A Juventus argentin futballistája, Paulo Dybala a minap estéjén a híres spanyol streamer, Ibai Llanos Twitch-csatornáján adott nyilatkozatot a vele, illetve az Öreg Hölggyel kapcsolatos aktuális történésekről, melynek keretein belül egyebek mellett kijelentette, hogy az idei szezonban a Bianconeri ősi riválisának számító Inter biztosan meg fogja nyerni az olasz bajnokság küzdelmeit, ezen felül pedig szót ejtett Cristiano Ronaldóval való kapcsolatáról, illetve magánéletének egyes szeleteiről is. 

Az argentin labdarúgót a platformhoz köthető élményeiről, majd egy ettől merőben eltérő témáról, egészen pontosan honfitársairól, pontosabban Sergio Agüeróról, majd Lionel Messiről, illetve a két klasszis jövőjéről faggatták. 

"Hogy mikor kezdtem el használni a Twitch-et? Nos, ez a történet nem tartogat magában különösebb izgalmakat, mivel 2020 márciusában, az első karanténidőszak alatt regisztráltam a felületre, majd ezt követően kezdtem el élő adásokat indítani, valamint játszani is. Meglátásom szerint a jövő egyik fontos sportága mindenképpen az e-sport lesz, mely élesen megmutatkozik abban, hogy a futballcsapatok, például a Juventus is igyekszenek nagyobb hangsúlyt fektetni az ágazat fejlesztésére. Én magam is szeretek ennek révén új embereket megismerni, s úgy vélem, hogy ez a hobbi semmilyen tekintetben nem zavarja a klubot, mivel a magánéletem sosem befolyásolta a karrieremet, ennek ellenére ha a csapatom rosszul teljesít, nyilvánvalóan én sem fogok élőben jelentkezni a követőim előtt, hiszen ekkor egészen más dolgok számítanak. 

Hogy mit gondolok Kunról? Meglátásom szerint Agüero egy páratlan személyiséggel rendelkező egyén, aki a pályán, illetve a pályán kívül is kétségkívül igazi jelenségnek számít. Az emberek világszerte ismerik őt, s a csapattársai körében is igen közkedvelt, a válogatottból például különösen Leóval áll szoros kapcsolatban, emiatt pedig nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a nyár folyamán a Barcelona csapatához szerződik majd. Jelen pillanatban még nem tudom, hogy én magam lehetőséget kapok-e majd az idei Copa Américán, ugyanakkor természetesen mint minden játékos, én is szeretnék hazám címeres mezében futballozni. Nagyon erősen bízom benne, hogy a járványhelyzet Dél-Amerikában is lehetővé teszi majd a torna megrendezését. 

Úgy vélem, hogy Messi is a katalánoknál fog maradni, attól függetlenül, hogy Kun, vagy más játékosok végül oda szerződnek-e. Leo és a Barca története egészen egyedülálló, ezért érdemben nem is törődöm azon híresztelésekkel, melyek az Olaszországba való igazolásával foglalkoznak. Hogy mit gondolok róla és Cristianóról? Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy eddigi karrierem során korunk két legnagyobb zsenijét is oldalamon tudhattam. Magától értetődő módon némi versengés is fennáll közöttünk, Ronaldóval például most éppen azt illetően kötöttünk fogadást, hogy melyikünk éri el gyorsabban a száz találatot a Juve szerelésében. Nekem egy, neki két gól hiányzik még ehhez, meglátjuk, ki bizonyul majd a gyorsabbnak. Hogy mit fogok tenni, ha megszerzem a századik találatomat? Egy rajongóm azt javasolta nekem, hogy érintsem meg a hasamat. Valószínűleg ilyen gesztussal ünneplek majd."

Ezt követően természetesen felmerült a kérdés, hogy pontosan milyen téren mutatkozik meg a CR7-tel való rivalizálás. 

"Ez pusztán egy játékos versengés, semmi több annál. Cristianóval mindig arra törekszünk, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból, valamint egymásból, emiatt pedig van közöttünk egy megállapodás, melynek értelmében jobb oldalról én, bal oldalról pedig ő végzi a szabadrúgásokat, ha mindketten bevethetőek vagyunk. Mikor ideérkezett, megkérdezte tőlem, hogy nem jelent-e gondot, hogy ezentúl alapesetben ő fogja lőni a büntetőket, én pedig természetesen átengedtem neki a lehetőséget. CR7 teljesen megszállott, akiben minden egyes helyzetben hatalmas győzelmi vágy uralkodik, attól függetlenül, hogy éppen edzésen, vagy éles tétmérkőzésen vagyunk.

