Olaszország híres a szépségéről, a gasztronómiájáról, a történelmi nevezetességeiről, a legendás városairól, a futballjáról, és természetesen a labdarúgócsapatok kultikus stadionjairól. Magyarországon is számtalan Juventus szurkoló él, akik valamilyen okból nem tehetik meg, hogy elutazzanak akár városnézésre, akár focimeccsre Itáliába, de mégis szeretnének többet tudni arról, hogy szeretett csapatuk milyen arénákban lép pályára, és ezek milyen múlttal rendelkeznek. Ha valaki meg már járt valamelyik városban, illetve stadionban, annak is talán szép emlékeket ébreszthet az ezeket bemutató sorozatunk. A következő hetekben elmerülünk ezeknek a híres-hírhedt létesítményeknek a megismerésében.

Genova egy észak-olasz kikötőváros, Liguria régió székhelye, a Földközi-tenger partján Marseille után a második, Olaszországban a legnagyobb kikötővel rendelkezik, a keleti és nyugati Riviéra találkozási pontjában fekszik. Remek kiindulópontot jelent a Torinóba, Milánóba vagy Nizzába induló szállítmányok számára. Területe 243 négyzetkilométer, lakossága nagyjából 580 ezer fő.

A XII. századra a térség kereskedelmi, bank és hajóépítő központjává vált. 100 évvel később a rettegett fekete halál, a pestis ebből a városból kiindulva szabadult rá Olaszországra, pusztítása miatt térségvezető szerepét is elveszítette. A reneszánsz korának kiemelkedő alakjai közül itt élt és alkotott Van Dyck, Caravaggio és Rubens is, ezenkívül  Kolumbusz Kristóf, valamint Niccolò Paganini is a város szülötte. 1860-ban Garibaldi a vörösingesei élén innen indult Itália újraegyesítésére. Jelenkori történetét beárnyékolja a 2018. augusztus 14-én bekövetkezett viadukt baleset, az 1967-ben átadott Ponte Morandi leszakadása 43 emberéletet követelt.

A település nem tartozik a kedvelt turistacélpontok közé, ez talán annak köszönhető leginkább, hogy elég koszos és ódon, sok az elhanyagolt épület, valamint a közbiztonság sem mondható túlságosan jónak. Egy színes, hangos, de sokak számára elbűvölő város, labirintusokkal, palotákkal, középkori falakkal, városi liftekkel. Itt az ország nyüzsgő városaihoz képest olcsóbbak az árak is, kevesebb a nevezetességekhez a sorban állás, és kevesebb a turista, ami szintén sokak számára jelenthet vonzó célpontot. Látnivalóinak listája nem túl hosszú, de a festői halászfalut, Nervit mindenképpen érdemes megnézni. Vonzó látványosság Európa 2. legnagyobb akváriuma, az Acquario di Genova, ami az 1992-es genovai expóra épült.  A 3100 négyzetméteres akvárium több órás kikapcsolódást kínál, itt  közelről csodálhatunk delfineket, cápákat, különböző halakat, fókákat, pingvineket, teknősöket. Genova hatalmas és érdekes tengerészeti múzeumában, a Galata Museo del Maréban bemutatásra kerül a város gazdag és dicsőséges tengeri múltja, emellett szép a kilátás is a múzeum tetőteraszáról.

Az 1110-ben elkezdett, 1118-ban felszentelt, de teljesen csak a 17. században befejezett, így a romántól a gótikustól keresztül a reneszánszig több építészeti stílust felvonultató genovai San Lorenzo katedrális, vagyis a Cattedrale di San Lorenzo  a város fő egyházi épülete. A  II. világháború idején, 1941. február 9-én bombatámadás érte,  azonban a lövedék szerencsére nem robbant fel, és ma is megtekinthető a templomban kiállítva. A Piazza de Ferrari, Genova főtere a történelmi városközpont és a város modern része között helyezkedik el.  Szép szökőkútja, és a teret körülölelő történelmi épületek miatt érdemes idelátogatni. A Via Garibaldi Genova történelmi városközpontjának egyik főutcája, ez az egyik "kötelező" sétaút. A 250 méter hosszú sétálóutca 1882 óta viseli Guiseppe Garibaldi nevét. A szép és hangulatos kilátóteraszról, a Spianata Castellettóról csodás körpanoráma tárul elénk Genovára és a környékére. Láthatók innen magas tornyok, gyönyörű templomok, és a csodálatos kékségű tenger.

Végezetül következzen az 1990-es labdarúgó világbajnokságra épített létesítmény, a Stadio Comunale Luigi Ferraris. Az eredeti stadion 1911-re épült meg, de a világbajnokság előtt teljesen elbontották, hogy átadhassa a helyet jelenleg is regnáló utódjának. Befogadóképessége 41917 fő, a pálya mérete 106x63 méter. Címe: Via Giovanni De Prá 1. Nevét a Genoa legendás kapitányáról kapta.

Az új stadion történetében a Zebrák 46 alkalommal léptek itt pályára, természetesen a létesítményben egyaránt szereplő Genoa és Sampdoria ellen vegyesen, 44 esetben bajnokin, kétszer az Olasz Kupa keretein belül. Ezeken a meccseken 22 győzelem, 11 döntetlen és 13 vereség a mérleg, a legnagyobb arányú győzelem egy 0:4 1995-ből, a Genoa ellen, a legnagyobb vereség négyszer  is 2:0 volt,  míg a legtöbb gólt hozó összecsapás a 2008-as 3:4-re végződő győzelem volt, szintén a Genoa ellen. Ugyanebben a sorrendben, ha a Ferraris teljes históriáját figyelembe vesszük, 126 látogatás, ebből 9 a kupában, 53-32-41 a mérleg az Öreg Hölgy szemszögéből. 1955-ben egy 5:1-es vereséggel a tarsolyában távozott a Juve, ezt a Samp mérte rá, 1950-ben és 1995-ben viszont 4:0-ra nyert, a legtöbb gól pedig az 1960-as 6:2-es vendég győzelem alkalmával esett, szintúgy a Genoa ellen. A stadion történetében a legtöbb Juventus gólt a Sampdoria ellen Omar Sívori szerezte, szám szerint 8-at, míg a Genoa ellen John Hansen 7 alkalommal talált be.