, míg 1824-ben villámhárítót telepítettek a toronyra. A Garisenda torony jelenleg nem mászható meg.  Még egy magas torony, melyet érdemes kiemelni, a Torre Prendiparte, melyet Coronata-torony néven is emlegetnek. A másik két toronytól 300 méterre északnyugatra helyezkedik el. 60 méter magas, a XII. század második felében épült. Ez a torony bed & breakfastként működik, tehát a különleges élményekre vágyók, megszállhatnak a restaurált toronyban.

Bár Bologna nem szenved hiányt különleges templomokban, a Santo Stefano Bologna legmisztikusabb és legöregebb látnivalója. A Jeruzsálem-negyedben, eredetileg hét épületből álló komplexumát hívhatjuk a Bologna Szentföldjének, a vallás bölcsőjének. A bencések építették a X. és XIII. század között, hogy otthont adjanak a korai mártírok maradványainak. Itt található Petronius sírja és egy márványtál, amiben a hagyomány szerint Pilátus mosta kezét Krisztus elítélésekor. A mai megmaradt négy templom közül a legrégebbi, a Santi Vitale e Agricola IV. századi, így Bologna legrégebbi temploma is, míg a legújabb a XIII. századból való.  Egyik templomból a másikba juthatunk  miközben kerengőkön, árkádokon és szebbnél szebb belső tereken sétálunk át.

A város templomai közül az egyik legérdekesebb látnivaló a belvárostól kicsit távolabb fekvő Santuario di Madonna di San Luca. Bár a 300 méter magas domb tetején álló templom önmagában is nagyszerű látnivaló, és az innen elénk táruló panoráma is remek, mégsem emiatt kihagyhatatlan. Hanem az ide vezető úttól. A világ leghosszabb fedett útja, a Városkaputól, a Porta Saragozzától indul, 3,8 km-en keresztül vezet fel a templomba, és pontosan 666 boltív alatt kell elhaladnunk, míg felérünk. A szintkülönbség miatt nem egy egyszerű gyalogtúra. Eredetileg az utat azért építették, hogy a templomban elhelyezett Madonna ikont az időjárás viszontagságai ellenére is el tudják juttatni a városba évente egyszer. A jelenlegi templomot 1723-ban építették, de már a XII. század végétől itt állt  az elődje.

Szent Domonkos, a domonkosok rendjének alapítója 1221-ben Bolognában halt meg. Az ő kegyhelye a maradványit őrző bazilika a Basilica di San Domenico, azaz a Szent Domonkos székesegyház. Halála után alapított rendnek ebben a zárkájában munkálatok kezdődtek, amik aztán jó pár évszázadon át folytak. A maradványait őrző márvány síremlék már önmagában is megér egy látogatást, olyan művészek készítették, mint Michelangelo és Nicola Pisano. De a templom művészeti kincseinek ezzel nincs vége. A karzat kiemelkedő fa berakása, amit az intarzia mestere, Damiano da Bergamo készített, a reneszánsz kortársak szerint a világ nyolcadik csodája volt. Lépcső vezet fel  a templom fölötti szobába, ahol megtalálható Bologna egyik kincse, egy kis házi kápolna barokk festményekkel, freskókkal és díszes faragásokkal ékesítve. A legcsodásabb alkotás a 15 szoborból álló szoborcsoport, a Szűz Halála, amit Alfonso Lombardi készített a XVI. század elején. A terem kitűnő akusztikájának köszönhetően az imádság mellett a zenei programoknak is kitűnő helyszíne.

Szent Péter katedrálisa, a Basilica di San Pietro, számos változáson esett át 910-es alapítása óta, tűzvész és földrengés is hatalmas károkat okozott 1131 augusztusában és 1222-ben. A jelenlegi épületet három építész (Floriano Ambrosini, Alfonso Torreggiani és Cosimo Morelli) tervei alapján készítették, akik eltávolították az eredeti román-gótikus szerkezet szinte minden nyomát. A székesegyház XVII. században XIV. Benedek pápa alatt új barokk stílusú homlokzatot kapott. Harangtornya a város második legmagasabb tornya a maga 70 méterével, aminek a tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. A sok templom után következzék egy galéria, a Pinacoteca Nazionale, mely Olaszország egyik legfontosabb, legelismertebb művészeti galériája, az állandó mellett remek időszaki kiállításokkal, és a római és firenzei galériákhoz képest jóval kisebb tömeggel. Az egyetemi negyedben található képtárban főleg bolognai, és Bolognához kapcsolódó  festők képei láthatók, mint Vitale de Bologna, Raffaello, Lorenzo Costa, Francesco Francia, Pietro Perugino, Giotto, Guidio Reni vagy Cima da Conegliano, de találunk néhány nagyszerű alkotást El Grecótól és Tintorettól is. Néhány tárgynak saját történelme van, olyan templomokból menekültek meg, amiket bezártak vagy más célokra kezdtek el használni, vagy visszatértek Bolognába miután Napóleon elvitte őket a párizsi Louvre-ba.