Utál veszíteni, s mikor kisebb kudarcok érik, néhány percig nem is szabad hozzászólni. Nem tudnék egyértelműen különbséget tenni Messi és Ronaldo között, mivel mindketten kiemelkedő labdarúgók, teljesen eltérő tulajdonságokkal. Lehetetlen választani közülük, ugyanis mindketten más-más területen nyújtanak kiemelkedőt. Hogy csókolóztam-e Cristianóval? Dehogy, az csak egy rossz pillanatban elkapott kép volt. A Parma elleni tavalyi bajnokin gólpasszt adtam neki, majd kifutottunk a lelátóhoz ünnepelni, s mivel véletlenül éppen egy irányba néztünk, a fényképen úgy tűnik, minta szájon pusziltuk volna egymást."

Dybala meglehetősen rossz idénye okán az elmúlt hónapokban számtalanszor felmerült, hogy a támadóra túl nagy nyomás nehezedik, ám ennek ellenére a játékos úgy véli, hogy ez teljesen normális a profi futballban, e témától elkanyarodva pedig a Palermóhoz való 2012-es igazolásáról is kifejtette emlékeit. 

"A nyomás a profi labdarúgás alapvető jellemzője, ez ellen az egyes futballisták semmit sem tehetnek. Véleményem szerint a legfontosabb tényezőnek a mentális erőnlét számít, hiszen ennek hiányában senki sem képes elérni az általa, vagy a klubja által kitűzött célokat. A hozzáállásod belülről fakad, ezt egészen egyszerűen nem lehet megtanulni, s képtelenség változtatni rajta, ugyanakkor vitán felül áll, hogy egy jó játékost éppen szellemisége különböztet meg egy világsztártól. 

A jelenlegi szezon során sajnálatos módon nem mindig tanúsítottuk a kellő mentalitást, ám ennek ellenére is sikerült bejutnunk a Coppa Italia fináléjába, ahol majd az Atalanta csapata vár ránk, illetve a Napoli ellen a magasba emelhettük a Supercoppa Italianát is, melyet például tavaly nem sikerült megvalósítanunk. Természetesen ezen sikerekkel együtt is rendkívül negatív idényen megyünk keresztül, hiszen a számunkra mindig létfontosságú Scudettót immár szinte biztosan az Inter hódítja majd el, ennek révén pedig mindannyian igen csalódottak vagyunk, s reménykedünk benne, hogy a következő szezonban a jelenleginél sokkal többre leszünk képesek. Mindenképpen kiemelném a szurkolók hiányát is, ami annak ellenére, hogy nem lehet mentség hibáinkra és ballépéseinkre, igen sokat nyomott a latba. Mikor negyvenezer drukker egyszerre biztat téged, sokkal koncentráltabbá és elhivatottabbá válsz. 

Hogy miért választottam annak idején a Palermo alakulatát? Mindenekelőtt leszögezném, hogy két együttes, a Twente, továbbá a Palermo érdeklődött irántam, azonban ajánlatuk között lényegi különbség volt, mivel előbbi alakulat 3 millió eurót, míg utóbbi 12 millió eurót kínált értem. Végül azonban nem a meggyőzőbb megkeresés, hanem a sportszakmai indokok miatt választottam a szicíliaiakat, mivel úgy véltem, hogy kötelékükben sokkal nagyobb fejlődésen mehetek majd keresztül, mint más csapatok szerelésében. Mielőtt a Juventushoz szerződtem, más gárdák is célpontként kezeltek engem, s többek között az Inter is ezen együttesek közé tartozott, ám a Palermo akkor még nem kívánt értékesíteni, ezért pedig mind a mai napig igen hálás vagyok nekik."

Az interjú ezt követően kötetlenebb, bulvárosabb hangvételt vett, ennek folytán a továbbiakban szó esett Paul Pogbáról, Dybala pizza iránti szeretetéről, illetve a csapattársakról ápolt kapcsolatokról is. 

"Természetesen imádok futballista lenni, hiszen gyermekkoromtól kezdve a labdarúgás számít legnagyobb szenvedélyemnek, ám nem szeretek sűrűn interjúkat adni, mivel ezekben úgyis csak kiforgatják szavaimat. Tisztában vagyok vele, hogy a nyilatkozatok is a sportág részét képezik a rá összpontosuló médiafigyelem miatt, ám ettől függetlenül még nem fogom megkedveli őket. 

Hogy honnan ered a Dybala-maszk? Ugyan, ezt már ezerszer elmondtam... Az egyik kedvenc filmem a Gladiátor című alkotás, őszintén szólva rajongok mindenért, ami ezzel kapcsolatos, annak ellenére, hogy már jó pár évvel ezelőtt bemutatták. Mikor 2016-ban Dohában a Supercoppán a Milan ellen játszottunk, az 1-1-es rendes játékidő után büntetőpárbajra került sor. Én magam kihagytam a saját tizenegyesemet, mely ráadásul az utolsó volt, ezzel pedig a Rossonerié lett a trófea. A találkozó után nyaralásra indultam Paul Pogbával, azonban biztosíthatok mindenkit, hogy ez volt életem legrosszabb vakációja, mivel négy napon keresztül állandóan csak a kihagyott büntető járt a fejemben.

Ekkor eszembe jutott, hogy a gladiátorok mindig maszkkal az arcukon indultak csatába, mely bátrabbá és erősebbé tenne őket, így elhatároztam, hogy ezentúl én is egy ehhez hasonló gólörömmel fogok ünnepelni. Mikor a következő idényben megszereztem első találatomat az Atalanta ellen, már ezt a kézjelet használtam. 

El kell árulnom egy nagyon csúnya dolgot: sajnos sokkal jobban szeretem az argentin pizzát, mint az olaszt. Utóbbinak sokkal vékonyabb a tésztája, én pedig egyszerűen imádom ezt az ételt, így jobban szeretem, ha vastagabbat vehetek a számba, ebből kifolyólag pedig szívesebben fogyasztok olyan pizzákat, melyeket szülővárosom környékén készítenek. 

Alapvetően nagyon jó viszonyt ápolok a csapattársaimmal, ugyanakkor a szoros versenynaptár, illetve a járványhelyzet miatt most sajnos nem étkezhetünk együtt, ami mindig is együttesünk megfelelő összhangjának egyik legfőbb zálogaként funkcionált. Egyébként a jelenlegi társaim közül igen szoros kapcsolatban állok Álvaróval, Sandróval, valamint Arthurral, így időnként szűk körben együtt is szoktunk vacsorázni, ahol általában szusit fogyasztunk. Hogy Morata mesélt-e nekem az Atlético Madridról? Persze, rengeteget, most, illetve akkor is, mikor ott szerepelt. Véleményem szerint a Matracosok nagyszerű klubot alkotnak, s igen menő szurkolói közösségük van, ám számomra mindig is a Juventus volt az első. 

A Juventus rendkívül komoly klub, így mi, dél-amerikaiak megpróbálunk egy kis színt vinni a mindennapokba. Ezt illetően említhetném az idényt, mikor Dani Alves nálunk futballozott, hiszen azok igazán őrült hónapok voltak, ugyanakkor az Evrával folytatott bulik és viccelődések is felejthetetlen élményeknek számítanak. 

Hogy mit gondolok Cuadradóról? Juan egyértelműen a Bianconeri egyik legfontosabb láncszemévé nőtte ki magát az utóbbi években, s jelenléte igen nagy segítséget jelent számunkra a kulcspillanatokban. Korábban inkább támadóként szerepelt, míg az elmúlt két esztendőben jobbhátvédként futballozik, ám gyakorlatilag ott bukkan fel, ahol a csapatnak éppen szüksége van rá, mivel igen hatékonyan képes megbontani az ellenfelek védvonalait. Ha már szót ejtettem a védvonalakról, meg kell neveznem a világ legjobb védőit is, akik szerintem a továbbra is kirobbanó fizikai erőt magáénak tudó Kalidou Koulibaly, a hihetetlen Sergio Ramos, illetve természetesen Giorgio Chiellini, aki kivételes emberfogásával, valamint jó értelemben vett agresszivitásával még mindig pozíciójának egyik legkiemelkedőbb képviselője" – összegezte mondanivalóját Dybala.