A környék egyik legismertebb látványossága a Bolognától 43 km-re található kisváros Dozza. Ez Emilia-Romagna régió egyik rejtett kincse. A dombra épült középkori kisvárosban remek sétákat tehetünk. Fő látnivalói a házakon lévő falfestmények (Murales di Dozza), melyeket 2 évente újrafestenek a világ minden tájáról érkező művészek, a szeptemberben megrendezendő falfestési fesztivál keretében. Dozza így egy valóságos szabadtéri múzeum, számos különböző stílusú festménnyel, ugyanakkor meglehetősen gyorsan bejárható településnek számít. 

Bologna városának arénája Olaszország egyik legrégebb óta működő stadionja, amit 1927-ben adtak át, akkor még Stadio Littoriale néven. 1925-ben kezdődött az építkezés, Ulisse Arata tervei alapján,  az avatásán Olaszország  Spanyolországot fogadta, és a hazaiak 2:0 arányban győzedelmeskedtek. A létesítmény akkori befogadó képessége 50000 fő körüli volt, de erre a találkozóra 60000-en zsúfolódtak be. Az 1934-es világbajnokság egyik mérkőzésén, a magyar válogatott ezen a pályán szenvedett 2:1-es vereséget Ausztriától. A stadiont a fasiszta rezsim saját gyermekének tekintette, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nyíltan fasiszta stílusú Maratona torony, amely magában foglalta Mussolini lovas szobrát is, illetve a jelentősebb ünnepek, és események alkalmával a 42 méter magas toronyra húzták fel a 100 négyzetméteres olasz trikolórt.

A rezsim bukása után a nevét megváltoztatták Comunale-ra, és így is maradt 1945 és 1983 között, amikor is az a döntés született, hogy a csapatot 30 éven keresztül irányító elnök, Renato Dall'Ara nevét vegye fel. Az elnök úr 1964-ben vesztette életét, három nappal azelőtt, minthogy szeretett csapata megszerezte hetedik, mindez idáig utolsó Scudettóját, amivel a bajnoki címek tekintetében a hatodik legeredményesebb csapat Olaszországban. Az atlétikai pályával felszerelt stadiont az 1990-es világbajnokságra felújították, bevezették a világítást, és befedték a tribünt, melynek eredményeképp a tornán 4 találkozónak is otthont adhatott. A Serie A megmérettetésein, valamint az Azzurri meccsein kívül rendeztek itt rögbimeccset is, illetve egy Anglia-San Marino 7:1-re végződő találkozó alkalmával itt született meg a világbajnoki selejtezők leggyorsabb gólja, 8,3 másodperc alatt.

A 36462 fő befogadására alkalmas aréna a Via Andrea Costa 174 címen várja a futballélményre vágyókat, a játéktér mérete 105x68 méter. A már említett 7 bajnoki címen felül a Bologna csapata 2 alkalommal az Olasz Kupát is elhódította. Ez idáig az Öreg Hölgy 92 alkalommal lépett itt pályára a házigazda vendégeként, és hazai szempontból a mérleg: 24 győzelem, 30 döntetlen és 38 vereség.  Meglehetősen régen, 1950-ben és 1975-ben is aratott itt a Juventus 5:0-ás győzelmet, 1957-ben és 1988-ban pedig 3:4-re végződtek meccsek, ezek adták a párharc legtöbb gólt hozó összecsapásait. A Rossoblu 1931-ben egy 4:0-ás csapás alkalmával tudta leginkább megverni ellenfelét, de a legutóbbi győzelmük, egy 3:0 is meglehetősen távoli, hiszen 1998-ban hagyta el ezt a pályát vesztesen a Bianconeri. Ebben a stadionban a legtöbb Juve gólt Omar Sívori lőtte, szám szerint hetet. A vendégek 5 meccses győzelmi sorozatot számlálnak, a legutóbbi 4 alkalommal gólt sem kaptak. A tavalyi szezonban 0:2-ás végeredmény született, Cristiano Ronaldo és Paulo Dybala góljaival.

A mai esti, sorsdöntő mérkőzésen, melyen a felek 20 óra 45 perctől kezdődően lépnek majd ki a pályára Paolo Valeri sípszava mellett, a Sky Sport Italia várakozásai szerint az alábbi kezdőcsapat várható. A Serie A idei szezonjának utolsó találkozóját a magyar tévéadók közül a DIGI Sport 3 közvetíti majd élőben.